Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)

1961 / 6. sz. - TÖRTÉNETLMI ADATTÁR - Bartók Béla utolsó évei a Magyar Tudományos Akadémián (Rácz Ilona)

TÖRTÉNELMI ADATTÁR Bartók Béla utolsó évei a Magyar Tudományos Akadémián 1938 őszén kerültem Bartók Béla mellé a Magyar Tudományos Akadémiára, és 1940 őszéig dolgoztam vele, vagyis egészen addig, míg el nem ment önkéntes száműze­tésébe, Amerikába. Azt lehet mondani, hogy ittléte utolsó percéig együtt dolgoztunk, m­ert még az elutazása előtti napokban is benn volt az Akadémián. Úgy kerültem hozzá, hogy egyik asszisztense, Veress Sándor külföldre utazott. Bartók, akinek azelőtt tanítványa voltam, s aki tudta, hogy foglalkozom folklórral s Kodály Zoltán népzenei anyagának rendezésében is segédkezem, általa kérdeztette, hajlandó volnék-e az akadémiai népzenei anyag rendezésében részt venni? Nagy meg­tiszteltetésként ért, hogy velem, régi tanítványával kíván együtt dolgozni. Megilletődve, örömmel jelentkeztem nála az Akadémián. Megmagyarázta, hogyan kívánja a dallamok rendezését. Eddig Kodály népzenei anyagát Ilmari Khron szótárrendszere szerint — némi módosítással —­ rendeztük. A négysoros dallamokat elsősorban a 2. sor záróhangja, a főcezúra szerint, másodsorban az első dallamsor és végül a harmadik dallamsor záró­hangja szerint csoportosították. Azután a szótagszám szerint, végül ambitus szerint. Valamennyi dallamot közös záróhangra, g1-re hoztuk. Bartók már 1924-ben megjelent könyvében ,,A magyar népdal"-ban szakított az Ilmnari Khron rendszerrel, s egy stílus szisztémát dolgozott ki; e szerint három osztályra osztotta a magyar népdalokat: A osztály, a régi stílus dallamai, В ,, az új stílus dallamai, С ,, az előbbi kettőbe nem sorolható dallamok. Az A osztályt jellemzi a pentaton hangsor és az izoritmikus dallamsorok. А В osztály dallamai 15­4—180 évnél nem régebbiek. Ezeket jellemzi a tánc­lépésszerí­, alkalmazkodó, pontozott ritmus és a visszatérő, szimmetrikus dallamszerkezet. А С osztályba tartoznak azok a magyar népi dallamok, melyekből az előbbi két osztályra jellemző tulajdonságok közül egy vagy több hiányzik. Ide kerültek az idegen befolyást mutató, vagy idegen népektől származó dallamok, valamint a falvainkban el­terjedt magyar műdalok nagy része is. Bartók a­z osztályt 7 alcsoportra osztotta: I. II. izometrikus dallamok, III. IV. heterometrikus dallamok, az V. az ún. Kolomejria-ritmust feltüntető csoport. Ennek dallamai elég közel állnak a régi stílushoz, úgyhogy Bartók szerint ahhoz is lehetne számítani. De nem tette jellemző AABB szerkezetük miatt, mely a régi stílus dallamainál csak szórványosan fordul elő. А VI. csoport a 2 soros dallamok, a VII. ,, a 3 soros dallamok csoportja. Bartók azzal bízott meg, hogy először csak nagyjából válogassam szét a három osztályra a dallamokat, azután kezdjük meg a részletes rendezést. Bartók az ún. patkós teremben dolgozott. Ez onnan kapta nevét, hogy egy nagy patkó alakú asztal futott körül a szobában, melynek a kisterem felé volt a nyílása. Ez a terem tulajdonképpen a Kisfaludy Társaság ülésező terme volt. A bejárati ajtó melletti végében állt Bartók fonográfja, s ez volt Bartók állandó helye. Itt ült egy könyvekkel s hazulról hozott kispárnával magasított széken, a fejhallgatót körülcsavarta fehér zsebkendővel, a feje tetején csomóra kötötte, úgy, hogy ha valaki hirtelen ránézett, fejfájós vagy fogfájós embernek gondolta. Azt hiszem, ezt ő élvezte is, mert az ilyesmi iránt volt humorérzéke.

Next