Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 26. (1975)

1975 / 1. szám - KRITIKA - Veress József: B. Nagy László: A látvány logikája

ismerve, a film valószínűtlennek tetsző szituációit sem tekinthetjük aránytalannak vagy eltúlzottnak." (Egy őrült éjszaka) A látvány logikája­­ filmkritikák gyűjteménye, de ez a műfaji megjelölés nem egészen pontos. B. Nagy László ugyanis csak ürügynek tekinti a filmeket, hogy politikáról, törté­nelemről, művészetről, irodalomról, mitológiáról s az élet ezernyi kérdéséről szóljon. Komplex elemzések sorakoznak a könyvben, melyek eredetiségét a megközelítés célszerű­sége biztosítja. A Holt vidék­ről szólva, B. Nagynak finom megfigyelései vannak a falu elnéptelenedése exitusáról; az ítélet­et a mai forradalmi lehetőségek (értsd: népmozgalmak) ideológiájából vezeti le. A völgy képtelenségeit Lorca, Ady, József Attila szimbólumainak felidézésével magyarázza meg. Történeti párhuzamai mindig találóan megválasztottak, hi­vatkozásait a jelenségek „körbejárásának" szándéka szentesíti. (Kár, hogy viszonylag kevés az évek - vagy meghatározott időszakok - termését értékelő analízis; ezek láttat­hatnák igazán a fejlődés láncolatait, a filmek közötti összefüggéseket.) A stílus­­ ma már szinte közhely ezt megemlíteni - csillogó: B. Nagy írásművészete ran­gos prózai teljesítmény s csak a legjobb esszék és legrangosabb tanulmányok szintjével mérhető. Az okfejtés mindig pontosan követhető; pongyola megfogalmazással, kiérleletlen gondolattal sehol sem találkozunk. Tévedhetetlen ítész nincs, B. Nagy László sem volt az. Maga is elismeri, hogy Fábri Zoltán művészetéhez nem tudta megtalálni a kulcsot; egyes filmeket túlértékelt, másokat „ki­végzett"; horizontjában nem fértek el bizonyos műfajok és filmtípusok. Mit lehet erről mondani? A kritikusnak éppúgy lehetnek tántoríthatatlanul őrzött fixa ideái, mint meg­csontosodott szimpátiái és antipátiái. Mindez mellékes. A lényeg az, hogy A látvány logi­kájának írója maradéktalanul teljesítette vállalását. Születési idejükből kiszakított, al­kalmi kritikákból szerkesztett gondolatfutamok és -társítások „építménye", noha nem ez­zel a szándékkal emelték, minden bizonnyal fontos bázisát képezi majd a jövő magyar filmtörténetének. (Szépirodalmi, 1974.) VERESS JÓZSEF Reich Károly: Zelk Zoltán-illusztráció

Next