Abauj-Kassai Közlöny, 1903 (32. évfolyam, 90. szám)
1903-08-05 / 90. szám
2. oldal. bécsi körök felfogása is az, hogy gróf Khuennak menni kell. Mi is azt valljuk, hogy ez már bevégzett dolog. Gróf Khuen fertőztette meg az ország levegőjét. Az ő cinikus és korrupt rendszere állított minket pellengérre Európa színe előtt. Ezt meg nem döntik »becsületszó«-ra sem az ő ritimusai. Neki menni kell s menni fog. Kassa, augusztus 4. A vizsgálat. A parlamenti bizottság szorgalmasan folytatja a kihallgatásokat, hogy a szennyes megvesztegetési ügyben kiderítse az igazságot. Ez azonban aligha fog sikerülni dacára annak, hogy Polónyi Géza, a nagyhírű és ügyes kriminalista minden tudását s tapasztalatát latba veti. A koronatanú Dienest futni engedték. Ez tagadhatlan, hiába erőlködnek az ellenkezőről meggyőzni a bizottságot. Érdekes részlete volt a tanúkihallgatásnak Khuen-Réderváry vallomása, aki abban találja erősségét, semmiről sem tudott. Polónyi igen erős keresztkérdésekkel ostromolta, melyekre adott válaszokból kiderült, hogy a nagy szolgálatot teljesíteni akaró hű barátot az intelligencia és a beszámíthatóság oly alacsony fokára szállította le, hogy szinte megdöbbenve kérdezzük, hogyan lehetett akkor ilyen emberre bízni Fiume kormányzását? — Más kérdés az természetesen, hogy milyen világot vet a miniszterelnök vallomása az érette magát feláldozó Szapáry László grófról. Azonban ez sem használhat már a volt bánnak. Az ő miniszterelnökségéről meg lehetn4r irni_a gyírp^rdőuiesi: Csendes részvét és bánat kéretik. ABAU J-KASSAI KÖZLÖNY 90-ik szám. — Rákóczi-ereklyekiállitás Kassán 1903. julius 26-tól szeptember hó 20-ig. A kiállítás ideje alatt 33% vasúti kedvezményes igazolványok kaphatók Kassán, Quirsfeld Jánosnál (Fő utca 51. sz.) és az összes Máv. menetjegy irodáiban. ÚJDONSÁGOK. A kiállítás megnyitása s a „Pesti Napló.111 Kassa, augusztus 4. A „Pesti Napló“ I. évi julius hó 23-iki számának Tarka Krónikája a többi között dr. Takács Menyhért, jászóvári prépostnak a Rákóczi-kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédével foglalkozik. A közlemény egy nyilatkozatot ad a prépost szájába a magyar királyról és az osztrák császárról. Ilyen vagy ehez hasonló nyilatkozatot a prépost — mint előttünk kijelentette, — soha senki előtt nem tett; hazafiságával soha sem kérkedett, ezzel soha sem tüntetett. Sokkal szelidebb, higgadtabb és meggondoltabb embernek ismerjük őt, sem hogy bármikor is, annál kevésbé pedig jelenlegi felelőségterhes állásában, mint egy vezetésére és irányítására bízott tanítórend főnöke, hetyke nyilatkozatokkal kívánt volna olcsó népszerűséghez jutni. — A Tarka Krónika egészében és részleteiben koholt és alaptalan híresztelését annyival is inkább fájlalhatja, mert az a — talán jóindulatú — indiskreció elhúnyt szülei iránti kegyeletében is sérti, kiknek emlékén rajongó szeretettel csüng s a kik köztiszteletben álló kassai polgárok voltak és nem paraszt emberek, mint ahogy a Tarka Krónika publikálta. Midőn alulírottak a Rákóczi-ereklyekiállítás végrehajtó-bizottsága a „Pesti Napló“ közleményében foglaltak ellen tiltakozó szavunkat fölemeljük, tesszük ezt azért, hogy véget szakítsuk azoknak a gyanúsításoknak, amelyekkel a jászói főpapnak, mint a Rákóczi-kiállítás nagyérdemű vezetőségének a kiállítás körül kifejtett hazafias ügybuzgósága immár nem először találkozik. Kijelentjük, hogy midőn Takács Menyhértet élére állította, éppen az ő nevében és egyéniségében ismert tapintatosságában és bölcsességében látta a biztosítékot arra nézve, hogy hazafias és kulturális vállalkozásunk mindennemű túlkapásoktól és szélsőségektől menten fogja egyedül a maga eszményi céljait szolgálni. Eleve kizártunk minden politikát, hogy az az oltár, a melyen nemzeti nagyjaink emlékének áldozunk, édes mindnyájunk közös oltára legyen. Ebben a kristálytiszta és minden utógondolattól ment hazafias irányban és szellemben vezette és intézte a kiállítás ügyeit. Takács Menyhért lelkének ezt a fenköltségét ragyogja vissza ama beszédje, amellyel a kiállítást megnyitotta és szivében ezzel az őszinte és igaz loyális érzülettel emelt poharat a kiállítás bankettjén a koronás királyra. Igen rossz szolgálatot tesznek tehát azok, akik a szóban forgó közlemény irányzatához hasonlóan a hazafiág és a lojalitás fogalmai közzé válaszfalat erőszakolva a nemzeti kegyelet megnyilatkozásának fenséges összhangját megzavarják. A Rákóczi ereklyekiállítás végrehajtó - bizottsága. — Eljegyzés: Széman Gábor, a „Számán testvéren.