Akadémiai Közlöny, 1955 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-15 / 1. szám
2 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1955. január 15 a meghatározásához szükséges összefüggések tudományos vizsgálata, szem előtt tartva a gazdaságosság elvének érvényesítését. d) A szocialista és a szocializmust építő országok gazdasági fejlődésének tanulmányozása és az ezen országok között létrejövő új típusú gazdasági kapcsolatok és munkamegosztás alakulásának vizsgálata. e) Külkereskedelmünk kérdéseinek tudományos feldolgozása. f) A kapitalizmus általános válsága második szakaszának, legújabb jelenségeinek állandó tanulmányozása. g) A közelmúlt magyar gazdaságtörténete azon problémáinak feldolgozása, amelyek elősegíthetik a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok megoldását. h) A marxi közgazdasági elmélet problémáinak és legújabb eredményeinek tanulmányozása, a különféle burzsoá közgazdasági elméletek harcos bírálata, különösen pedig a hazai burzsoá és kispolgári közgazdasági nézetek kritikai értékelése. i) A magyar haladó közgazdaságtudomány hagyományainak feldolgozása. 3. A közgazdaságtudomány jellegéből, az Intézet feladataiból következik kutatási módszerének jellege. Ez abban áll, hogy népgazdasági fejlődésünk konkrét eseményeit, ezek összefüggéseit tanulmányozza, és ebből vonja le elméleti megállapításait.. 4. Az Intézet 7 osztályra tagozódik. Az osztályok a következők : I. Általános közgazdasági osztály. II. Ipari osztály. III. Mezőgazdasági osztály. IV. Forgalmi osztály.V. Pénzügyi osztály. VI. Nemzetközi gazdasági osztály. VII. Könyvtári és dokumentációs osztály. 6. Biztosítani kell az Intézet megfelelő kapcsolatát mind az egyes központi gazdasági intézményekkel (az Országos Tervhivatallal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a gazdasági minisztériumokkal), mind pedig az egyes minisztériumok keretén belül működő tudományos kutató intézetekkel és csoportokkal. 10. Az Intézet élén az igazgató áll. Az Intézet mindenkori igazgatóját és helyettesét, valamint az Intézet Osztályvezetőit — az osztályvezetőket az igazgató javaslatára — a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezi ki. Az Intézet tudományos munkatársait és adminisztratív személyzetét az igazgató nevezi ki. , 11. Létre kell hozni az Intézet Tudományos Tanácsát. Az Intézet Tudományos Tanácsának tagjait a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezi ki és menti fel. 15. Az Intézet a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek (helyiség stb.) között 1954. december 1-étől kezdve folytatja működését. 16. Az Intézet költségvetését a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési keretében kell biztosítani. 17. Az Intézet felett a főfelügyeletet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke gyakorolja. 18. Jelen határozat végrehajtásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnöke — pénzügyi vonatkozásaiban a pénzügyminiszterrel egyetértésben — gondoskodik. Nagy Imre s. k. a Minisztertanács elnöke * A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 79/1954. (XII. 24.) M. T. számú rendelete a betegségi biztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról 1. §• Járványos gyermekbénulásban vagy Little-kórban szenvedő igényjogosult családtag kórházi (gyógyintézeti) ápolásra egy éven át jogosult. 2 §(1) Az-a biztosított, aki a betegségi biztosítási szolgáltatások jogtalan igénybevételével kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni. A biztosított kártérítési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, amikor a betegségi biztosítási szolgáltatásokat családtagja vettejogtalanul igénybe. A biztosítottat a kár megtérítésére írásban kell kötelezni. (2) Ha akár táppénz igénybevétele folytán merült fel, a megtérítendő összeget elsősorban a biztosított részére járó további táppénzből kell levonni. Amennyiben a kár a táppénzből nem térül meg, vagy a kár a betegségi biztosítás egyéb szolgáltatásai igénybevétele folytán merült fel, azt a munkaviszonyban álló biztosított munkabéréből kell — a munkabérből való levonásra irányadó szabályok szerint — levonni. (3) Ha a kár összege az előbbi bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget közadók módjára kell behajtani. (4) A megtérítési kötelezettség megállapítása ellen a szolgáltatásra irányadó szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. (5) Ha a biztosított (családtagja) a betegségi biztosítási szolgáltatást jóhiszeműen vette igénybe, a biztosítottat az igénybevételtől (folyósítástól) számított harminc nap eltelte után az okozott kár megtérítésére kötelezni nem lehet. 3. §. Részegség (etilalkohol által okozott heveny részegség) miatt keresőképtelenné vált biztosítottnak keresőképtelensége első három napjára sem táppénz, sem kórházi (gyógyintézeti) ápolás nem jár. A keresőképtelenség első három napja alatt kórházba (gyógyintézetbe), vagy kórházból (gyógyintézetből) történt szállítás vagy utazás költségei pedig — ideértve a mentőszállítás költségeit is — a biztosítottat terheli.