Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1971 (78. kötet = Új folyam 16. kötet)
1971 / 6. sz. - KÖNYVSZEMLE - RÁCZ ISTVÁN: Csáki Frigyes: Korszerű szabályozáselmélet (Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek) Budapest: Akad. K., 1970. 1085 p. [ismertetés]
aránt érdekes felfedezését írja meg Urbán Aladár A Márczius Tizenötödike sajtópere című tanulmányában s ezzel közelebb visz az 1848-as eseményekben fontos szerepet játszó Nyáry Pál politikai arculatának a megismeréséhez is. Izgalmas anyagot és jelentős tanulságokat tartalmaz Mezőfi Károly több mint 120 oldalas írása: Petőfi megbuktatása a szabadszállási követválasztáson. Arra vállalkozik, hogy a Kiskunság gazdasági-politikai helyzetének alapos és sokoldalú dokumentálásával bizonyítsa: Petőfi tévedett, nem ismerte szülőföldje körülményeinek alakulását 1848-ban, amikor ajánlólevélnek hitte forradalmi tetteit. Levéltári adatokkal bizonyítja, hogy ,,. . .a márciusi szalmalángot a jászkun különállás és kiváltságok féltése miatt megrögzötten konzervatív és reakciós politikai vezetés követte". Új hangsúlyt nyer Mezősi tanulmányában az a tény is, hogy nem csupán Petőfi kudarca volt az, ami Szabadszálláson történt, hanem, mint ahogy a Márczius Tizenötödike a tavaszi hónapoktól kezdve állandóan hirdette, az ifjú radikálisok pártja akart az ország politikai fejlődésére képviselői által hatni. Az utókor Petőfi tévedésének Az apostolt köszönheti és Mezősi Károly újabb kutatásai révén az eddigieknél is világosabban levonható politikai tanulságokat. Ismertetésünk elején vitatkoztunk a könyv címével, de magával a vállalkozással egyetértünk. Irodalomtörténészek és történészek közös feladata az irodalmat és életet egységben látó forradalmár költőnk életművének minden vonatkozását tisztázni és közkinccsé tenni. Tamás Anna Az ember meglepődik, amikor Csáki Frigyes egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, szakirodalmi tevékenységét látja. Százakra menő cikkein kívül az utóbbi négy évben három magas színvonalú könyve jelent meg az automatika területén abban az időszakban, amikor a BME Automatizálási Tanszékének a vezetésén kívül a BME rektori tisztségét is ellátta, közmegelégedésre. Ráadásul csak 10—16 éve dolgozik ezen az új szakterületen, előzőleg erősáramú kérdésekkel foglalkozott. Nehéz lenne szebb példát találni a műszaki tudományoknak az utóbbi évtizedben kirobbant forradalmára. Igen sok szakember kénytelen új szakterületre ráállni, és ez nagyon nehéz. Csáki Frigyes könyve végén 22 oldalon állította össze az idézett könyvek jegyzékét, a 6 700 könyvnek kb. 70%-a 1960 óta jelent meg. Ezenkívül az egyes fejezetek végén a legjobb elméleti cikkek felsorolása következik, összesen kb. 1200. Ezek az irodalmi hivatkozások kizárólag az automatika el- Csáki Frigyes: Korszerű szabályozáselmélet Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 1085 tlméletére vonatkoznak, nem szerepelnek az elemekkel, alkalmazásokkal foglalkozó cikkek. Látható, hogy egy új szakterület magas színvonalú áttekintéséhez, alkotó műveléséhez nem elég a tehetség, a jó előképzettség, a nyelvtudás, hanem megfeszített munka is szükséges. Csáki Frigyes három könyve logikus egységet alkot. Az 1969-ben megjelent Automatika magas színvonalú egyetemi tankönyv (ezt Bars Ruth tanársegéd közreműködésével írta), a másik kettő magas színvonalú tudományos munka: a „Szabályozások dinamikája, Lineáris szabályozáselmélet" c. mű első kiadása 1966-ban, második javított kiadása 1970-ben jelent meg, ehhez szorosan csatlakozik a most ismertetésre kerülő könyv. Mindkettő elméleti jellegű. A „Szabályozások dinamikájá"ban a szerző számos önálló, új eredményét is leírta, elsősorban a szabályozók statisztikus (szochasztikus) vizsgálatára vonatkozóan. A „Korszerű szabályozáselmélet" általában a szakirodalomból ismert össze- 408