Abauj-Kassai Közlöny, 1909. február (38. évfolyam, 26-48. szám)
1909-02-02 / 26. szám
2. oldal ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 26 szám I nagy megrázkódtatással fog járni, sőt intensiv kihat majdan a gazdasági élet egész komplexumára. korlátozása miatt csupán 85 százalék erejéig jegyezhet. II. Az önálló bank, a régi szabadalom lejárta előtt legkésőbb 4 hónappal, azaz 1910. év szeptember havában felállítandó, illetve az Osztrák Magyar Bank összes aktívái és passivái átveendők, megfelelő arany beszerzése mellett. III. Az állam támogatni tartozik az önálló bankot azzal, hogy részére adó, bélyeg és illeték mentességet ad és a helyzethez képest pénzfeleslegeit a banknál helyezi el. E mellett a minimális 30—40 millió zsíró betét után az állam kamatot követelhet. Ugyanitt célszerűnek mutatkozik azon eszme, hogy a törvényhatóságok pénzkezelése megyeszékhellyel teljesen a bank fiókjaira volna bízandó. IV. A bank üzletkörébe tartozna a kisipari, kereskedelmi és mezőgazdasági hiteligények kielégítése 50 millió korona erejéig. V. Az elért nyereség 4—5 százaléka e részvényeseknek, míg az ezt meghaladó rész 25 százalékig bezárólag a tartalékalap gyarapítására fordítható. Amennyiben az osztalék a 7 százalékot felülhaladná, az osztalék circa háromnegyed részben az államkincstárt illeti, részesedés címen. VI. E helyütt helyes mérlegelést kivon a devizák álláspontja, minthogy az állam pénzalapját képező érc ára, kombinálva a szállítási költséggel, egy folytonos változásnak van kitéve s mint ilyen a deviza árfolyam ingadozására befolyással van, illetve ez utóbbinak az állam valuta rendezett vagy rendezetlenségét érinti. A bankjegyfedezetre nézve egyébként az eddigi u. n. bankszéria kétötöd fedezeti rendszer fenntartandó, megjegyezvén, hogy az aranydevizák egy bizonyos százalék erejéig az ére j fedezetbe beszámíttassanak. Ez utóbbi a 40 százalékot még nem haladhatja. Szükséges továbbá, hogy circa 800—1000 koronát kitevő adómentes bankjegyforgalom megteremtessék, e mellett azonban a deviza kísérlet állandóan fentartandó. Legideálisabb volna azonban a fedezeti rendszerek tekintetében az angol banknál dívó „Peel akta“ rendszer, amely szerint a bank, forgalomba hozhat fedezet nélkül annyi jegyet, amely összeggel az állam a banknak tartozik, míg a többi részben érccel és rövid lejáratú váltókkal fedezhető. VII. Mindezen kérdések eldöntésénél legfontosabb a készfizetések felvételének megállapítása, már az Ausztriával való vámközösség szempontjából is. De fontos továbbá e tekintetben főleg, hogy a készpénzfelvétel disázsiót von maga után, másrészt okozója lesz a nagymérvű arany kiözönlésnek, mely ismét a fizetési mérleg passivitását érintheti. És itt talán az arany középút mutatkozik az egyedüli célravezetőnek t. i. az, hogy a külföldi igényekkel szemben a készfizetési kötelezettség csak fakultativ volna teljesítendő. Kétségtelen, hogy az önálló bank ügye, mint évtizedekre messze kiható államügy nagy megfontolást és éber körültekintést igényel, s oly elismert európai hirü finánc genialitás kezében mint Wekerle Sándor, legjobb helyen van. Viszont nem tagadható, hogy az önálló bank mint uj intézmény átmeneti korszaka a pénz megdrágulását idézendi elő és ezzel kapcsolatban ÚJDONSÁGOK Amerikai magyarok Kossuthkoszoruja. Kassa, febr. 1. Soha el nem múló dicsfény veszi körül a Kossuth nevet. Varázsieje ez mely könnyedén túlszárnyalja az időt és a teret s a kebel, melyben a magyarság szikrája ég, megérti ezt az igét, annak varázsában látni fogja a dicső múltat, mely záloga a jövendőnek. Ez a név száll szájról-szájra e hazában. S véreink közül, a kik a sors mostohasága folytán messze tőlünk, Amerikában élik küzdelmes napjaikat, azok is úgy ismerik e nevet, mint amely szent , s iránta való tiszteletüknek kifejezést adni sohasem késnek, ha erre alkalom van. Az amerikai magyarok március idusát választották arra, hogy Kossuth Lajos mauzóleumára koszorút helyezzenek s így — összhangba hozva a dicső múlt legdicsőbb napjának emlékét az ő múlhatatlan emlékével — kegyeletüket lerójják az iránt, ki életében csak a hazáért dolgozott, halála után pedig oly utód lépett örökébe, aki a körülmények sokfélesége között