Akadémiai Értesítő, 1993 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-11 / 6. szám
98 AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ nöki akadémiára épül, az osztályok „bírói” szemlélettel működhetnének. Tömören összefoglalták — még egyszer — a rendszer felépítésére és működésére vonatkozó elgondolásokat, és felhívták a figyelmet a válság kezelésének szükségességére. Az Akadémia elnöke összefoglalójában mindenek előtt köszönetet mondott a Bizottságnak az átgondolt, alapos munkáért, amelynek egyes részeit célszerű felhasználni az országgyűlési képviselők számára készülő — az akadémiai törvény szükségességét bemutató — röpirathoz is. Emlékeztetett arra — ami több felszólalásban is elhangzott — hogy a Bizottságot a közgyűlés küldte ki, annak tartozik jelentéssel és felelősséggel, tehát az Elnökség a jelentést nem változtathatja meg, de észrevételeit, javaslatait a Bizottság figyelmébe ajánlhatja. Ennek alapján a vitában különösen a következőket emelte ki: 1. Az akadémiai kutatóhálózatot illetően egyetértés van abban, hogy az Akadémia kutatóintézeteit és egyetemi kutatóhálózatát meg kell őrizni, ellenállva az utóbbiak csökkentésére irányuló kísérleteknek, törekedve a vidéki egyetemi kutatóhálózatunk erősítésére. Célszerű lenne, ha a Bizottság megvizsgálná, nincsenek-e a jelentésben olyan motívumok, amelyek ez ellen kihasználhatók (pl. bár nehéz helyzetben vagyunk, mégsem célszerű „pánikot” kelteni, s bizonytalanságot keltő válságról beszélni). Az országos állami költségvetésben az akadémiai intézetek költségvetésének különválasztása először az intézeteknek az MTA-tól való leválasztását, majd más szervezetek (egyetem, meglévő vagy elgondolt minisztérium) felügyelete alá helyezését inspirálhatja, ami csak hátrányt jelenthet az intézetek számára. — A javasolt új szervezet komplikált, nem tisztázott kapcsolata, viszonya a meglévő szervezetekkel. Elkerülendő a feladatok párhuzamos végzése. — Szervezeti és működési részletkérdésekben nem indokolt közgyűlési vita, illetve állásfoglalás. Ehelyett azt célszerű javasolni, hogy a közgyűlés a Programbizottság jelentésének — az akadémiai kutatóhálózat helyzetére és irányítására vonatkozó részét — a további munka alapjául elfogadja— felhatalmazza az elnökséget, hogy az Akadémiára érvényes jogszabályoknak megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket — a jelentés többi részéből az általános érdekű javaslatok emelendők ki mindezek — természetesen — a közgyűlési vita szerinti módosításokkal. Részletkérdések eldöntése a jóváhagyott akadémiai törvény ismeretében lehetséges. — Az akadémiai törvénnyel összhangban álló elnöki akadémiával a kettéosztottság megszűnik, indokolt azonban a köztestületet védő, szükség szerint működő és az abszolutizmust gátló „fékek” beépítése. 2. A nemzet szempontjából nagyjelentőségű, társadalmi, gazdasági kérdéseket illetően — az Akadémia továbbra is távol kívánja tartani magát a politikától, de nagy nemzeti érdekű kérdésekkel saját kezdeményezésből, nemcsak kormányfelkérésre, foglalkoznia kell és ezt szükségesnek tartja kinyilvánítani; — tételes felsorolást — most — nem szükséges adni, de számításba vehetőek a vitában említett témákon túl a magyar nyelv tisztasága, a kollektív kisebbségi jogok is. Várhatóan a közgyűlésen is felmerülnek újabb javaslatok. A vitában felmerült osztálystruktúra-változás nemcsak a III. Osztály, hanem más osztályok (pl. I., és II.) vonatkozásában is számításba jött. Célszerű lenne, hogy ennek előkészítésére a közgyűlés küldjön ki ad hoc bizottságot. A vitáról szó szerinti jegyzőkönyv készült. Az Elnökség 23/1993. számú határozata Az Elnökség 1. köszönetét fejezi ki a Programbizottságnak az átgondolt, alapos munkáért. Kinyilvánítja, hogy a Bizottságot a közgyűlés küldte ki, annak tartozik felelősséggel, tehát az Elnökség a jelentést nem változtathatja meg, de a vitában elhangzott észrevételeit, javaslatait és az elnöki összefoglalót a Bizottság figyelmébe ajánlja. 2. Az osztálystruktúra felülvizsgálatára ad hoc bizottság kiküldését javasolja a közgyűlésnek. Tájékoztató jelentés „Az idegen nyelvű adák és a magyar nyelvű folyóiratok felülvizsgálata” c. 18/1992. sz. elnökségi határozat végrehajtásáról Az előterjesztés bevezetőjében ismertette az előzményeket, majd három fejezetben foglalta össze mondanivalóját. Az I. fejezet az idegen nyelvű folyóiratokkal foglalkozik. Tájékoztat, hogy az Akadémiai Kiadó elkészítette jelentését a nála megjelenő 31 adtó és studia helyzetéről, illetve további kiadására vonatkozó terveiről. Eszerint az idegen nyelvű folyóiratok tetemes részénél egy-, két- vagy akár többéves lemaradás van, több esetben kézirathiány miatt. Felhívja a figyelmet, hogy a lemaradások mielőbbi felszámolása létfontosságú valamennyi folyóirat számára — s ennek meg kell teremteni mind a megfelelő szakmai-szerkesztési, mind pedig a kellő pénzügyi feltételeit. A Kiadó az actákat négy csoportba sorolja: — további megjelentetésük megvizsgálandó (ide 8 acta tartozik); — jelentős lemaradásuk miatt értékelhetetlen helyzetű adtók, amelyek — egy kivétellel — távlatilag esetleg nyereségesek lehetnek (ide 4+1 folyóiratot sorol, az utóbbi támogatásra szorulna). 1993. június 11.