Abauj-Kassai Közlöny, 1911. február (40. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-01 / 26. szám
XXXX. évfolyam. Sxxtfkesztősdg kiadóhivatal Harang-u. 9 Telefon 160 fUl*OHTésI DI«JI*»«gállapodás == Bzepint. : SELJENEMIK A m. 5 órakor 1911. — 26. uim. IIbauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Kassa, Szerda, február 1. Előfizetési feltételek : Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10 — Negyedévre K 5.— aégy hóra K — Eóyes számára 4 fillér Főszerkesztő: STEKKER KÁROLY Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda isA gordiusi csomó. Míg a képviselőházban az ellenzék a közös bank meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot alaposan kritizálja s a vita vége egyelőre még beláthatatlan messzeségben rejlik, addig Bécs gondoskodott róla, hogy egy újabb kemény diót tálaljon az ország elé a hadügyi költségek címén, amely az évek sorára beosztva követett millióival a delegációk valóságos gordiusi csomóját képezi és Tisza István gróf, mintha mi sem adna a nemzetnek aggodalomra okot, Aradon kiadja a jelszót, hogy a magyar-román békét minden körülmények között meg kell csinálni s erre akcióba szólítja a társadalom minden rétegét. Ez a békecsinálási manőver olyan formán tűnik fel, mintha a hadügyi költségek gordiusi csomójától el akarnák terelni a nemzet figyelmét, hogy amig a magyar-román testvéresülés tüzes vasát ütik, azalatt a delegációk a hadvezetőség horribilis követeléseit szép csendben megszavazzák. Hát ez „úri mulatságnak“ snájdig politika, csakhogy nem fog úgy elsülni, amint kigondolták. Mert az osztrákok gondoskodtak róla, hogy a hadvezetőség túlzott követelése ne menjen olyan simán dűlőre s ehhez az akcióhoz a magyar ellenzék is csatlakozik s ha a delegációban nem is volna képes érvényt szerezni a nemzeti álláspontnak, minden bizonnyal lesz gondja reá, hogy a költségvetés s még inkább a katonai reformok tárgyalása alkalmával a nagyhatalmi hóbort anyagilag ne tegye tönkre az országot. A delegációk megnyitása előtt a hadvezetőség csak olyanforma híreket röpített ki bürojából, hogy a hadügyi terhek ijesztő emelkedése csak ideiglenes tehertétel lesz a közös költségvetésben. Most azonban, hogy a hadügyi költségek aktái a delegációk elé kerültek, szomorúan kell konstatálnunk azt a megdöbbentő tényt, hogy a hadügyi kormány a hadügyi költségtöbbletet állandó jellegűnek tervezi. Vagyis magyarul szólva, a hároméves katonai szolgálat átalakulhat kétévessé, felépülhetnek az óriás Dreadnougtok, de azért ez után sem fog a hadügyi költségvetés óriási összege leapadni, hanem állandó tehertétel marad az adózó polgárság nyakán. Ezt a manővert csakugyan frivol játéknak lehet bélyegezni. Mert íme, itt van a kétéves katonai szolgálat kérdése, amely régi vágya a nemzetnek s örömmel üdvözölnék, ha a hadvezetőség nem bujtaná el benne a létszámemelést, mely állandó tételnek van kipécézve. És ugyanezt a maszlagot keverték bele a flotta-programmba is. Dreadnoughtok kellenek, mert megköveteli a kereskedelem biztonsága, — mondja a hadvezetőség, de csak azért, hogy ezzel a tetszetős jelszóval meglágyítsa a pénzügyi érdekeltségeket. És Montecuccolinak csak ez kell, mert, ha meglágyultak a szívek, meg is szavazzák az új terheket és ha egyszer belekerültek a költségvetésbe, akkor nincs emberi hatalom, amely valaha kitörölje onnan. Ez már kipróbált régi praktika. Ezeket a katonai új terheket tehát a delegáció ne tekintse átmeneti költségtöbbletnek, mert ezek egész jövőnkre kiható állandó új terhek lesznek, amelyeket elvonnak az ország kulturális céljaitól. Magyarország teherviselési képessége tehát egy új és óriási erőpróba előtt áll, mely évtizedekre visszavetné nemcsak gazdasági fejlődésében, hanem nemzeti törekvéseiben is, mert a hadügyi terheknek és a létszámemelésnek megajánlása beláthatlan időkig elvenné a lehetőségét is annak, hogy a hadseregre vonatkozó nemzeti kívánalmainak valaha teljesülhessenek. Ha a hadügyi kormánynak ezek a követelései most minden nemzeti ellenérték nélkül mennek teljesedésbe, akkor ugyan várhatják azt az időt, amikor a hadvezetőség a nemzeti követelményekre nézve szóba áll velünk. Nagy feladat hárul tehát az ellenzékre, hogy ezt a becsapást megakadályozza. Úgy kell kettévágni ezt a gordiusi csomót, hogy az ország függetlensége csorbát ne szenvedjen. A kassai t. Házból. /Az uj városatyák bemutatkozása. Kassa, jan. 31. Tegnap délután pontban fél 5 órakor nyitotta meg ez évi első rendes közgyűlését a városi törvényhatósági bizottságnak az elnöklő Zsiklay Ede főispán s üdvözölve a megjelenteket, különösen pedig a törvényhatósági bizottság új tagjait, s reményét fejezte ki, hogy az új bizottsági tagok kivétel nélkül a legnagyobb lelkesedéssel és önzetlenül fogják szolgálni a város közügyeit. A tárgysorozat első pontja a polgármesteri havi jelentés volt, mely a népszámlálás már általunk közölt pontos eredményeiről, a berlini közúti vasúti vállalkozó céggel kötött, s a törvényhatósági bizottság által már jóváhagyott szerződés aláírásáról, a városi birtokok bérbeadásáról és még több kisebb jelentőségű ügyről számolt be a egyhangú elfogadásban részesült. Jegyzőkönyvben örökítette meg a törvényhatósági bizottság Schingut Ferenc, a közelmúltban elhunyt városi erdészeti számvevő emlékét, ki nem kevesebb mint 42 évig állott a város szolgálatában, falebbvalóinak mindenkori megelégedését érdemelve ki. A malomárok tisztítása tárgyában a budapesti központi gáz- és villamossági r. társasággal kötött egyezséget, mely szerint a város köteles a malomárok Klobusiczky utcától észak felé terjedő 1 kilométernyi szakaszának tisztításáról gondoskodni s az eddig elmulasztott tisztításokból eredő 1250 koronányi kárát a t. társaságnak megtéríteni, rövid vita után szintén elfogadta a közgyűlés. Az építkezési szakbizottságba a régi tagokon kívül Bródy Frigyest, Fflisst Sándort, dr. Grosschnaied Gézát, Roznann Andort és Jeney Károlyt, az egyenesadó felszólamlási bizottságba pedig: Beller Károlyt és Adriányi Bélát választották be. Dr. Vukovics Károly aljegyzőnek illetményei szabályozása iránti kérelmét a közgyűlés az újonnan szervezett két aljegyzői állás rendezéséig függőben Artja s részére az 1910-ik évre visszamenőleg 300 korona segélyt szavazott meg. özv. Szenkó Jánosné és társainak abbeli kérelmét, hogy a Kert- 1911. évi február hó 7-án a Schalk- ház-szálló diszérmében □ [UNK] [UNK] LAW HŰBERINK KAMARA VIRTUÓZ 0 £ T EGYETLEN hangversenye. Jegyek a rendes árban már most előjegyezhetők VITÉZ fl. kflnytf" és zeneműkereskedéseben Kassa, fő u. 75.