Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)
1961 / 6. sz. - TÖRTÉNETLMI ADATTÁR - Bartók Béla utolsó évei a Magyar Tudományos Akadémián (Rácz Ilona)
TÖRTÉNELMI ADATTÁR Bartók Béla utolsó évei a Magyar Tudományos Akadémián 1938 őszén kerültem Bartók Béla mellé a Magyar Tudományos Akadémiára, és 1940 őszéig dolgoztam vele, vagyis egészen addig, míg el nem ment önkéntes száműzetésébe, Amerikába. Azt lehet mondani, hogy ittléte utolsó percéig együtt dolgoztunk, mert még az elutazása előtti napokban is benn volt az Akadémián. Úgy kerültem hozzá, hogy egyik asszisztense, Veress Sándor külföldre utazott. Bartók, akinek azelőtt tanítványa voltam, s aki tudta, hogy foglalkozom folklórral s Kodály Zoltán népzenei anyagának rendezésében is segédkezem, általa kérdeztette, hajlandó volnék-e az akadémiai népzenei anyag rendezésében részt venni? Nagy megtiszteltetésként ért, hogy velem, régi tanítványával kíván együtt dolgozni. Megilletődve, örömmel jelentkeztem nála az Akadémián. Megmagyarázta, hogyan kívánja a dallamok rendezését. Eddig Kodály népzenei anyagát Ilmari Khron szótárrendszere szerint — némi módosítással — rendeztük. A négysoros dallamokat elsősorban a 2. sor záróhangja, a főcezúra szerint, másodsorban az első dallamsor és végül a harmadik dallamsor záróhangja szerint csoportosították. Azután a szótagszám szerint, végül ambitus szerint. Valamennyi dallamot közös záróhangra, g1-re hoztuk. Bartók már 1924-ben megjelent könyvében ,,A magyar népdal"-ban szakított az Ilmnari Khron rendszerrel, s egy stílus szisztémát dolgozott ki; e szerint három osztályra osztotta a magyar népdalokat: A osztály, a régi stílus dallamai, В ,, az új stílus dallamai, С ,, az előbbi kettőbe nem sorolható dallamok. Az A osztályt jellemzi a pentaton hangsor és az izoritmikus dallamsorok. А В osztály dallamai 154—180 évnél nem régebbiek. Ezeket jellemzi a tánclépésszerí, alkalmazkodó, pontozott ritmus és a visszatérő, szimmetrikus dallamszerkezet. А С osztályba tartoznak azok a magyar népi dallamok, melyekből az előbbi két osztályra jellemző tulajdonságok közül egy vagy több hiányzik. Ide kerültek az idegen befolyást mutató, vagy idegen népektől származó dallamok, valamint a falvainkban elterjedt magyar műdalok nagy része is. Bartók az osztályt 7 alcsoportra osztotta: I. II. izometrikus dallamok, III. IV. heterometrikus dallamok, az V. az ún. Kolomejria-ritmust feltüntető csoport. Ennek dallamai elég közel állnak a régi stílushoz, úgyhogy Bartók szerint ahhoz is lehetne számítani. De nem tette jellemző AABB szerkezetük miatt, mely a régi stílus dallamainál csak szórványosan fordul elő. А VI. csoport a 2 soros dallamok, a VII. ,, a 3 soros dallamok csoportja. Bartók azzal bízott meg, hogy először csak nagyjából válogassam szét a három osztályra a dallamokat, azután kezdjük meg a részletes rendezést. Bartók az ún. patkós teremben dolgozott. Ez onnan kapta nevét, hogy egy nagy patkó alakú asztal futott körül a szobában, melynek a kisterem felé volt a nyílása. Ez a terem tulajdonképpen a Kisfaludy Társaság ülésező terme volt. A bejárati ajtó melletti végében állt Bartók fonográfja, s ez volt Bartók állandó helye. Itt ült egy könyvekkel s hazulról hozott kispárnával magasított széken, a fejhallgatót körülcsavarta fehér zsebkendővel, a feje tetején csomóra kötötte, úgy, hogy ha valaki hirtelen ránézett, fejfájós vagy fogfájós embernek gondolta. Azt hiszem, ezt ő élvezte is, mert az ilyesmi iránt volt humorérzéke.