Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)

2008 / 7. sz. - TANULMÁNY - VARGA LÁSZLÓ: Kiválóság és jellem: Szent-Györgyi Albert, az ember

Varga László • Kiválóság és jellem... egyetlen lehetősége valamilyen önálló meg­nyilatkozásra csupán tudományos vagy mű­vészeti területre szorítkozhat. Megkövetelte tőlünk a legújabb publikációk olvasását, sőt egy angol tanfolyamot is elindított az inté­zetben. A Műegyetem Fizikai Tanszékének tanársegédei pedig fizikai és matematikai kurzust tartottak nekünk a hetenként meg­tartott esti összejöveteleiken. Nagy meglepetés­sel vettük észre, hogy Szent-Györgyi milyen széleskörű műveltséggel rendelkezik. Tisztá­ban volt a magyar irodalom főbb eseményei­vel, egyik alkalommal Babits Mihály Jónás könyvé­ből idézen néhány sort véleményének alátámasztására. Az intézet egészének kulturá­lis színvonalára is gondot fordított. A buda­pesti rádió zenekara klasszikus kamarazenét közvetített az intézet egyik nagyobb terméből, a műsort Szent-Györgyi maga vezette be né­hány zenetörténeti megjegyzéssel. Egyik al­kalommal Kodály Zoltán is megjelent, aki a terem egyik sarkába húzódva figyelte a műsor színvonalát. A rendszeres, havonkénti fogadá­son sok népszerű művész is megjelent, színé­szek, festők, írók, akikkel jó alkalom nyílt személyes ismerkedésre és beszélgetésre. Elké­pedve tapasztaltuk, hogy a prof nemcsak németül és angolul beszél folyékonyan, de a francia és a holland nyelvekben is jártas. De a rendes köznapi polgári élet egyre inkább államhatalmi ellenőrzés alá került, külföldi utazásra, útlevélre majdnem lehetet­lenné vált engedélyt kapni. A prof tekintélye és befolyása sokszor segített. Egyik munka­társunk, dr. Erdős Tamás, aki már elég jól tudott angolul, engedélyt kapott, hogy Svéd­országba utazzon. Theodor Swedberg híres intézetébe ment, ahol az újonnan összeállítón ultracentrifugán végzett méréseket. Egy má­sik kollégánk, dr. Lajtha Ábel Nápolyba ka­pott ösztöndíjat Dohr professzor laboratóri­umába, a prof segítségével. Magam egy évvel később, doktori diplomám elnyerése után Párizsba kerültem a francia állam ösztöndí­jával. Mme Joliot Curie laboratóriumában kezdtem a radioaktivitás biokémiai alkalma­zását tanulni, így a lassan és titokban kiválo­gatott néhányunk sikeresen elhagyta a kom­munista Magyarországot. Mindannyian Szent-Györgyi segítségével. De a prof igazi személyisége és jellembe­li kiválósága akkor került felszínre, amikor laboratóriumi munkánk publikálására került sor. Általában­­ leginkább Németországban az volt a szokás, hogy a vezető professzor saját nevét tüntette fel szerzőként, és azután, bár nem mindig, néhány munkatársáét, akik tu­lajdonképpen a munkát végezték, szintén bevette a publikációba. Itt bennünket óriási meglepetés ért. Kéziratomat Szent-Györgyi maga fordította helyesen angolra, és a cikke­met csupán az én nevem feltüntetésével bo­csátotta kiadásra. (Ugyanígy tett mindannyi­unkkal, akik a nagy laborban dolgoztunk.) Majdnem elájultam e nagylelkű és nem szok­ványos támogatást tapasztalva, s ekkor kezd­tem igazán csodálni a profot mint valóságo­san nagy embert. Mindezt megerősítve rendszeresen tapasz­talhattuk, hogy a prof felismerte és támogat­ta a kezdő, fiatal kutatók erőfeszítéseit. Ő maga mint szerző önálló kötetével lépett a nyilvánosság elé, amit Svájcban, Árosában írt a nyári szünidő alatt. Könyvét az izomkont­rakció biokémiájáról írta, és többünket név szerint is említett fejezeteiben. A különböző országokban szétszórt mun­katársait újabb meglepetés érte, ugyanis Szent-Györgyi közben Amerikában telepedett le. Massachusetts államban, Woods Hole városkájában új intézetet létesített. Meghívá­sokat kaptunk, hogy csatlakozzunk hozzá a

Next