Alföldi Ujság, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-01 / 169. szám
XL évfolyam, 169. fsz. Hódmezővásárhely,1946 augusztus 1. csütörtök. Szociáldemokrata pártlap Steffjelcuik kitételéről mlurffimsp reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth- tér. Telefon: 79. Ára 40 fillér , 80 mill. a.P Béke és biztonság pénzügyi téren Becsíssjük meg a forintot Irta: Takács Ferenc A magyar forint mögött az Amerikai Egyesült Államok kormánya által visszaadott aranyfedezeten túl, népünk szorgalmas munkássága áll. Az egész nemzeti termelés, tehát a fölműyevelés, ipar és kereskedelem. Minden és mindenki. Az egész nemzet vagyona. A forint jó pénz lesz, amiért mindig több és több árut lehet vásárolni. Ahogyan gyarapszik a nemzet vagyona, úgy javul egyre jobban a forint is. A nemzet vagyonát az egyes ember szorgalmas munkája gyarapítja. Ezért, kell valamennyiünknek ott, ahová az élet állította, termelő, tevékeny munkát végezni.Vessünk egy-két pillantást a múltra. Még sokan emlékeznek rá az idős emberek, hogy valamikor volt az országnak forint elnevezésű pénze, amely igen jó pénz volt. A forintot felváltotta a korona, mely az első világháború veszteségei utáni inflációs időben tönkre ment és jött a pengő, amelytől most veszünk búcsút. Minden háború rengeteg értéket pusztít el. Elvész a javakkal a pénz értéke is. Ez a háború különösen nagy veszteségekkel járt hazánkra nézve, ezért hanyatlott ilyen mélyre pénzünk értéke. Meg azután sokan tervszerűen, érdekből rombolták is a pénzt. A cserekereskedelem bevezetői, a feketézők, a piac és a kereskedelem hiénái. Most ennek vége van! Végét szakítja az állam, de a magánosoknak is őrködniük kell. Mindenkinek vigyázni kell a forintra. Meg kell becsülni. Ahogyan régen mondták: „A fogunkhoz kell verni“ mielőtt kiadjuk. „Kétszer is nézzük meg“, mielőtt vásárolunk rajta bármit is. A forint nem lesz könnyű pénz, de ne is legyen senkinek a szemében sem. Mindenki legyen a forint őre. Le kell fülelni, aki bármivel és bármilyen módon a forintértékét rontani akarja. Akár úgy, hogy továbbra is csereberélni akar, akár úgy, hogy többet ígér az áruért, mint amennyit a hatóság megállapított. Többet ígér, vagy többet kerl: egyformán bűnös. Rendet kell teremteni. Mindenkinek be kell látnia, hogy a rongy pénz menynyi keserves szenvedést hozott az országra, hogy csak néhány tízezer embernek használt és milliók nélkülöztek, bizonytalanságban éltek. Tisztességes ember nem tudott vállalkozni, a Párisból jelentik : a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott és július 1- iki kelettel ellátott magyar békeszerződés-tervezet 6 részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma 6. A békeszerződési tervezet bevezetője leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjet Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más, Egyesült Nemzetek elleni harcban. Ezért a háborúért a felelősséget és a ráeső terhet viseli. Minthogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította a kapcsolatot Németországgal és hadat üzent Németországnak és 1943 január 2- án fegyverszünetet kötött a Szovjet Unióval, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal, minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak és Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, mely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fent említett események következtében előállt kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozzék minden olyan megállapodáshoz, melyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg, s megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. Az első rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország határai Ausztria és Jugoszlávia határán ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30 án hozott bécsi döntés semmisnek nyilváníttatik. Ezáltal a magyar-román határ az takarékosságra nem volt semmi lehetőség. Ennek legyen vége. Jöjjön újra olyan idő, amikor érdemes dolgozni, vállalkozni, takarékoskodni, amikor a munkának értelme, becsülete és értéke van. És csak a munkának van értéke és 1938 januári állapotoknak megfelelően visszaállíttatik. Magyarország és a Szovjet Unió közötti határ, amely a két ország és Románia közös határpontjából kiindulva,a Magyarország, a Szovjet Unió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontok a Magyarország és Csehszlovákia közti határvonal mentén az 1938 január 1-i helyzetnek megfelelően álapíttatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bácsi döntés rendelkezések semmisnek és meg nem történtnek tekintendők. