Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1978 (85. kötet = Új folyam 23. kötet)

1978 / 4. sz. - TANULMÁNYOK - SZILÁGYI FERENC: Írásjelek kódfejtése (A pszichografológiai elemzés lehetőségei és eredményei az irodalom- és történettudományban)

Rákosné azonban más véleményen volt a gyerekírást illetően, s első meglepő megállapítása az volt, hogy az a kérdéses szöveg nem gyermekkéz írása, hanem 12—13 éves serdülő fiúé. Ez azért volt érdekes és fontos, mivel Csokonai éppen 12—13 éves korában, 1785/86-ban járt a poétai osztályba, amikor megadott témákra kellett verseket — ún. ,,propositio"-kat — írnia, s éppen ilyen propo­sitiókat tartalmaz a Zöld-kódex jó része is. A továbbiakban azután oly pontos és szabatos elemzése következett a kis­diák Csokonai testi-lelki mivoltának (amit Domby Mártontól jól ismerünk)7, hogy alig lehetett kétségünk: nem idegen kéz írta (amint Vargha Balázs és Juhász Géza gondolta)8, hanem maga a diák Csokonai másolta bele az iskolai feladat-verseket sajátkezűleg e diáriumba. S ha ez így van, akkor megoldó­dott az időrend rejtélyes kérdése is: a versek Zöld-kódexbeli sorrendje ugyanis ez esetben megfelel keletkezési rendjüknek, időrendjüknek. Hátra volt még azonban a vizsgálat próbaköve. Punctum saliens Az iskolai versgyakorlatok utáni oldalakon ugyanis ugyanazzal a kézzel írva a költő néhány később keletkezett verse olvasható. Ezeknek — tárgyuk­nál fogva — pontos keletkezési évét is ismerjük: 1790 körül készülhetett vala­mennyi. (A­ Párt Ütő, a Magyar Hajnal hasad és az Eggy Magyar Gavallér c. versekről van szó.)­ E verseket — Rákosné megállapítása szerint — tizenhét éves ifjú írta, a betűk szerint ugyanaz, aki a korábbi szövegeket. Ez pontosan megfelelt a versek keletkezési évének, 1790-nek, amikor Csokonai tizenhetedik évében járt. Nem lehetett kétséges, hogy az ún. „Zöld-kódex" iskolásverseit maga Csokonai írta be mint iskolai feladatokat a diáriumba, s így sorrendjük meg­felel időrendjüknek. E nyomon elindulva az egykorú tantervek és tanmenetek vizsgálata — amelyeket a korábbi kutatások teljesen figyelmen kívül hagytak — hitelesí­tette Rákosné következtetéseit. A latin auctorok feldolgozásának ütemterve — amely szorosan kapcsolódott a verstani gyakorlatok tematikájához — pon­tosan igazolta a Zöld-kódex verseinek grafológiai úton kikövetkeztetett keletkezési rendjét.10 Mivel pedig a pszichografológia egy-két év tűréssel meg tudja határozni a kéziratokat papírra vető személyek életkorát, így a textológia egyik legnehe­zebb területén, az írásművek kronologizálásában is jelentős segítséget nyújt­hat, amint pl. az Ady kritikai kiadás esetében nyújtott is már a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. De a kézirat-azonosításokon túl jelentősen segítheti az íráselem­zés az életrajzi kérdések tisztázását is. Hogy e tekintetben milyen rejtett össze­függések — pl. genetikai kapcsolatok — földerítésére képes e tudományág s milyen eredmények várhatók még tőle, szintén csak néhány példával szem­léltetjük. ' L. Csokonay V. Mihály élete 'S Némely még eddig ki nem adott munkái. DOMN­Y MÁRTON által. Pesten, 1817. 5-6 kk. Vő. Cs/ÖM. I. 329. 8 L. ItK. 1953. 114. It. 1955. 9. 9 L. MTAK.­­ 672/IV. 68a—70a. 19 Vő. Cs/ÖM. I. 332 kk.

Next