Pulszky Károly (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 14. KÖTET (1880)
1880 / 8-10. füzet - PANNÓNIAI COSTUMEKÉPEK
vei látszanak, a középtéren Yadilacus kocsin ül és hajtja lovát; a föliratos rész csonka.* A síremlék még 1872 előtt Ó-Budáról került a n. múzeumba. Desjardin-Rómer XXXIV. 212. szám alatt közlik; szerintök a Yadilacus felesége hajéke alatt «fémrészletekből álló ékesség», s e fölött hátrahajtott fátyol tűnik elő; továbbá ez is, meg több más darab is, sajátságos, nagyon magasodó válldiszítményt mutat, mely a félkarba, mintegy karmokkal kapaszkodik. «Ezen vállszalagokra könnyű domborművecskék, talán vert aranyból lemez idomokban illesztvék.» Desjardinez aranylemezeket a n. múzeumban föl is vélte lelhelni és megkisérli az «epaulette«-k helyreállítását. Rómer a vállszalagok nyomát még 1816-ban Nógrádban, népviseletben véli fölismerhetni. 3. Patevilla és rokonai síremléke a legérdekesebbek egyike (XXXVIII. Három nő és egy kis leánygyermek teljes díszben tűnik elénk, Desjardin rajzánál XXXVI. tábla 220. szám) a miénk sokkal hívebb; a mystikus «válldísz» bántja a szerzőket «a fejektől egészen különbözik, sőt itt még jobban lehet látni, mint Vadilacus emlékén azon karmokat is, melyek segítségével ezen ékesség a felkrarhoz erősítve vagyon.» Az emlék Aquincumból való. 4. Emlék, melyen egy férfi és két nő XXXIX. 4. sz.) életnagyságban magas domborodással ki vannak faragva. Két alak épségben van meg, a harmadiknak letört a feje és jobb válla; az emlék még Rómer alatt Szomorról került a n. múzeumba. Fölirat nincs rajta; valószínűleg kis sírépület egyik oldalához volt állítva, melynek másik oldalára volt a három pannóniai személyiség neve följegyezve. 5. Sírtábla fölső része ; a tympanon alatt két férfi és egy nő van derékon túl kifaragva; a nő szokás szerint teljes díszben mutatkozik. Az érdekes emléket Székeshérvárott találták . Pauer János püspöknek, ki több egyéb római emlékkel kertjében őrzi köszönjük a fényképet, mely után ha rajzunk készült. (XL. tábla 5. 6 Fölötte kezdetleges, két alakú dombormű XLI. 6. * Rajzolónk mindenütt hiven adta vissza a sculpturális részt, csak a föliratok dolgában maradt itt-ott kívánni való.