Aetas, 2017 (32. évfolyam)

2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái

Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái Műhely­ ­em.”7° Petőfi öccse felvette testvére nevét, de arról nincs tudomásunk, hogy apjuk, Petro­­vics István is ezt tette volna. Egyébként olyan, mintha az egyik alakban, Pusztafiban az időn­ként arrogáns költőt, a másikban, Zelefiben pedig a szerelmes katona költőt írta volna meg Jókai. A regényben a (héjasfalvi-fehéregyházi) csatában elhunyt Zelejit Pusztafi temeti el, ahogy a római hősöket szokták. Beleteszi holttestét egy vén fűzfába, és felgyújtja a fát. Zele­­ji feleségének, Szerafinnak Pusztafival küldte el a jegygyűrűjét. Szerafinnak Szendrey Júlia lehetett az ihletője, de ahogy Jókai figyelmeztetett, a re­gényhősnő nem azonos a költő feleségével. Erre számos részlet utal. Például a szereplő gyermekkori barátja volt Komáromból Lávay Bélának. A városnevek egyébként a könyvben csak kezdő betűkkel vannak jelölve. Az asszony, aki már második férjével, Fertőyvel élt, to­vábbra is tartotta a barátságot Lávayval. Jókai maga e Lávay Béla nevű szereplőben ölt tes­tet, akinek a felesége Judit, a színésznő Laborfalvi Róza hatására születhetett. Pusztafi elvi­szi a halott férj jegygyűrűjét Szerafinnak, aki a megrázó élmény következtében meghal. Lezárásképpen Jókainak az 1848-1849-es szabadságharc utáni első írását említem meg, amely Petőfi Sándor címen jelent meg a Vasárnapi Újság 1856. március 2-i, 9. számá­ban. Ez rövid élet- és pályarajz, nem mentes a hibáktól, de ezt a kritikai kiadásból is tud­hatjuk. Inkább Jókai véleményét olvassuk el Petőfi költészetéről: „Az első cím alatti (czip­­ruslombok)70­71 egy ifjú elholt leánykához van írva, s én itt találom Petőfi költészetét legmaga­sabbnak. Szerelmes versei mindent fölülmúlnak érzés és gyöngéd szenvedély dolgában, a mi e nemben nyelvünkön olvasható. Népdalai annyira híven vannak a nép kedélyéből me­rítve, hogy maga a nagy népdalbúvár Erdélyi János is nép­ajkb­ól vett dalok gyanánt szedte fel azokat gyűjteményébe. Leiró költeményei, mikben a pusztákat, az omladozott csárdákat rajzolja, a legragyogóbb képzeletről tesznek tanúbizonyságot.”72 Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy Jókai ekkor Petőfi forradalmi verseiről a cen­zúra miatt nem írhatott. 70 Jókai: Politikai divatok (1862-1863). 30. 71 Cipruslombok Etelke sírjáról. In: Petőfi összes művei. Költemények. 3. köt. Sajtó alá rendezte: Kiss József, Kerényi Ferenc, Martinkó András, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán. Budapest, 1997. 114- 138., 140. 72 Jókai Mór összes művei. Cikkek és beszédek. 4. köt. Sajtó alá rendezte H. Törő Györgyi. Budapest, 1968.193. 137

Next