Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2007 (168. évfolyam)
2007 / 8. sz. - TANULMÁNY - HORVÁTHY PÉTER - NÉMETH GÁBOR: A jezsuita kozmográfia emlékei a zirci könyvtárban
Horváthy- Németh :A jezsuita kozmográfia emlékei, igaz! Erre az első és legsúlyosabb érv a Szentírás tanúsága. A Nap felkel és a Nap lemegy, siet vissza a helyére, hol ismét fel kell kelnie — mondja a Prédikátor. De Kopernikusz azt hiszi, hogy nem a Föld, hanem a Nap mozdulatlan! Ergo. Hasonlóan, Izsaiás próféta szerint, visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már átment. Eszerint tehát a Hold, a Nap és a többi csillag forog a Föld körül, nem pedig a Föld a Nap körül! Szentiványi atya ezután a napi tapasztalatra hivatkozik. Hiszen ha a Föld 24 óra alatt megfordulna a tengelye körül, akkor több mint három és fél német mérföldet kellene megtennie egyetlen perc alatt! Az embereket szédülés fogná el a hatalmas sebességtől; a forgás ereje kiröpítene embert, sziklát, állatot; a felfelé lőtt nyíl nem eshetne vissza a kilövés helyére, hiszen közben a Föld mérföldnyit fordulna el alatta, mint ahogy a sebesen haladó hajó tatjából feldobott kő se esik vissza a hajóra! Hasonlóan, a bomba különböző távolságra repülne, ha kelet vagy ha nyugat felé lőjük stb." Az évi mozgásra térve, ha a Föld a Nap körül mozogna, akkor az állócsillagoktól mért távolsága eközben 2284 Föld-félátmérővel változna, s a csillagok ezért hol fényesebbek, hol halványabbak lennének! Mindebből következik — vonja le Szentiványi atya a konklúziót — hogy se a Föld, se az ég nem mozoghat. Minden nehézség elkerülhető viszont a csillagoknak a cseppfolyós égben való mozgásával! Ezen alapos előkészítés után a Világ Igazi Rendszerét ismerteti Szentiványi Márton. 1. A Földgolyó az Univerzum centruma, melyet három régió fog körül (6. ábra). 2. Először is, a levegő fölött találjuk az étert (melyet a régiek — hibásan — a Tűz szférájával azonosítottak). 3. Az éter fölött találjuk a cseppfolyós Csillagos Eget. Ebben mozog valamennyi csillag, mégpedig a következő rendben: legelőbb a Hold, mely az Univerzum Centruma, a Föld körül kering. 4. A Hold fölött a Nap, körülötte, sorrendben, a Merkúr, a Vénusz és a Mars—ugyanúgy, ahogy a Nap a Föld körül kering. 5. A Jupiter — négy kísérőjével együtt — már újra a Föld körül kering. Hasonlóan, mint — még távolabb — a Szaturnusz és két kísérője. 6. A bolygók után jön a Firmamentum (égbolt) az állócsillagokkal. 7. Az égbolthoz az ég fölötti Vizek csatlakoznak, melyeket az égi Impérium zár le. Szentiványi könyvének népszerűségét jelzi, hogy több kiadást megért; utoljára 1745-ben jelent meg Kassán. Első olvasásra lehangoló, hogy ennyi és ekkora badarságot hordhatott össze Szentiványi Márton atya a XVII. század végén, Nagyszombatban—Newton Principiaja (1687), sőt, nyolcvan évvel Kepler után! Hiszen Kepler Astronomia Novájában már 1609-ben bebizonyította, hogy a bolygók ellipszis alakú pálya mentén keringenek a Nap körül — és Kepler könyve már 1635-től, az egyetem alapításától megvolt Nagyszombatban." Vigasztalásul jegyezzük meg, hogy Szentiványi Márton világképe valójában nem az övé volt, hanem -mint alább elmagyarázzuk — a jezsuiták általános doktrínáját követte; ezt tanították világszerte! Említsük meg elöljáróban, hogy " Szentiványi a skolasztika érvelését szajkózza, s ami a hajó tatjából feldobott követ illeti, jellemző módon se neki, se másnak nem fordult meg a fejében, hogy a kísérletet elvégezze...! Galileit se olvasta... " A Nagyszombati Egyetem könyvtárát 1690 óta éppen Szentiványi vezette s katalogizálta! (Csaba, 1998)