Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)
1853 / 6. szám
KIS GYÜLÉS, NOV. 5. 1853. 365 leg van, tudatilag is legyen. Ez oka bennünk a' bölcsészet' egymást elözsendítő rendszerekbeni föltünésének is. Haladás előre ! E' szavakban rejlik ama' sugarlat, melly nélkül a' bölcsészet' országában sincs valódi élet. Továbbá az emberi szellem' egyik lényeges tagja a' mindenségnek, nem gondolhatni tehát a' mindenségien állapotot, melly rá, mint tagra, némi hatással nem volna. Hiszen a' tökéletes egészben, minő a' mindenség, mindenik tag hat valamennyire, és valamennyi hat mindenikre. Más azonban a' csupán léti, más a' tudati alakban birtokolt hatás. Vannak, kik még a' józanul kétségbe nem hozható tüneményeknél is készebbek a' hiú agyszülemények vagy hányakodó szőrszálhasogatásokhoz folyamodni, hogysem megismernék , miszerint az emberi szellem' gazdagsága nem áll egyedül a' tudás' köréből. De minek fordítanánk ezen oldalra nagyobb figyelmet, hiszen a' már eddig fölhozott érintetekből is világosan kivehető azon álláspontok' egyoldalúsága, mellyekről az iménti okoskodás készíttethetik. Nem ritkák ugyan nálunk is az illy álláspontok' eredményei , ritka mindamellett azon mélyre ható átérzés, melly nélkül a'fölhasználást sem alapítottnak sem czélszerűnek nem mondhatni. Pedig az álláspontok' alapított és czélszerű használása nélkül bizonytalanná válik a' feldolgozott ismeretek' egésze is. Sehol sem tapasztalható ez inkább, mint az úgynevezett psychologiai álláspont alkalmazásánál ; mit azonban annál kevesebben szoktak észrevenni, minél távolabb vannak amai gondolattól, mintha bennük a psychologiai álláspontnál működő tehetségek nem volnának czélszerűleg kifejtve. Valamennyi álláspont közt nálunk is legtöbben szítanak a' psychologiaihoz. Sőt egy rész a' magyar philosophiát is arra szeretné alapítani. Igaz ugyan, hogy az álláspont' neve nem fordúl mindenütt és mindenkor elé, ámde a' tárgyak' bölcsészeti fölfogásakor nem a' névben hanem a' tartalomban rejlik ama' fontosság' oka, mellyel a fölfogást érvényesíteni akarjuk. Sőt olykor még tartalma sincs kellőleg áthatva azon álláspontnak, mellyről az emberiség legsúlyosabb érdekeire vonatkozó kérdéseket boncolgatjuk. Találtatnak itt-ott, kik a psychologiai álláspont' meghonosítása, és a' róla szerkesztendő bölcselet' megkivántatása végett a' külföldi műveltebb nemzetekre utalnak. Hogyan lehetne az egyoldalú , a' mi a' művelt nemzetek' gondolkodásmódját oly irigyelhető magasságig emelte? Ez azon nézet, mellynek úton átféleni hangoztatásával eléggé mutatják , hogy ők még a'bölcsészet' dolgában is külsőségekkel bíbelődnek. Azért, hogy valamelly nemzet' e' vagy ama' része e' vagy ama' bölcselethez szít, ugyanazt az egész nemzet' bölcsészete gyanánt fölmutatni, elhamarkodott