Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)
2008 / 7. sz. - TANULMÁNY - VARGA LÁSZLÓ: Kiválóság és jellem: Szent-Györgyi Albert, az ember
Varga László • Kiválóság és jellem... egyetlen lehetősége valamilyen önálló megnyilatkozásra csupán tudományos vagy művészeti területre szorítkozhat. Megkövetelte tőlünk a legújabb publikációk olvasását, sőt egy angol tanfolyamot is elindított az intézetben. A Műegyetem Fizikai Tanszékének tanársegédei pedig fizikai és matematikai kurzust tartottak nekünk a hetenként megtartott esti összejöveteleiken. Nagy meglepetéssel vettük észre, hogy Szent-Györgyi milyen széleskörű műveltséggel rendelkezik. Tisztában volt a magyar irodalom főbb eseményeivel, egyik alkalommal Babits Mihály Jónás könyvéből idézen néhány sort véleményének alátámasztására. Az intézet egészének kulturális színvonalára is gondot fordított. A budapesti rádió zenekara klasszikus kamarazenét közvetített az intézet egyik nagyobb terméből, a műsort Szent-Györgyi maga vezette be néhány zenetörténeti megjegyzéssel. Egyik alkalommal Kodály Zoltán is megjelent, aki a terem egyik sarkába húzódva figyelte a műsor színvonalát. A rendszeres, havonkénti fogadáson sok népszerű művész is megjelent, színészek, festők, írók, akikkel jó alkalom nyílt személyes ismerkedésre és beszélgetésre. Elképedve tapasztaltuk, hogy a prof nemcsak németül és angolul beszél folyékonyan, de a francia és a holland nyelvekben is jártas. De a rendes köznapi polgári élet egyre inkább államhatalmi ellenőrzés alá került, külföldi utazásra, útlevélre majdnem lehetetlenné vált engedélyt kapni. A prof tekintélye és befolyása sokszor segített. Egyik munkatársunk, dr. Erdős Tamás, aki már elég jól tudott angolul, engedélyt kapott, hogy Svédországba utazzon. Theodor Swedberg híres intézetébe ment, ahol az újonnan összeállítón ultracentrifugán végzett méréseket. Egy másik kollégánk, dr. Lajtha Ábel Nápolyba kapott ösztöndíjat Dohr professzor laboratóriumába, a prof segítségével. Magam egy évvel később, doktori diplomám elnyerése után Párizsba kerültem a francia állam ösztöndíjával. Mme Joliot Curie laboratóriumában kezdtem a radioaktivitás biokémiai alkalmazását tanulni, így a lassan és titokban kiválogatott néhányunk sikeresen elhagyta a kommunista Magyarországot. Mindannyian Szent-Györgyi segítségével. De a prof igazi személyisége és jellembeli kiválósága akkor került felszínre, amikor laboratóriumi munkánk publikálására került sor. Általában leginkább Németországban az volt a szokás, hogy a vezető professzor saját nevét tüntette fel szerzőként, és azután, bár nem mindig, néhány munkatársáét, akik tulajdonképpen a munkát végezték, szintén bevette a publikációba. Itt bennünket óriási meglepetés ért. Kéziratomat Szent-Györgyi maga fordította helyesen angolra, és a cikkemet csupán az én nevem feltüntetésével bocsátotta kiadásra. (Ugyanígy tett mindannyiunkkal, akik a nagy laborban dolgoztunk.) Majdnem elájultam e nagylelkű és nem szokványos támogatást tapasztalva, s ekkor kezdtem igazán csodálni a profot mint valóságosan nagy embert. Mindezt megerősítve rendszeresen tapasztalhattuk, hogy a prof felismerte és támogatta a kezdő, fiatal kutatók erőfeszítéseit. Ő maga mint szerző önálló kötetével lépett a nyilvánosság elé, amit Svájcban, Árosában írt a nyári szünidő alatt. Könyvét az izomkontrakció biokémiájáról írta, és többünket név szerint is említett fejezeteiben. A különböző országokban szétszórt munkatársait újabb meglepetés érte, ugyanis Szent-Györgyi közben Amerikában telepedett le. Massachusetts államban, Woods Hole városkájában új intézetet létesített. Meghívásokat kaptunk, hogy csatlakozzunk hozzá a