is méltó maradt hozzá. Az amerikai magyarok »Amerikai Magyar Szövetség« ének március 15-iki nagybizottsága december hóban tartott ülésén elhatározta, hogy Kossuth Lajos i • mauzóleumára bronz koszorút helyez, melynek levelein egy-egy amerikai magyar egylet neve lesz megörökítve, közetét pedig egy bronz relief-kép foglalja el, azt a jelenetet ábrázolva, amikor Kossuth Lajost az Egyesült Államok törvényhozása fogadta. , i A magasztos eszmét az összes amerikai magyar egyletek szeretettel karolják föl s igy várhatjuk, hogy március L idusán, amikor már tavaszi szellők suthannak át a zöldülő sirhantok között, résre valló pódium, amely mindenkinek megnyerte a tetszését, köröskörül pedig mindenfelé a városszépítő egyesületnek csináltak propíagandát az elhelyezett virágrácsok, állványok, amelyek útmutatást adtak a polgárságnak arra, hogy miképen legyen városunkból virágos Kassa. A télikert középső asztala az estély elnökségének volt fentartva és ennek megfelelően ki volt csinosítva. A pompásan alkalmazott Biedermayer stílus, amely az egész asztal és különösen a jardiniere díszítésében nyilvánult, mindenkinek megnyerte tetszését. Mindenfelől kisugárzott a tervező Lakatos Arthur jeles iparművészünknek finomult ízlése, amely párosulva Füredi Jenő javítóintézeti kertésztanár szakavatottságával a sok nehézség dacára is olyat produkált, amely méltó a városszépítő egyesület munkájának kezdetéhez és különösen biztató a jövőre nézve. Ugyancsak Lakatos kiváló ízlését dicséri a műsor címlapja. Kilenc órakor már a frakkos és szmokingos urak, estélyi öltözékű urasszonyok és leányok, pompázó egyenruhások beláthatatlan sora töltötte meg a nagytermet. Valóban emberfeletti munka volna leírni a jelenvoltak díszes névsorát, elég annyit megjegyezni, hogy ott voltak a megye és a város vezetői, a polgári és katonai kiválóságok, az egyházi és polgári notabilitások, a polgári középosztály képviselői. A mulatság csárdással vette kezdetét és ekkor már nyilvánvalóvá lett, hogy a tervezett programmot betartani nem igen lehet, annyira zsúfolásig van megtöltve a terem. Rövid csárdás után, amelyhez a talpalávalót Ilácz Gyula zenekara szolgáltatta, kezdetét vette a kabaré dr. Rácz Ede ügyes beköszöntőjével, amely ötletesen emlékezett meg az estély fő főrendezőjéről. Utána Mezei Margit énekelt el két ügyes kuplét és szemrevalóan táncolt hozzá. A további kabarészámok között a 34. gyalogezred zenekara játszotta a legújabb keringőket, amelynek hangjaira a fiatalság nekilátott a bostonnak. A kabaréban nagy derültséget keltett Faragó Ödön Göre Gábor alakításával, Újvári Lajos, aki egy lipótvárosi bárónőt alakított megfelelő női maszkban és öltözékben. Ezenfelül még Újvári és Mezei adtak elő egy ügyes tánckettőst, dr. Rácz néhány modern verset adott elő, végül pedig dr. Rácz, Faragó és Újvári eljátszottak a közönség harsogó derültsége közben egy pompás kis jelenetet, amely a pesti bizonyítványgyárakat parsziflálja. Fél 12 órakor kezdetét vette a vacsora, éjfél után egy órakor pedig folytatódott a táncmulatság, mely a legjobb hangulatban, szokatlan jókedvben reggeli 6 órakor ért véget. A vacsora után már kissé szabadabban lehetett mozogni, bár a Schalkház nagyterme így is szűknek bizonyult. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az egész estély, bár a kezdet nehézségei itt-ott észrevehetők voltak, a jó ízlésnek, gondos rendezésnek fényes bizonysága volt. Bizonyára nagy érdem illeti meg e részben dr. Ékes Lajos városi tanácsost, a városszépítő egyesület ügyvezető igazgatóját, aki valóban példaadó agitálással fáradozik azon, hogy a közhasznú egyesület szolgálatába szegődtesse városunk minden polgárát és minden eszközt felhasznál arra, hogy az egyesület céljait előmozdítsa. Legszebb jutalma az, hogy törekvéseinek teljes sikerét láthatta a szombati mulatságban, amely oly szépen sikerült és anyagi eredménye is minden bizonnyal annyira kielégítő, hogy egyrészt a demokratikus összetartás, másrészt a városszépítés előmozdítása érdekében mindnyájunknak azt az óhajtást kell kifejeznünk, hogy a városi estélyek évről-évre, mindegyre jobban kialakult formában térjenek vissza és szerezzenek egy-egy jó estét a kassai polgárságnak. Szigma: