A Szabadság, 2002 (14. évfolyam, 1-44. szám)

2002-04-05 / 14. szám

, 2002. április 5. ) A várva várt nap Azok kivételével, akik különböző indíttatásból „hivatalból” olvas­sák A Szabadságot, a lap olvasói remélhetőleg nem a kampány­csend előtti egy-két napban - e lapszám megjelenésének idején - döntik el, hogy listán melyik pártra, és ki az a jelölt, akire voksol­ni akarnak. Őket a Munkáspárt biztos szavazóinak tekintjük. Való­színűsíthető azonban, hogy e politikával alaposan „megfertőzött” emberek ebben az egy-két várakozásteljes napban ismét átgondol­ják - mérlegre teszik - az elmúlt négy év és főleg az utolsó hóna­pok történéseit. • Tudjuk, hogy vannak orszá­gok, ahol úgynevezett parla­menti demokrácia van, de a ka­pitalizmus farkastörvényei, a globalizálódó világ, a multina­cionális tőke, nem pedig a dol­gozó ember érdekeinek megfe­lelően hozzák a törvényeket. Mi azért akarunk mégis parla­menti párt lenni, mert az álta­lunk vallott értékek realizálása érdekében a mostani politikai körülmények között onnan töb­bet tudnánk tenni, hangunk jobban, messzebbre hallatsza­na. Ismert tény, hogy az előző három alkalommal ez nem si­került. Most úgy gondoljuk, hogy minden eddiginél közelebb ál­lunk a parlamenti küszöb átlé­péséhez. Ezt a következtetést különböző - itt részletesen fel nem sorolható - tényezők és je­lenségek összhatásából vonjuk le, nem pedig a közvélemény­kutatások manipulált adataiból. Azok ugyanis 1998-ban 1 szá­zalékot prognosztizáltak, és kaptunk négyet. Most két-há­­rom százalékot jósolnak, és nyolccal elégedettek lennénk. • Megtettük-e mindent, hogy a célunkat elérjük? Úgy vélem, hogy sokan vannak, akik igen. (Vannak persze közöttünk olya­nok, akik csak a pálya széléről kiabáltak, de róluk most ne es­sék szó.) Van ennek a pártnak különböző életkorú - köztük számos, hetedik ikszet átlépett - tagja, nevezhetjük őket akár a párt kemény magjának is, akik egészségüket is kockáztatva fá­radhatatlanok voltak a külön­böző rendezvények előkészíté­sében, a kopogtatócédulák gyűjtésében, és minden más­ban, amin a kampány sikere múlott. Tették ezt azért, mert eddigi életük értelme a rendít­hetetlen hitük az ügyben, amelynek szolgálatában elköte­lezték magukat, ezt az utat je­lölte ki számukra. A Munkás­párt parlamenti párttá válása - túl a politikai harc eredményes­ségén - számukra egyfajta lelki megnyugvást is jelentene. Nem lehetnek és nincsenek is illúzióink. Azt a tényt, hogy mennyiszer jelenhettünk meg az írott és az elektronikus mé­diumokban, a kopogtatócédu­lák gyűjtésében elért eredmé­nyekkel - ami persze lehetett volna jobb is -, az országos lis­ta (elsőként!) állításával kényszerítettük ki. Az éhség­­sztrájk is jelzés volt számukra. Ahol lehetett, azért éreztették velünk, mindenekelőtt a orszá­gos orgánumokban, hogy nem vagyunk számukra szimpatiku­sak. (Lásd a riporterek viselke­dése és provokatív kérdései, milyen hosszan és milyen né­­zettségű időszakban adtak ben­nünket, mit és hogyan mutattak a gyűléseinkből.) A sajtó sza­badsága, és a közszolgálati mé­diumok pártatlansága a mi vo­natkozásunkban Orbán-módra érvényesültek. • Ide tartozó és megkerülhetet­len a párt berkeiben is állandó­an visszatérő beszédtéma viszonyunk, kapcsolatunk a Magyar Szocialista Párttal. A kommunista és a szociálde­mokrata típusú pártok egymás­hoz való viszonya nemzetközi­leg és hazai vonatkozásban is „csak” azóta napirenden lévő téma, amióta a két típusú párt létezik. Ma is igaznak tartom, amit e vonatkozásban 1998-ban a Népszabadságban megjelent cikkemben (akkor még közöl­ték az írásaimat) az országgyű­lési és helyhatósági választások közötti időben írtam. „Az MSZP soha nem akart a Munkáspárttal együttműködni, nem beszélt róla, nem akart ró­la tudomást venni, elenyészően kevés kivételtől eltekintve (pl. Thürmer-Szekeres találkozó), nem tárgyalt vele, a Munkás­párt