Aetas, 2008 (23. évfolyam)
4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Lucian Hölscher: Új annalizmus (Történelemelméleti vázlat) Kistantal Tamás fordítása
LUCIAN HÖLSCHER Új annalizmus Történelemelméleti vázlat* ..^Allein die annalistiche Geschichtsschreibung existierte unter irgendeiner Gestalt zu allen Zeiten, existiert noch und wird immer existieren."** G. G. Gervinus: Grundzüge der Historik (1837) Hajdan az „annales"-eket készítő történészek egyszerűen csak leírták az adott év különösen nevezetes eseményeit. Ezekben az annalesekben az események szigorú kronologikus rendben tűntek fel egymás után, mint fonálra fűzött gyöngyök, ám mindenféle belső kapcsolat nélkül. A történelem modern elmélet alkotói az utóbbi évszázadok nyugati történetírásának fejlődése kapcsán szeretnek ezekre hivatkozni. Az annalesek rendszerint nem beszéltek a leírt események megtörténtének körülményeiről vagy azok következményeiről. Azt az általános kontextust sem mutatták be, melyen belül az adott múltbeli események először történelmi jelentésre tettek szert. Az alábbi észrevételek ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy létre kell hozni a hajdani annalista paradigma modern változatát. A történelem modern eszméjében lévő korlátok és hiányosságok elemzéséből kiindulva próbálom meg az „új annalizmus" fogalmát megalapozni, mely remélhetőleg megőrzi a történelem folyamatként való felfogásából adódó előnyöket, ám megszabadul problémás teológiai vonatkozásaitól.3 A fordítás alapja az alábbi kiadás: The New Annalistic: A Sketch of a Theory of History. History and Theory, vol. 36. (1997) no. 3. 317-335. „Egyedül az annalista történetírás az, amely valamilyen formában mindig is létezett, létezik, és létezni is fog." 1 White, Hayden: The Content of Form. Narrative Discourse and Historical Representation. Baltimore-London, 1987. nff. [Magyarul: White: „A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében". Ford.: Braun Róbert. In: White: A történelem terhe. Budapest, 1997.103-142., itt: 119.; más fordításban: „A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában". Ford.: Deák Ágnes. Aetas, (1996) 4. sz. 98-118. - a ford.] 2 Érvelésemet követve világos lesz, hogy a „jelentés" szó egy név vagy egy fogalom szemantikai értékénél átfogóbb kategória, inkább egy történelmi esemény jelentőségére, fontosságára vonatkozik. A német Bedeutung kifejezés talán jobban ábrázolja ezt a szempontomból nagyon hangsúlyos szemantikai ambivalenciát, mint az angol „meaning" vagy a magyar „jelentés" szavak. Az olvasónak feltűnhet majd, hogy az elméleti megjegyzéseim alátámasztására szolgáló történeti példáimat a 20. századi német történelemből veszem. Eltekintve attól, hogy német törtészként különösen jól ismerem ezeket az eseményeket, fontos észrevennünk, hogy a 20. századi német történelem különleges kihívásokkal szolgál egy olyan történelemelmélet kidolgozásához, mely a folytonosságban bekövetkező számos, alapvető törés kiegyenlítésére törekszik.