Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)
Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Jelentés s nagyjutalomról
Jelentés a pályázatok eldöntéséről. •243 A korán elhunyt Léderer Béla összegyűjtött munkái közt nagy készültséggel s éles kritikával írt történeti tanulmányokat és bírálatokat olvashatunk. Ismét Thallóczy nevével találkozunk, midőn a forrás publicatiók közül ki akarunk emelni egynéhányat. Hodinka Antallal együtt szerkesztette Magyarország melléktartományai oklevéltárának első kötetét, mely a horvát véghelyek oklevéltárát közli 1490—1527-ig. E gyűjtemény második kötetét ugyancsak Thallóczy szerkesztette Áldásy Antallal. E második kötet anyaga Magyarország és Szerbia összeköttetésére vonatkozik a XII. század végétől a mohácsi vészig. Mind a két kötet nagy gonddal van szerkesztve és gazdag eddig még nem értékesített közleményekben. Kónyi Manó újra kiadta 1904-ben Beák Ferencz beszédeinek első három kötetét. Kónyi kiadásának közleményei elsőrangú forrásgyűjteményét alkotják az 1867-iki kiegyezés történetének. Báró Hornig Károly kiadta Padányi Biró Márton, veszprémi püspök naplóját. A naplóhoz mellékelte Biró jelentéseit egyházmegyéje állapotáról. Ez a felvilágosító magyarázatokkal ellátott kiadás a XVIII. század ötvenes éveire nézve tanulságos. Dr. Karácson Imre Evlia cselebi török világutazó Magyarországi Utazásaiból (1660 — 1666.), nagy értékű két kötetet tett közzé (1904—1908.), magyarázó jegyzetekkel magyar fordítás ban. Weber Samu kiadta a Supplementum Analectorum Terrae Scepusiensis III. részét, (Szepesmegyei Tört. Társ. Évk. XI. évf.) mely 1300—1811-ig különösen művelődéstörténeti szempontból igen érdekes anyagot tartalmaz. Melhárd Gyula : Somogyvármegye a rendi országgyűléseken I. Veszprém 1906. czímü müve az 1790—1812-ig tartott országgyűlések történetét becses és eddig még fel nem dolgozott közleményekkel világítja meg. Vajna Károlynak : Hazai Régi Büntetések 1907. czímü két kötetes munkája részint kiadott, részint kiadatlan müvekből közöl érdekes kultúrtörténeti anyagot. A forráskritikai tanulmányok közt megemlítjük Bleyer Jakab : Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából 1902. czímű igen szorgalmas munkáját, mely a Hunyadyak korára nézve érdekes. Domanovszky Sándor : Kézai Simon mester krónikája. 1906. czímű munkája igen figyelemre méltó nagy gondossága s kritikai módszerének biztossága miatt. Závodszky Leventének : A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli Törvények és Zsinati Határozatok forrásai czímű doktori értekezése méltán keltett figyelmet. Kimutatja a nevezett törvények forrásait és a függelékben a hiteles szöveget közli becses lectiókkal. Dr. Gombos P. Albin a Középkori Krónikások czímű vállalatában közölvén Liudprand Történeti Munkáinak magyar fordítását egy igen alapos bevezetésben tárgyalja Liudprand jelentőségét általános és magyar történeti szempontból.