semmilyen akcióját nem támogatta, közös rendezvé­nyekről - pl. május 1 -je - halla­ni sem akar, a vidéken helyen­ként kialakult kapcsolatokat a pártvezetőség nem nézi jó szemmel. A Munkáspárt min­den eddigi közeledési kísérletét az MSZP elutasította. Tették mindezt annak ismeretében, hogy nyugaton, Franciaország­ban, Olaszországban, Németor­szágban stb. a kommunista pár­tok ott vannak a parlamentben, és a szociáldemokraták a kom­munistákkal számos politikai kérdésben együttműködnek.” Közismert, hogy Thürmer Gyula e tárgyban írt kezdemé­nyező levele megválaszolatla­nul fekszik Kovács László író­asztalán. • A választás remélt eredmé­nye, a Munkáspárt parlamenti párttá válása, a szocialisták va­lamilyen arányú győzelme, il­letve bármilyen más eredmény új helyzetet teremthet, amely­ben a részünkről követendő po­litikai irányvonalban és teen­dőkben a KB két forduló közöt­ti ülése lesz illetékes dönteni. Végezetül. Hisszük, hogy munkánknak meg lesz az ered­ménye, a Munkáspárt parla­menti párt lesz. Nem szívesen, de mégis le kell írnom, és ha nem? Nos, a Munkáspárt akkor is lesz, harcunkat továbbra is parlamenten kívül fogjuk foly­tatni. Magyarországon a kom­munisták voltak már ennél ne­hezebb helyzetben is, de a zászlót felemelték akkor is, és tovább vitték. Most várva vár­juk a napot, amely számunkra remélhetőleg fényes lesz. Gáti Sándor Kitüntetések, papír- és fémpénzek, képeslapok, porcelánok adásvétele. Veres-érembolt, VII. ker. Izabella utca 37. Tel.: 322-4799 H­ P, 9-17 óráig. NEVES ÉS ISMERETLEN FESTMÉNYEKET, rajzokat, akvarelleket, képkereteket vásárolok. Nagy Ernő. Tel.: (06-1)325-6881; (06-20)965-9048 Ahogyan kell... ... úgy szervezték meg a kampányzáró gyűlést a 7. számú választókerületben a Munkáspárt számára Szűcs Attila képvi­selőjelölt és Szabó József, a „mindenes”. Szívüket, lelküket kitették azért, hogy akik március 29-én pénteken eljönnek Ül­lőre, érezhessék, a Munkáspárt otthon van ebben a térségben. A Napsugár étterem méltó környezetet adott a rendezvényhez. Három tévékamera készített felvételt, interjút, jelen volt az MTI tudósítója, s más lapok munkatársai is. Jó ér­zés volt tapasztalni a megnövekedett érdek­lődést. • A két „házigazdához” Szepesi Péter, a Pest megyei KDB elnöke csatlakozott mű­sorvezetőként. A rövid kulturális program után a politika kezdődött. Elsőként Szűcs At­tila, a több ezer kopogtatócédulát szerzett munkáspárti képviselőjelölt kapott szót, s el­mondta: - A kampány során ebben a választókerü­letben is megnövekedett az érdeklődés a Munkáspárt iránt. Megerősítette bennem azt a hitet - amit sportvezetőként is sokakban tápláltam -, hogy csapatmunka kell, összefo­gás. Köszönöm azoknak az aktivistáknak, akik a jelölőszelvények gyűjtésében, a plaká­tok ragasztásában, a szórólapok eljuttatásá­ban segítségünkre voltak. Mi egy kicsit már az önkormányzati választásokra is gondo­lunk - megtanultuk a módszert, alkalmazni fogjuk. Nagy taps köszöntötte Kéri Sándort, a leg­idősebb aktivistát, aki tetemes részt vállalt a kampánymunkából, s a szervezők ajándékkal hálálták meg eddigi tevékenységét. A leg­újabb párttag - egy fiatal hölgy -, virágot kapott... Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnöké­nek beszédéhez engedtessék meg a szubjek­tív tudósítói megjegyzés: ritka dolog, hogy egy párt vezető személyisége mindig akkor, mindig ott, és mindig a leglényegesebbet tudja mondani. Pedig Üllőn is így volt, s ha a tudósítás határai nem volnánk megszabottak, mindent le kellene szó szerint írni. Ehelyett maradjon itt két-három kiragadott mondat: „A Kádár-rendszer­­ igenis­­ aranykora volt a magyar történelemnek!” „Üzenem, egy hét múlva egyetlen szava­zónak sem kell lehajtott fejjel járnia.” „A rendszerváltás óta eltelt tizenkét esz­tendő, és az emberek tudják, mit veszítettek. El kell mondani az embereknek, ha szegény vagy, akkor