Aetas, 1987 (3. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Telepítések Csátalja, Gara és Vaskút községekben 1945–1949 között
TÓTH ÁGNES : TELEPÍTÉSEK CSATALJA, GARA ÉS VASKÚT KÖZSÉGEKBEN 1945-1949 KÖZÖTT Magyarország legújabbkori történelmének egyik legmegrázóbb, s talán máig legfájóbb időszakának azokat a telepítési akciókat tekintjük, amelyek a II. világháború befejezése előtt elkezdődtek, s egyes területeken 1949-ig elhúzódtak. Adósságaink ezen a területen is nagyok. A mielőbbi reális, ugyanakkor emberi vonatkozásaiban is árnyalt szembenézést éppen a lezajlott események mikéntje tenné szükségessé. A bukovinai személyek hazatérítése, a sváb lakosság egy részének kitelepítése, a szlovák - magyar lakosságcsere keretében lezajlott telepítések, valamint a belső települések - telepítések befejeződésével ugyanis nem szűntek meg a konfliktushelyzetek. Az imént említett események, elsősorban olyan nemzetiségek lakta területeken zajlottak - Dunántúl, Észak-Bácska -, ahol az együttélő nemzetiségek, népcsoportok viszonya sem volt súrlódásmentes. A sok esetben jogi háttér nélkül végrehajtott telepítések,a kényszerszülte megoldások, a technikai készületlenség,a helyi és egyéni akciók, hatalmaskodások, csak tovább mélyítették a már meglévő ellenségeskedéseket, téves beidegződéseket, előítéleteket. S olyan nagy arányú átrendeződésekhez vezettek, amelyek következtében a lakosság nemzetiségi megoszlása teljesen megváltozott, de megváltozott a Lakosság társadalmi, foglalkozási, életkor szerinti összetétele is./1/ Véleményünk szerint az eseményeknek, a megtörténteknek csak a minél reálisabb, s a lehetőségek szerinti legteljesebb ismerete segíthet hozzá a beidegződések, előítéletek levetkőzéséhez. Dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy három észak-bácskai község - Gsátalja, Gara és Vaskút - esetében megvizsgáljuk a II. világháború után lezajlott telepítéseket s azok gazdasági, társadalmi, politikai hatását az adott területen.