Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 12. (1961)

1961 / 3. szám - HAGYOMÁNY - MŰVÉSZET - Julow Viktor: Irodalmi emlékhelyek Debrecenben

Szabó László, rövid ideig Kazinczy Ferenc, majd a XIX. század legelején Kölcsey Ferenc. Ebben a században a professzorok között hár­mat találunk, akiknek irodalomtörténeti szerepe jelentős: ifjabb Péczely Józsefet, a költőt, tör­ténetírót, aki különösen mint nagyhatású elő­adó és irodalomszervező tűnt ki; Lugossy Jó­zsefet és Imre Sándort, a kiváló irodalomtörté­nészeket. Gazdagabb természetesen ebből a szá­zadból a Kollégium író-neveltjeinek névsora: Arany János (aki, a mint ismeretes debreceni diák­köri élményeit Bolond Istókja II. énekében dol­gozta fel), Nagy Imre, a fiatalon elhalt tehet­séges diák­poéta, Kuthi Lajos, Obernyik Ká­roly, s a század második felében Szana Tamás, a neves irodalomtörténész és műkritikus,­­ Sza­bolcska Mihály, Ady Endre, Móricz Zsi­gmond, Oláh Gábor, Gulyás Fál és Szabó Lőrinc csak a gimnázium alsó osztályaiba jártak ide, a fel­sőket (1914-1918) már a közben felépült re­formátus gimnáziumban végezték. A város legrégibb irodalmi emlékeit a Kollé­giumon kívül a kevés műemlékű Debrecenben ma már nem épületek, hanem csak telkek hor­dozzák. Tudjuk, hogy a mai ún. Püspöki Palota helyén (Hatvan u. 1.)­, állt Méliusz Juhász Péter háza, a Kossuth u. 17. sz- telken Komáromi Csipkés Györgyé és a Csapó u. 18. sz. ház he­lyén Kállai Fényes Istváné, Debrecen XVII. szá­zadi verses krónikásáé. Szintén csak híre maradt Csokonai szülőházának (Hatvan u. 23), későbbi lakóházának, ahol a költő meg is halt (Darabos u. 19.) és Fazekas Mihály házának (Vöröshad­sereg útja 38.), amely Csokonai életében a város irodalmárainak és felvilágosult elméinek szo­kott találkozóhelye volt, s ahol Kazinczy is többször megfordult. A telken épült bérház Farkas-emléktáblájának érdekessége, hogy dom­borműveit Tóth András, Tóth Árpád apja készí­tette. Fazekas szülőháza a mai Vöröshadsereg útja 30-32 sz. ház telkén állt. Reá emlékeztet a Nagytemplom­­ építkezésének gazdasági ügyeit nagyrészt ő vezette.., és szerepe volt a templom külső képének végleges meghatározá­sában s a Déri tér, ennek helyén terült el 1925-ig az országos hírű Kollégiumi Füvészkert, amely jelentős részben Fazekas erőfeszítései ré­vén létesült. Csokonai sírja, öntött­vas emlék­­obeliszkje, mint ismeretes a Hatvan utcai, Fa­zekasé - botanikus munkatársáéval, Diószegi Sámueléval együtt — a városrendezés során el­tűnőben levő Kossuth utcai temetőben van. Ugyanitt találjuk Péczely József és Lugossy Jó­zsef sírját is. Ma is áll, és így Debrecen egyik legrégibb irodalmi műemléke az a ház (Füvészkert u. 3­), amely „szinte tíz évig rejtegető a gyermek és a serdülő Kölcseyt — mint a költő kortársa. Nagy­kállai Fényes István írja hol szűk mellék­szobában, melynek széle alig másfél lépés, volt íróasztalkája felállítva s egy ágyra voltak a könyveken kívül egyedüli mobiliák.” Vörösmarty Mihály itteni tartózkodásait a város két pontjához tudjuk rögzíteni. Adatunk van arra, hogy 1846-ban Zsibó felé utazva Deák Ferenccel együtt megszállt az akkori Aranybika­­fogadó-Ъап, 1949-ben pedig hosszabb ideig la­kott feleségével együtt Kardos István házánál (Csapó u. 16, az épület ma is áll) két bútorozott szobában, 20 forint bérért. Petőfi Sándor 1843—44 keserves telét Fogas Józsefné színházi jegyszedő szobájában nyomo­rogta végig. A ház maga régen eltűnt, a telket pedig (Petőfi tér 3) az új Nagyállomás-épület foglalja magában. A Batthyány u. 17. sz. bérház telkén állott 1835-től a fából épült ún. Nánássy­­féle színház. Itt játszott Komlóssy Ferenc társu­latánál mint névtelen színész, Petőfi 1843-44- ben. Ugyanennek a színháznak a nézőterére be­lépve fogadta három évvel később viharos ün­neplés, s ezen az előadáson határozta el hirtelen szeszélyből, hogy megkéri Prielle Kornélia ke­zét. Éppen egy évtizeddel korábban, 1936-ban a színészi pályával kísérletező Arany János is fel­lépett itt. A Nánássy-féle színház egyébként már nem első otthona volt a debreceni színészetnek. Az első színielőadást 1796 októberében Kelemen László színtársulata tartotta a Fehér Ló fogadó udvarán levő szekérfogadó színben (ma Vörös­hadsereg útja 34., a volt Megyeháza telkén). A helyi színjátszás rendszeresebbé válásával — 1814-1834.­­ a Vöröshadsereg útja 22. sz. telken állt egykori Varga-szín szolgált színházul. Ezt követte a Nánássy-féle színház, majd 1861—65-ig, a Csokonai Színház megnyitásáig a Péterfián (4. sz.) épült ideiglenes faépület. 1846-os itt-tartózkodása alatt Petőfi gyakran megfordult Erdélyi József kollégiumi professzor házánál (Kálvin tér 9.). A professzor lányaihoz verseket írt (Kovács Jánosné emlékkönyvébe, E. R. kisasszony emlékkönyvébe). Ennek a ház­nak egyéb nevezetességei is vannak. Itt lakott Platvani István (1771—72), Budai Ézsaiás pro­fesszor Ч1810), és 1836-ban mindennapos vendég volt Arany János mint Erdélyi József leányai­nak nevelője. 1848 decemberében és a következő év január­jában Petőfi feleségével Ormós Gábor szabó­mesternél lakott az akkori Harmincad utcában (ma: Batthyány u. 16. A ház ma is áll, bár rész­ben átépült.) Petőfiéknél szállott meg ekkor Arany János is. Itt született meg 1848. dec. 15-én Petőfi Zoltán. A keresztelési bejegyzés a Szt. Anna plébánián történt (Béke útja 21.); a ke­resztszülők Arany János és felesége voltak. Pe­tőfi ebben az időben mint kiképzőtiszt műkö­dött az ún. Salétrom-laktanyában (ma: Salétrom u. 3., az épületnek csak egy része maradt fenn). A Rickl-kereskedőcsalád házában (ma: Vörös­­hadsereg útja 39) történt 1848 végén az az epi­zód, hogy Petőfi azt a széles kardot, amelyet március 15-én viselt, s amelyet Eötvös Józ­sef tréfásan „guillotine”-nak nevezett, elcserélte a Rickl József nemzetőr-főhadnagyéval. A Rickl­ 179 12*

Next