A Színes Sport, 2000. október (1. évfolyam, 132-161. szám)
2000-10-24 / 154. szám
2 a Sniff www.asport.hu FÓKUSZBAN I. évfolyam 154. szám , 2000. október 24. Az amerikai nép ajándéka a nagyvilágnak zöldségeskosár volt az a szilváskosár Török Péterichael Jordan zseniálisan eredeti kérdésre válaszolván, az alábbikat rögtönözte . „Meddig nyúlnak vissza az NBA, a kosárlabdázás gyökerei. Egészen az első labdaleütésig! A springfieldi úttörők nélkül ma nem lenne milliárdos profiliga. Naismith doktor, mint a zsenik általában, ráérzett a lényegre. A kosárlabdázás olyan, mint a chipsevés. A burgonyasziromból egy szemet enni? Nonszensz. Befalod a másodikat, a huszadikat, a századikat. Ugyanez játszódik le a kosárlabdapályán. Kézbe fogod a labdát, leütöd. Egyszer, kétszer, ezerszer. Rádobod. Újra és újra, kismilliószor. Képtelenség abbahagyani. Vadul, szenvedélyesen próbálkozol, hogy mindig jobban csináld. Észre sem veszed, és máris kosárlabdázol. Babul ejtett, a foglya vagy mindörökre. Ezt a titkot fejtette meg a Doki, ezért örökéletű remekmű a kosárlabda, James Naismith alkotása." A „Légtér Ura" királyi módon szólt.Tényleg mélységes mély a múltnak kútja. Az ősi bölcsesség örök igazságát az éltesebb korosztály veteránjai átérezik. Mégis beleborzongunk a gondolatba, hogy milyen pokoli mélyen lehet a csodakút feneke. Hát még, amikor mustrára kerül a temérdek kincs, ócskaság, amelyet felcibálunk, persze már ha előtte csáklyával tüzetesen megkotorásztuk a leülepedett iszapot. Honnan, mikortól, melyik próféta (megasztár) felléptétől datáljuk az NBA előtörténetét? Hajlok arra, hogy nem haszontalanság visszakanyarodni Ádám Éva előtti időkre is. Elvégre csak nem a „nagy fene semmi" lakozott a kozmikus térben? Hátha ott is akadt némi őspattogtatás, dobingálás. De ha mégsem, azért minden kosárszerelmes elzarándokolhatna a Massachusetts állam Springfield városkájába. Oda, ahol a Naismith Memorial Hall of Fame, a kosárlabda hírnévcsarnoka magasodik, szülőatyjának nevével a homlokzatán. A sportág Walhallája ott épült, azon a szent helyen őrzi a legkiválóbb harcosok emlékét, ahol mindenek kezdete volt. Az egykori springfieldi katolikus gyakorló, mondjuk úgy, a zsengébb nebulók számára a gimnázium és az egyetem közti áthidalhatatlan távolságot zsugorító, felzárkóztató iskola telkén. Minő tökéllyel illene átprogramoznunk lelkivilágunkat, hogy belesimuljunk a XIX. századot lezáró évtized miliőjébe? Bajos ügy... Mifelénk a korszak alaptónusát az ezredévi ünnepségek romantikus bájú, kacagányos, kócsagtollas, árvalányhajas, mégis markáns, céltudatos és pragmatikus vállalkozásai pingálták egyöntetűre. Persze, a Nagy Pocsolya túloldalán kevéssé törődhettek a mi millenniumi színkombinációnkkal, az Árpádnemzetség piros-fehérjével és a később mellé társított zölddel, a béke szimbólumával. Odaát, az Atlanti-óceán túlfelén javában pattognak a kosárlabdák, amikor Budapest a maga üde falusiasságában mutatja kicsattanó orcáját. Székesfővárosunkban még se híre, se hamva az elektromos közvilágításnak, nincs autóbusz és földalatti. Hol van még Hatsek Béla palagyáros öt kilométeres sebességgel száguldó, háromkerekes Benz-kocsija? Villamos ? A BKVT vörösesbarna kasztnijai csak a Podmaniczkytól a Baross utcáig döcögnek. Nincs még Erzsébet, sem Szabadság hidunk, nincs új Opera, nincs Vígszínház, Műcsarnok, nincs még új János kórház, sem Telefonhírmondó, Gázgyár, Kábelgyár, avagy Nagyvásárcsarnok. Sőt a Teleki téri bolhapiac is várat magára, a Népliget mocsaras dzsumbuj. Még nem vetítettek filmet, nem nyitották meg az Országházat, nincs Arany-szobor a Múzeum előtt. Van viszont 1890—91 - ben kiadós kolerajárvány. A Fradi-pálya helyén a Honvéd Lovassági Laktanya (ma a Pénzverde) huszárjai gyakorlatoznak. Az MTK-sporttlep környéke a sötét középkor. A Hungária út (nem körút!) egyik oldalán kaszárnya kaszárnyába ér. A IV. hadtest tüzérségi laktanyája, a gróf Pálffy-féle tüzérségi barakkok, aztán a XII. tüzérhadosztály, végül a Kerepesi útnál a Ferencz József lovassági laktanya. Ha a sok ezer vitéz kimenőn megszomjazott, megéhült, betért a szemközti kocsmák egyikébe. Zajlott a a víg katonaélet a Pék-erdő szegélyén (a Előresporttelep környéke) a laktanyákkal szemben sorakozó vendéglátóipari intézményekben. Az Erdős-féle Hungária csárda, Schneider papa vendéglője, Winklerék családi vállalkozása. Ahány kaszárnya, annyi kocsma. Labdarúgásunk első, nemespatinával bevont rendezvénye csak öt évvel később riogatja a Pék-erdő madárseregét. 