“ előkelő kassai cég beltagja, mint örömmel értesülünk jegyet váltott Zellán Róza úrhölggyel Frohnleitenben (Stájerország.) Szívből gratulálunk ! — Siegmeth felolvasása. A Magyar Keleti Kárpátok osztálya tudvalevőleg e hó 9-én Kassán tartja meg közgyűlését, hogy a résztvevő tagok a Rákóczi-ereklyekiállitást is megtekinthessék. A hazafias egyletnek ezen ténye mindnyájunkat örömmel tölt el s még nagyobb elismerésre kötelez azon elhatározás, hogy az egyesület nagytekintélyű s buzgó alelnöke ez alkalmat arra is felhasználja, hogy a közgyűlést megelőzőleg, e hó 8 án este a Schalkházszálló dísztermében a kiállítás céljaira egy nagyon érdekes felolvasást tart „Vándorlások Rákóczi birodalmában“ címen, melynek keretében Lévay István felső keresk. iskolai igazgató 100 vetített képet mutat be Rákóczi korából. A nagyon élvezetesnek ígérkező felolvasást ajánljuk hazafias közönségünk figyelmébe. Belépő-jegyek (körszék 2 kor., zártszék 1.60 kor. s állóhely 60 fill.) előre válthatók Mildner Ferencz úr akad. könyvkereskedésében. — Orvosi jubileum. A kassai ipartestületi betegsegélyző-pénztár igazgatósága kmwh-i—alelnök vezetése mellett fölkereste dr. Spitzer József pénztári orvost Kossuth Lajos utcai lakásán, hogy őt a pénztárnál eltöltött 10 évi működése alkalmából üdvözölje. A jubiláló orvost Balló Ferencz meleg szavakban köszöntötte föl és szavai mély hatással voltak a jelenlevőkre. A tisztviselők üdvözletét Tattárszky Gyula titkár tolmácsolta. A jubiláns meghatva mondott köszönetet az igazgatóság elismeréséért és biztosította a küldöttséget, hogy a harcban — úgymond — a melyet eddig a szegény munkásnép egészsége érdekében folytatott, ujúlt erővel és lankadatlan buzgalommal fogja miszióját hírolniutvlora—t*»«Áo hriyxí’fíiárhitdej egyesítve azt a leleszi s nagyváradhegyfokival. A helyreállítás után mint a jászóvári konvent felesküdött hites tagja s 1804-től a kanónia nesztora, állandóan Jászón lakott rendtársai s a vidék nagy tiszteletétől környezve. Kitűnő zenész lévén, kiválólag kegyelte őt Fáy István gróf, a nagy műbarát, ki Jászótól nem messzire, abaujmegyei Fáj községben lakott, s ott helyi kastélyában, mely képtárral, színpaddal s hangversenyteremmel is el volt látva, az elmúlt század elején gyakran látta magánál vendégül a tisztes aggastyánt, ki sajátságos furulyáját is mindig magával vitte, s a gróf által rendezett hangversenyek alkalmával az előkelő vendégek előtt művészi módon játszogatott rajta különböző műdarabokat, a többek között a Rákóczi keservét s ennek motívumaiból készült indulót. Midőn az elmúlt század hatvanas éveinek elején a „Vasárnapi Ujság“-ban élénk irodalmi mozgalom indult meg a Rákóczi-induló keletkezésének történetét illetőleg, egy öreg magyar úr, ki a század elején mint ifjú jelen volt egy ilyen hangversenyen s hallotta Vaczeket játszani furulyáján, azt állította levelében, hogy a Rákóczi-indulót Vaczek komponálta a kesergő motívumaiból s lelkes hatással kísérve a faji hangversenyek egyikén játszotta el legelőször. Ezt az állítást ugyan az alaposabb zenetörténeti kutatás azóta már megcáfolta, mert tudvalevőleg az indulót a győri háziezred zenekarának cseh karmestere komponálta, de mivel a magyar szív húrjait oly lelkesítőleg érintő induló főleg a magyar ezredek zenekarai által gyorsan elterjedt az országban, hát hova hamarább eljuthatott Vaczekhez is, vagy talán már tábori életéből is ismerte, s igy csakugyan játszhatta azt, habár nem is ő komponálta. Vaczek 1832-ben 86 éves korában húnyt el Jászón, s azóta még senkinek sem sikerült rájönni, hogy miként játszhatott ő e furcsa hangszeren, mely belefújva ad ugyan hangot, de annak regulázása még senkinek sem sikerült. A furulya fából van, 1 m. és 10 cm. hosszú, fejét a fúvónál ezüstveretes díszmű ékesíti, lyuk három van rajta a vége felé s egy oldalt a közbülső lyuk mellett. A három lyuk oly távol áll egymástól, hogy rendes alkotású közúlakkal lehetetlenség mind a hármat egyszerre befogni, csak kettőt, az egymás mellett állót s az oldalt nyílót. Felül a befúvó alatt préselt bőrmunkával van a furulya körülvéve, középen e benyomott latin szavak olvashatók: TIBIA BEREOYNTHIA FORAMINE LAUCO HORAT. E feliratot egy lantalak zárja be. A végén a lyukak környéke is préselt bőr munkával van bevonva, mely alul, a lyukak végződésénél e benyomott feliratot tünteti fel: INVENIT CAR. VACZEK CAN. PRAEM. JÁSZ. 1775. A kassai sikerűit Rákóczi-kiállitás kortörténeti tárgyait, közöttük Vaczek e sajátságos furulyáját is szemlélve, óhajtólag feltörnek hazafias keblünkből a Rákóczi-induló egyik énekszövegének kezdő sorai: „Isten adj hazánk felett Tiszta, fénylő, kék eget!“