Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1971 (78. kötet = Új folyam 16. kötet)

1971 / 6. sz. - KÖNYVSZEMLE - RÁCZ ISTVÁN: Csáki Frigyes: Korszerű szabályozáselmélet (Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek) Budapest: Akad. K., 1970. 1085 p. [ismertetés]

aránt érdekes felfedezését írja meg Urbán Aladár A Márczius Tizenötödike sajtópere című tanulmányában s ezzel közelebb visz az 1848-as eseményekben fontos sze­repet játszó Nyáry Pál politikai arculatá­nak a megismeréséhez is. Izgalmas anyagot és jelentős tanulsá­gokat tartalmaz Mezőfi Károly több mint 120 oldalas írása: Petőfi megbuktatása a sza­badszállási követválasztáson. Arra vállal­kozik, hogy a Kiskunság gazdasági-poli­tikai helyzetének alapos és sokoldalú doku­mentálásával bizonyítsa: Petőfi tévedett, nem ismerte szülőföldje körülményeinek alakulását 1848-ban, amikor ajánlólevél­nek hitte forradalmi tetteit. Le­véltári adatokkal bizonyítja, hogy ,,. . .a már­ciusi szalmalángot a jászkun különállás és kiváltságok féltése miatt­­ megrög­zötten konzervatív és reakciós politikai vezetés követte". Új hangsúlyt nyer Mezősi tanulmányában az a tény is, hogy nem csupán Petőfi kudarca volt az, ami Szabadszálláson történt, hanem, mint ahogy a Márczius Tizenötödike a tavaszi hónapoktól kezdve állandóan hirdette, az ifjú radikálisok pártja akart az ország politikai fejlődésére képviselői által hatni. Az utókor Petőfi tévedésének Az apostolt köszönheti és Mezősi Károly újabb kuta­tásai révén az eddigieknél is világosabban levonható politikai tanulságokat. Ismertetésünk elején vitatkoztunk a könyv címével, de magával a vállalkozás­sal egyetértünk. Irodalomtörténészek és történészek közös feladata az irodalmat és életet egységben látó forradalmár köl­tőnk életművének minden vonatkozását tisztázni és közkinccsé tenni. Tamás Anna Az ember meglepődik, amikor Csáki Frigyes egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, szakirodalmi tevékenységét látja. Százakra menő cikkein kívül az utóbbi négy évben három magas színvonalú köny­ve jelent meg az automatika területén abban az időszakban, amikor a BME Automatizálási Tanszékének a vezetésén kívül a BME rektori tisztségét is ellátta, közmegelégedésre. Ráadásul csak 10—16 éve dolgozik ezen az új szakterületen, előzőleg erősáramú kérdésekkel foglalko­zott. Nehéz lenne szebb példát találni a műszaki tudományoknak az utóbbi év­tizedben kirobbant forradalmára. Igen sok szakember kénytelen új szakterületre rá­állni, és ez nagyon nehéz. Csáki Frigyes könyve végén 22 oldalon állította össze az idézett könyvek jegyzékét, a 6­ 700 könyvnek kb. 70%-a 1960 óta jelent meg. Ezenkívül az egyes fejezetek végén a leg­jobb elméleti cikkek felsorolása követke­zik, összesen kb. 1200. Ezek az irodalmi hivatkozások kizárólag az automatika el- Csák­i Frigyes: Korszerű szabályozáselmélet Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 1085 tl­méletére vonatkoznak, nem szerepelnek az elemekkel, alkalmazásokkal foglalkozó cikkek. Látható, hogy egy új szakterület magas színvonalú áttekintéséhez, alkotó műveléséhez nem elég a tehetség, a jó előképzettség, a nyelvtudás, hanem meg­feszített munka is szükséges. Csáki Frigyes három könyve logikus egységet alkot. Az 1969-ben megjelent Automatika magas színvonalú egyetemi tankönyv (ezt Bars Ruth tanársegéd közre­működésével írta), a másik kettő magas színvonalú tudományos munka: a „Sza­bályozások dinamikája, Lineáris szabályo­záselmélet" c. mű első kiadása 1966-ban, második javított kiadása 1970-ben jelent meg, ehhez szorosan csatlakozik a most is­mertetésre kerülő könyv. Mindkettő elmé­leti jellegű. A „Szabályozások dinamikájá"­ban a szerző számos önálló, új eredményét is leírta, elsősorban a szabályozók statisz­tikus (szochasztikus) vizsgálatára vonatko­zóan. A „Korszerű szabályozáselmélet" általában a szakirodalomból ismert össze- 408

Next