1896 őszén történt, hogy Löwenrosen Charly Londonból hazahozott labdájával az erdőség tisztásán megmérkőzött a Rókus kórház ápolószemélyzete és a MÁV-főműhely vasutasdalárdája. A tizenöt perces meccs három gólt és három lábtörést hozott. Az első springfieldi kosármérkőzés egy szem gólja szerény, de senkit sem vittek gipszelni a helybéli hospitálba. Dr. Ottó József „A testgyakorlás alapelemei" (Pozsony, 1901) című sportbibliája a labdajátékok közül az alábbiakat lajstromozza: Frissítő!?... Hosszú méta, labdacsata, labdaverseny, labdaszökdelő, labdaöklöző, a Nagy Kutya (ezt szívesen kipróbálnám!) és az utolsó helyen a football, azaz labdarúgás. Slussz... Olyan kínosforma megbarátkozni irdatlan lemaradásunk tényével. Hiszen Amerikában az 1890-es években Wyatt Earp markában még sűrűn dörögtek a 45-ös coltok, a lótolvajból lett sebezhetetlen békebíró így pacifikálta a Mississippitől nyugatra az önmagát túlélő cowboytársadalmat. A Mississippi innen, itt, ott is, ha nem is mindenfelé, de sok helyütt kosárlabdáztak a fiatalok. Akkortájt Buffalo Bill, alias. William Frederick Cody ezredes Wild West-cirkuszával a nagyvilágban bolyong. A fergeteges lovasshow Viktória királynő Londonját és a párizsi világkiállítás embersűrejét már levette a lábáról. Jöhetett Budapest. A Kerepesi úti sátorcirkuszban estéről estére ezrek őrjöngtek, hiszen a Buffalo Bill Winchester Állítólag ezek voltak az első meccs zöldséges kosarai Külcsínre valóban antisportos jelenség lehetett, valójában a Doktor zseni volt, a sport géniusza mum és az közös nyereményakciója, amelynek sorsolásán egy Chrysler Voyagert nyerhet! Október 4-től az A Színes Sport minden számában megtalálható az autó egy-egy képrészlete. Vágja ki és illessze össze őket, és szerezze meg a slusszkulcsot is az Autó-Motorból! Mindezt borítékban, névvel és címmel ellátva küldje el 2000. november 30- ig az alábbi címre: 1536 Budapest, Pf. 234. A borítékra írja rá: ÚtiTárs. Több összerakott képpel még több az esélye arra, hogy az Öné legyen a Chrysler Voyager. Sorsolás: 2000. december 5-én A nyereményakcióban nem vehetnek részt a Híd Rádió Rt., valamint a Havasi Budapest Reklámügynökség alkalmazottai és közvetlen hozzátartozói . JAMES NAISMITH A kosárlabdázás feltalálója Almontében (Ontario) született, 1861. november 6-án. Lawrence városában (Kansas) hunyt el 1939. november 28- án. Szívroham vitte el. Mindkét szülője skót bevándorló volt, így aztán a kanadai Naismith erős, a jenkik fülét bántó skót dialektusban beszélt. Tízévesen árvaságra jutott. A montreali McGill Egyetemen 1887-ben diplomázott filozófiából és teológiából, majd felszentelik presbiteriánus lelkésszé. Sohasem gyakorolta a papi hivatást, pedig prédikátorként megkímélhette volna magát az anyagi nehézségektől. A Springfield YMCA Training School (felzárkóztató iskola) testnevelési igazgatóhelyettese 1890-től 1895-ig. Itt kelti életre a kosárlabdát, munkálja ki a szabályait és szervezi meg az első meccseket. Ő maga csupán két mérkőzésen játszott. A Denveri YMCA testnevelési részlegének szuperintendánsa 1895-1898. Eközben a Colorado Egyetemen 1898-ban általános orvosi diplomát szerzett, de sohasem praktizált. A teológiai műveltségre és az orvosi tudásra azért volt szüksége, hogy tanítványait, játékosait lelki és testi szükségükben egyaránt gyógyíthassa. A Kansas Egyetem sportprogramjának igazgatója, majd professzora és tiszteletbeli doktora 1898-tól egészen 1925-ös nyugdíjazásáig. A kosártörténelem egyes számú edzői licencét a Doktor igazolványába pecsételték be. A Kansas University csapatának szakvezetőjeként a világ első főfoglalkozású kosáredzője (1900-1908). A tömzsi, fiatalon pocakot eresztő, vastag nyakú, tömött bajszú, aranykeretes okuláréja mögött tengerkék rövidlátó szemével sűrűn pislogó férfiú antisportos jelenség lehetett, mégis sportzseni. Megjósolta az NBA virágkorát, a dollármilliomos kosarasokat, sőt még a támadóidő drasztikus korlátozását, a három pontot érő kosarakat, a bonusz jellegű plusz büntetőket. Mindent tudott, még annál is többet.