Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 32. (1981)

1981 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MEDGYESSY FERENC - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy hagyatéka Debrecenben

A munka, az újjáépítés lendülete megragadta az idős mestert. Három, építőket ábrázoló domborművét, valamint Martinászok és Lapátoló munkái című szobrát láthatjuk a kiállításon. Bárcsak Medgyessy munkaábrázolásai és emlékműtervei lettek volna az ötvenes évek legmegbecsültebb darabjai! Ehelyett a pályázatok jó részéről lemaradt, vagy megaláztatásokban volt része. A dolgozó ember ábrázolása mellett másik fontos vállalt programja volt az ötvenes években: tiszteletadás a magyar történelem és kultúra nagy alakjainak em­léke előtt. Elsőként Móricz-emlékművekre kapott megbízást. Móricz portré-dom­­borművét 1949-ben helyezték el Budapesten, 1954-ben Debrecenben. 1952-ben, az író halálának 10. évfordulójára készítette Móricz-síremléké­t, amely az 1927-es Móricz-portrét és -reliefsort variálta. A síremlék két oszlopa felett félkörív feszül: itt helyezkednek el sugárszerűen - mint egy népművészeti faragvány stilizált figu­rái - a dombormű alakjai, Móricz regényhősei. A dombormű gipszvázlatai és az egész emlékmű agyagterve a kiállításon látható. Móricz Zsigmond mellett Kossuth Lajosnak, Hunyadi Jánosnak, Ady Endré­nek, Vak Bottyánnak, Bercsényi Miklósnak, Bocskai Istvánnak, Herman Ottónak, Arany Jánosnak állított emléket egy-egy szobortervvel, pályaművel, de csak a két utóbbira kapott megbízást, és csak vidékre. Mivel e történelmi pályaművek az élet­mű kevésbé ismert darabjai, feladatunknak éreztük bemutatásukat. Kiállításunkon látható a Hunyadi-szoborterv két variációja (1951), az álló Kossuth-szobor, a Haj­dúszoboszlónak tervezett Bocskai (1948), valamint egy budapesti iskolának szánt Bercsényi-pályaműve (valamennyi bronz). Herman Ottóról, a „hegyek öregjéről” először egy apró, de monumentális hatású fejszobrot mintázott, majd 1955-re elké­szítette a kis modellt is. Ezt a kisplasztikai változat és a nagy gipsz is a Déri Mú­zeum tulajdona, míg a haraszti kőemlékmű Miskolcon áll 1957-től. Az ötvenes években több nagy művét Debrecennek szánta, de tervei meddők maradtak. 1951-ben - hortobágyi élményei hatására - megmintázta a Ponyvavető csikóst. Ezzel a Komondor, Hortobágyi bika együttes „trilógiává” alakult. Terve az volt, hogy e művek többszörös életnagyságban a Hortobágy középpontjába kerül­jenek. A csikósszobor igazán köztérre kívánkozik: valódi körplasztika, minden nézetben tökéletes térélményt nyújt. A ló és lovasa - úgy tűnik - ismeri egymást, a két test végtelen nyugalommal, a puszták nyugalmával hajlik össze. Debrecennek egy sor író-költő emléktervet mintázott 1952-53-ban: Ady­­s­zoborterve után egy Móricz-reliefet és a Csokonai-síremléket. Dédelgetett Csoko­­nai-terve sohasem valósult meg. Juhász Géza már az ötvenes évek elején felvetette egy debreceni írói, költői panteon tervét. A Köztemetőben akart a régi római épít­mények mintájára közös síremléket emeltetni Csokonai Vitéz Mihály, Gulyás Pál, Oláh Gábor emlékére. A Panteon félkörívesen nyitott, oszlopos csarnokába került volna középre Csokonai múzsája, lanttal a kezében, lebbenő ruhában. Medgyessy könnyedséggel, gráciával ábrázolta kis agyagszobrán a nőalakot, a kobrát pengető, éneklő Géniuszt. A kis mű bronzpéldánya Juhász Géza sírján áll 1970-től, az agyag­terv kiállításunkon látható. Késői vigasztalást jelentett, hogy Arany János mell­szobrát (1957) megmintázhatta Debrecennek. A negyvenes évek végén megszülettek nagy aktjai (Vetkőző, Nelli almával), befejezte a Debreceni Vénuszt, amelyet mindig Debrecennek szánt, de amely csak halála után, 1980-ra érkezett meg a Déri térre (1954-ben Hódmezővásárhelyen állították fel haraszti kőbe faragva). 1955-ben a Művészet alakjából kiindulva mintázta meg a Napozó című aktot, amely háromszoros életnagyságban, budakalászi kőbe faragva a budai tüdőszana­

Next