Akadémiai Közlöny, 1969 (18. évfolyam, 1-20. szám)
1969-01-28 / 1. szám
1969. január 28. AKADÉMIAI KÖZLÖNY (7) A (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál a vállalt munka szerződés szerinti teljesítéséért járó díjazás összegét kell számításba venni. Ebből az összegből csak a megbízóval elszámolt és igazolt a) utazási és szállásköltséget, valamint b) a helyközi telefonköltséget lehet figyelmen kívül hagyni. (8) Azokra a naptári hónapokra, amelyekre a baleseti rokkantsági nyugdíjat a (4)—(6) bekezdés szerint szüneteltetni kell, a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.” 3 § A VI. 183. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,183. §. A 182. § rendelkezéseitől eltérően nem lehet keresőfoglalkozást folytatónak tekinteni a) az iparjogosítvánnyal (iparigazolvánnyal vagy kisipari működési engedéllyel) háziipari értesítéssel, illetőleg vándoripari engedéllyel vagy hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkező teljesen vak nyugdíjast, ha e tevékenységből származó jövedelme a havi 1000 forintot nem haladja meg, b) a népi ülnökként működő nyugdíjast e működésével kapcsolatban, c) az újítási, a feltalálói díjban részesülő nyugdíjast abban az esetben sem, ha újításának vagy találmányának kivitelezésében kísérletre, illetve megvalósításra vonatkozó szerződés alapján közreműködik.” 4 § A VI. 183/A. §-ának (4)—(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően az iparművész egyedi alkotásának művi úton történt sokszorosításáért járó díjazást abban az esetben lehet a 182. § (3) bekezdésében megjelölt korlátozás szempontjából figyelmen kívül hagyni, ha az egyedi alkotást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának bíráló bizottsága az I. (iparművészeti tárgyak) vagy a II. (iparművészeti termékek) csoportjába sorolta. (5) Annak a nyugdíja, aki származékos jogon (pl. öröklés vagy engedményezés alapján) részesül szerzői jogdíjban, a 182. § (3) bekezdésében megjelölt korlátozás alá esik.” 5.§ A VI. 183/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,183/B. §. A nyugellátásoknak munkaviszony és keresőfoglalkozás címén történő korlátozásáról szóló rendelkezések alkalmazásánál a munkaviszonyból származó munkabért, valamint a 182. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység alapján kapott díjazást egybe kell számítani, és a nyugdíj folyósítását a 182. § (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell az együttes összeg figyelembevételével szüneteltetni. (2) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaként nem fizikai munkát végző öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas a 182. § (2) bekezdésében erősített 120 munkanapot teljesítette, és ezt követően ugyanebben a naptári évben munkabért kap vagy egyéb díjazásban részesül, nyugdíjának folyósítását az ezt követő hónap első napjától a naptári év végéig szüneteltetni kell.” 6. § A VI. 188. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,188. §. (1) A szüneteltetett nyugellátást a szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnése, illetőleg a szüneteltetés előírt tartamának lejárta után a folyósító szervhez benyújtott kérelem alapján lehet újból folyósítani. A szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően, alkalmazni kell abban az esetben is ha a nyugellátást korlátozottan kellett folyósítani. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a nyugellátást legkorábban a kérelem benyújtását megelőző harmadik hónap első napjától lehet folyósítani. (3) Az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtását pótolja a munkáltatónak az a bejelentése, hogy az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy január havában munkaviszonyban áll, és ezért a nyugdíjas részére nyugdíjas-nyilvántartólapot állított ki. Ilyen esetben az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjat január 1-étől korlátozás nélkül újból folyósítani kell, kivéve, ha a megelőző naptári évben fennállott keresőfoglalkozás miatt a folyósítás szüneteltetésének a 182. § (6) bekezdése szerint előírt tartama a megelőző naptári évben nem fejeződött be. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugdíjas javító-nevelő munka végrehajtása során végez a naptári év január havában munkát.” 7§ A VI. 194. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,194. §. (1) Munkaviszony vagy keresőfoglalkozás fennállására tekintet nélkül kell folyósítani a) az 1952. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok szerint hatvanhat százalékot meg nem haladó, valamint az 1951. december 31-ét követően érvényben volt jogszabályok szerint hatvanhét százalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékot, b) az 1938. évi XII. törvény alapján megállapított öregségi járadékot, c) az 1959. január 1-e előtt beállott jogosultság alapján megállapított özvegyi nyugdíjat (járadékot, nyugbért), szülői nyugdíjat és — a 184/A. §-ban említett eset kivételével — árvaellátást. (2) Az 1952. január 1-e előtt beállott jogosultság alapján megállapított özvegyi nyugdíjat (járadékot, nyugbért) az 1958. december 31-én érvény