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határa a két országnak Ausztriával való közös határpontjából kiinduló magyar csehszlovák határnak aSzovjet Unióval alkotott közös határpontig az 1938 január 1-i állapotnak mlegfelelőeit állíttatik vissza. A jelen szerződés csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg a csehszlovák és a magyar kormánynak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontunkat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, melyeket Magyarországnak a közigazgatás alatt álló személyek számára biztosítani kell. A harmadik rész katonai záradékokat tartalmaz. A hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek semmiféle katonai kiképzésben nem részesülhetnek. A magyar hadifoglyokat Magyarországra leghamarabb hazaszállítják, a magyar hadifogolyként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelőbecsülete ! Mindezt hozza a forint. Hozza az igazi fiókot, a szilárd biztonságot pénzügyi és általában közgazdasági téren. Hozza, mert mindenkit a szorgalma és munkája után pecc-ülnek meg. Annyit érünk, amennyit dolgozunk. Hinni a forint értékében, dolgozni érte: ez ma minden jó magyarnak, minden becsületes embernek a kötelessége. A becsteleneket pedig száműzni kell az életből. is. A hazaszállítási költségeket a magyar kormány viseli. A negyedik rész a szövetséges haderők visszavonásáról intézkedik. E szériát a jelen szerződés élet-belépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországról, de a Szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén anyanyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahoz, hogy az ausztriai Szovjet megszállási övezetben a közlekedési útvonalakat fenntartsa. Az ötödik rész a jóvátétellel és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik! Az Egyesült Államok delegációjának tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián felvethessék. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország azt nem tette meg, vissza kell adni az Egyesült Nemzeteknek és jogi állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségüket az" 1941. április 10 iki állapot szerint. A hetedik rész a Shma problémáival foglalkozik. A nyolcadik rész mgállapítja, hogy a szerződés hivatalos szövege orosz és angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás lván lép hatályba. A magyar békeszerződés pontjai Határaink ügye — A szövetséges haderők visszavonása - Jóvátétel, javak visszaadása A köztársasági elnök felhívása a gazdákhoz Budapestről jelentik: Turg Zoltán köztársasági elnök a stabilizációval kapcsolatban az alábbi felhívást intézte a gazdákhoz: Magyar gazdák! A forint értékállandóságának biztosításától függ az ország minden egyes lakosának boldogulása és jóléte. A kormány megteremtette az új pénz gazdasági alapjait. A forintnak megvan az aranyfedezete. Visszakaptuk a Nemzeti Bank nyugatra hurcolt aranykészletét és nagy mértékben hozzájárult, gazdasági erőfeszítéseinek sikeréhez, hogy a Szovjet Unió kormánya jóvátétel kötelezettségünk teljesítését nagy megértéssel jelentősen könnyebbé tette. Gazdasági életünk és magángazdasági helyzetünk megszilárdítása azon múlik, hogy a 4 millió 300 ezer ellátatlan városi lakos, az ipari üzentek és bányák dolgozói az elmúlt esztendők szűk élelmezése után, munkájukat teljesítő és munkaerejüket emelő élelmezésben részesüljenek. Az ipari üzemeknek és bányatelepeknek dolgozóit csak akkor tudjuk ellátni, ha a gazdák beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. A stabilizáció sikere így jórészt a gazdák kezében van. A magyar gazda, amikor a beszolgáltatást és természetbeni adófizetést teljesíti, a legkomolyabb nemzeti érdek ' - kek szolgálatán túlmenően a maga számára biztosítja a szükséges iparcikkeket, a jó ruha megszerzését. Az ipari üzemek és bányák fokozott termelése beszolgáltatás nélkül nem lehetséges. A mezőgazdaság és az ipar dolgozó rétegeinek közös erőfeszítésén, az egymásnak nyújtott segítséggel épül a magyar demokrácia útja, minden dolgozó ember számára. Ezért a magam részéről is minden bizalommal fordulok a magyar gazdák felé, hogy minden tétovázás és halogatás nélkül tegyen eleget beszolgáltatási kötelezettségének, még akkor is, ha az az érzése, hogy áldozatot hoz. Ez az áldozat a kötelességteljesítés révén megtenni a maga gyümölcsét nemzetünk számára. Valamennyi dolgozó réteg érdekében meg kell teremtenünk a kenyér biztonságát és azt megteremteni elsősorban a magyar gazdák feladata. . A magyar demokrácia életében reményteljes új idők kezdődnek. Utunk most már fölfelé vezet, minden fenntartás nélkül a felemelkedés szolgálatában áll. A magyar gazdáknak most is elsőnek kell kiállniuk.