Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 12. (1961)
1961 / 3. szám - HAGYOMÁNY - MŰVÉSZET - Julow Viktor: Irodalmi emlékhelyek Debrecenben
Szabó László, rövid ideig Kazinczy Ferenc, majd a XIX. század legelején Kölcsey Ferenc. Ebben a században a professzorok között hármat találunk, akiknek irodalomtörténeti szerepe jelentős: ifjabb Péczely Józsefet, a költőt, történetírót, aki különösen mint nagyhatású előadó és irodalomszervező tűnt ki; Lugossy Józsefet és Imre Sándort, a kiváló irodalomtörténészeket. Gazdagabb természetesen ebből a századból a Kollégium író-neveltjeinek névsora: Arany János (aki, a mint ismeretes debreceni diákköri élményeit Bolond Istókja II. énekében dolgozta fel), Nagy Imre, a fiatalon elhalt tehetséges diákpoéta, Kuthi Lajos, Obernyik Károly, s a század második felében Szana Tamás, a neves irodalomtörténész és műkritikus, Szabolcska Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Oláh Gábor, Gulyás Fál és Szabó Lőrinc csak a gimnázium alsó osztályaiba jártak ide, a felsőket (1914-1918) már a közben felépült református gimnáziumban végezték. A város legrégibb irodalmi emlékeit a Kollégiumon kívül a kevés műemlékű Debrecenben ma már nem épületek, hanem csak telkek hordozzák. Tudjuk, hogy a mai ún. Püspöki Palota helyén (Hatvan u. 1.), állt Méliusz Juhász Péter háza, a Kossuth u. 17. sz- telken Komáromi Csipkés Györgyé és a Csapó u. 18. sz. ház helyén Kállai Fényes Istváné, Debrecen XVII. századi verses krónikásáé. Szintén csak híre maradt Csokonai szülőházának (Hatvan u. 23), későbbi lakóházának, ahol a költő meg is halt (Darabos u. 19.) és Fazekas Mihály házának (Vöröshadsereg útja 38.), amely Csokonai életében a város irodalmárainak és felvilágosult elméinek szokott találkozóhelye volt, s ahol Kazinczy is többször megfordult. A telken épült bérház Farkas-emléktáblájának érdekessége, hogy domborműveit Tóth András, Tóth Árpád apja készítette. Fazekas szülőháza a mai Vöröshadsereg útja 30-32 sz. ház telkén állt. Reá emlékeztet a Nagytemplom építkezésének gazdasági ügyeit nagyrészt ő vezette.., és szerepe volt a templom külső képének végleges meghatározásában s a Déri tér, ennek helyén terült el 1925-ig az országos hírű Kollégiumi Füvészkert, amely jelentős részben Fazekas erőfeszítései révén létesült. Csokonai sírja, öntöttvas emlékobeliszkje, mint ismeretes a Hatvan utcai, Fazekasé - botanikus munkatársáéval, Diószegi Sámueléval együtt — a városrendezés során eltűnőben levő Kossuth utcai temetőben van. Ugyanitt találjuk Péczely József és Lugossy József sírját is. Ma is áll, és így Debrecen egyik legrégibb irodalmi műemléke az a ház (Füvészkert u. 3), amely „szinte tíz évig rejtegető a gyermek és a serdülő Kölcseyt — mint a költő kortársa. Nagykállai Fényes István írja hol szűk mellékszobában, melynek széle alig másfél lépés, volt íróasztalkája felállítva s egy ágyra voltak a könyveken kívül egyedüli mobiliák.” Vörösmarty Mihály itteni tartózkodásait a város két pontjához tudjuk rögzíteni. Adatunk van arra, hogy 1846-ban Zsibó felé utazva Deák Ferenccel együtt megszállt az akkori Aranybikafogadó-Ъап, 1949-ben pedig hosszabb ideig lakott feleségével együtt Kardos István házánál (Csapó u. 16, az épület ma is áll) két bútorozott szobában, 20 forint bérért. Petőfi Sándor 1843—44 keserves telét Fogas Józsefné színházi jegyszedő szobájában nyomorogta végig. A ház maga régen eltűnt, a telket pedig (Petőfi tér 3) az új Nagyállomás-épület foglalja magában. A Batthyány u. 17. sz. bérház telkén állott 1835-től a fából épült ún. Nánássyféle színház. Itt játszott Komlóssy Ferenc társulatánál mint névtelen színész, Petőfi 1843-44- ben. Ugyanennek a színháznak a nézőterére belépve fogadta három évvel később viharos ünneplés, s ezen az előadáson határozta el hirtelen szeszélyből, hogy megkéri Prielle Kornélia kezét. Éppen egy évtizeddel korábban, 1936-ban a színészi pályával kísérletező Arany János is fellépett itt. A Nánássy-féle színház egyébként már nem első otthona volt a debreceni színészetnek. Az első színielőadást 1796 októberében Kelemen László színtársulata tartotta a Fehér Ló fogadó udvarán levő szekérfogadó színben (ma Vöröshadsereg útja 34., a volt Megyeháza telkén). A helyi színjátszás rendszeresebbé válásával — 1814-1834. a Vöröshadsereg útja 22. sz. telken állt egykori Varga-szín szolgált színházul. Ezt követte a Nánássy-féle színház, majd 1861—65-ig, a Csokonai Színház megnyitásáig a Péterfián (4. sz.) épült ideiglenes faépület. 1846-os itt-tartózkodása alatt Petőfi gyakran megfordult Erdélyi József kollégiumi professzor házánál (Kálvin tér 9.). A professzor lányaihoz verseket írt (Kovács Jánosné emlékkönyvébe, E. R. kisasszony emlékkönyvébe). Ennek a háznak egyéb nevezetességei is vannak. Itt lakott Platvani István (1771—72), Budai Ézsaiás professzor Ч1810), és 1836-ban mindennapos vendég volt Arany János mint Erdélyi József leányainak nevelője. 1848 decemberében és a következő év januárjában Petőfi feleségével Ormós Gábor szabómesternél lakott az akkori Harmincad utcában (ma: Batthyány u. 16. A ház ma is áll, bár részben átépült.) Petőfiéknél szállott meg ekkor Arany János is. Itt született meg 1848. dec. 15-én Petőfi Zoltán. A keresztelési bejegyzés a Szt. Anna plébánián történt (Béke útja 21.); a keresztszülők Arany János és felesége voltak. Petőfi ebben az időben mint kiképzőtiszt működött az ún. Salétrom-laktanyában (ma: Salétrom u. 3., az épületnek csak egy része maradt fenn). A Rickl-kereskedőcsalád házában (ma: Vöröshadsereg útja 39) történt 1848 végén az az epizód, hogy Petőfi azt a széles kardot, amelyet március 15-én viselt, s amelyet Eötvös József tréfásan „guillotine”-nak nevezett, elcserélte a Rickl József nemzetőr-főhadnagyéval. A Rickl 179 12*