a Munkáspártot válaszd!” „A mi célunk: ott lenni a parlamentben, hogy azokért emelhessünk szót, akik megér­demlik, a dolgozó emberekért!” Kérdés nem érkezett a Munkáspárt elnö­kéhez, keserűségtől sem mentes felszólalás több is. Tulajdonképpen adalékok voltak azokhoz a mondatokhoz, amelyeket Thürmer Gyula a szegénységről, a munkás­emberek ellehetetlenüléséről, kiszolgáltatott­ságáról szóltak. Egy mondatban megfogal­mazható az elnöki válasz: Ezért akarunk ér­tük harcolni a parlamentben. A gyűlés szervezői vacsorára hívtak meg minden résztvevőt. Baumann KAMPÁNYZÁRÓK ORSZÁGSZERTE Az esélyekről és a célokról Kultúra Tea Mellett Nyugdíjas Klub (Bp., XI. Bartók Béla út 79. fsz. 1.) Április - május havi program Április 15., hétfő, 15 óra Két forduló között... Beszélgetés képviselőjelöltekkel Május 6., hétfő, 15 óra Egy diplomata hétköznapjai Novák György­­ visszaemlékezései Május 27., hétfő Tárlatlátogatás Indulás 15 órakor a pártirodából Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Programjainkon a részvétel ingyenes. Klubvezető: Dr. Rikli Erzsébet Az utcai plakátok és a sűrű esőben a kö­zösségi házba igyekvők segítették eliga­zodni a város és a megye más területeiről érkezőket, hogy részesei legyenek a vá­lasztási gyűlésnek, amelynek előadója Vajda János, a Munkáspárt alelnöke volt, akit a győrszentiváni női klub hívott meg, hogy adjon tájékoztatást a párt választási esélyeiről, és a szavazásig még elvégzendő legfontosabb teendőkről. A vendéget Sipőcz Sándor megyei KDB- elnök fogadta és üdvözölte. A tudósító a várakozók között ott látta a választókerület közéleti vezetőit és az MSZP országgyűlési képviselőjét is. A vendég első „feladatként” nyilatkozott a megyei napilapnak. (Másnap olvashattuk a „Munkáspárt: Jó eséllyel - Sürgető adó­reform” címmel megjelent írást, szerte a megyében.) A választási gyűlést dr. Haraszti János nyitotta meg, majd a meghívott előadó kö­vetkezett, aki közvetlen hangnemével, em­beri példáival hamar családias hangulatot teremtett. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy már az április 7-ei első fordulóban mindenki menjen el szavazni, hiszen akkor eldőlhet szinte minden. Elemzően ismertet­te a párt országos választási esélyeit, ame­lyek biztatóak, éppúgy, mint a Győr-Sop­­ron megyei adatok, bár itt a hét körzetből csak ötben sikerült jelöltet állítani. (Győr két körzetében nem lesz egyéni jelölt, de a pártlistán remélhetőleg kompenzálódik az eredmény.) Vajda János ezután több oldalról közelít­ve hangsúlyozta, hogy a mi munkánktól is függ, hogy bekerül-e a parlamentbe a Mun­káspárt. Majd igen szuggesztív módon be­szélt a Munkáspárt szándékairól, azokról, amelyeket majd a parlamenti munka során kíván megvalósítani. Előadása nem kevésbé érdekes részében arról is szólt, hogy miképpen lehet értel­mezni a kormánypártok választási ígéreteit: így a tandíjmentes oktatást, az egészség­ügynek ígért támogatást, a különböző jutta­tásokat, az új lakáshitel-konstrukciókat, a nyugdíjasok támogatását. Rávilágított arra, mennyire üresek, tartalomnélküliek ezek az ígéretek, amelyek leginkább a választók félrevezetésére irányulnak. Az előadás befejező részében az alelnök felvázolta, a Munkáspárt elsősorban miben kíván alapvetően változtatni. Többek kö­zött kiemelte a munkahelyteremtés fontos­ságát, az emberséges társadalombiztosítási gyakorlat megteremtését és a mezőgazda­ság konszolidálását. A gyűlés résztvevői több kérdést is feltet­tek az előadónak, sokakat az foglalkoztatott, hogy lesz-e baloldali összefogás, s kifejtet­ték, nagyon jó lenne, mert egyedül sokkal nehezebb lenne a céljainkat megvalósítani. B.T. Éljünk a változtatás lehetőségével! Március 30-án Békéscsabán, az Ifjúsági Házban a Munkáspárt vidéki kampány­záró nagygyűlésén telt ház fogadta dr. Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét, miniszterelnök-jelöltjét. A közel ötszáz fős nagygyűlésen a békéscsabaiakon kí­vül szép számban részt vettek Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Ha­jdú-Bihar és Szolnok megye pártszervezeteinek tag­jai, szimpatizánsok és érdeklődők is. A politikai nagygyűlést színesítette az a kulturális program, amelyet a Békés me­gyei KÖR szervezett. A nagy tetszéssel fo­gadott műsorban az Eleki Pacsirta Nép­tánc-együttes és a Békéscsabai Nyugdíjas Egyesület Csaba Pávakörének tagjai szóra­koztatták a résztvevőket. Bánhegyi József megyei KÖB elnök megnyitója után Thürmer Gyula tartott be­szédet. Az előadó összefoglalóan szólt a Munkáspárt sikeresnek minősíthető válasz­tási kampányáról, amelynek fő eredménye, hogy minden megyében van a pártnak terü­leti listája, és van országos listája is. Hang­súlyozta, hogy az országban mindenhol le­het a Munkáspártra szavazni és 148 válasz­tókerületben egyéni jelöltjeire is. A párt szinte mindent megtett annak érdekében, hogy sikeresen szerepeljen az április 7-i or­szággyűlési választáson, bejusson a parla­mentbe. „Reménykedünk és bízunk a siker­ben”­ - hangsúlyozta dr. Thürmer Gyula. A Munkáspárt határozottan fogja képvi­selni a rendszerváltás veszteseit. Hű szövet­ségese kíván lenni a munkásoknak és a pa­rasztoknak, s ezenkívül a kisvállalkozóknak, az értelmiségnek és a kisebbségeknek is. Ar­ra törekszik, hogy adóztassák meg a gazda­gokat és a multinacionális cégeket. A Mun­káspárt határozottan küzdeni fog a korrupció és az állami pénzek elherdálása ellen­ . - Mai fideszes uraink, akik szinte ingyen kapták diplomájukat, állandóan ócsárolják az előző rendszert - folytatta beszédét. - Mert mi is a valóság? Ma - tizenkét év el­telte után - kevesebbet ér a fizetésünk és a nyugdíjunk, mint a rendszerváltás előtt. Nincs mit szégyenkeznünk az 1990 előtti magyar ipar és mezőgazdaság miatt. Azok szégyelljék magukat, akik tönkretették, akik másfélmillió munkahelyet felszámol­tak ebben az országban. Beszéde befejező részében az előadó ar­ra kérte a nagygyűlés résztvevőit, hogy mozgósítsuk az állampolgárokat a választá­son való részvételre. Aki nem vesz részt a választáson, az nem él a változtatás lehető­ségével. Aki ma a kormány leváltását, a baloldal győzelmét akarja, az szavazzon a Munkáspártra! A Munkáspárt nélkül nincs kormányváltás és nincs baloldali jövő sem! - fejezte be nagy tetszésnyilvánítással fo­gadott beszédét a Munkáspárt miniszterel­nök-jelöltje. Tanai Ferenc Felhívás versmondó versenyre Hazánk egyik legnagyobb országos és nemzetközi versmondó versenye 2002. április 13-án 10.00 órakor kezdődik Kazincbarcikán, az Irinyi János Középiskola Kollégi­umának Pódiumán. Nevezni 8-101 éves korig lehet március 30-ig. Telefon: (06-48)312-740, (06-48)510-227. A három kategória I-VI. helyezettjei nagy értékű festményeket és értékes ajándéktárgya­kat kapnak. Mindenkit Barcikai Szeretettel várunk! Szírt a Szabadság a Szabadság A Munkáspárt központi politikai hetilapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Szabados Judit Szerkesztőség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 Lapterjesztés: Szigeti Endréné, tel.: 334-1509/23 m. A Szabadság e-mail címe: mp400@matavnet.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelős: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146 Terjeszti: a Budapesti és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., valamint az alternatív lapterjesztők Előfizetési díj: egy évre 4080 Ft, fél évre 2040 Ft, negyedévre 1020 Ft, egy hónapra 340 Ft Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1900), a magyar Posta Kerületi hírlapüzletági ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Szedés, tördelés: Progressio Kft. Nyomtatás: Apolló Kft. 1165 Budapest, Zsemlékes út 25. Felelős vezető: Mózes Ferenc ügyvezető igazgató A Munkáspárt internet-címe: http://www.munkaspart.hu

Next