Alföldi Ujság, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
ÜL ÉVFOLYAM 98. SZÁM, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1947 MÁJUS - CSÜTÖRTÖK. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTLAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR 1. TELEFON: 79. ÁRA 40 FILLÉR. Május elseje Írta: Marosán György Május 1. 1889 júliusa óta hivatalos ünnep a világ szocialista munkásmozgalmának. A világ munkássága ekkor mondta ki az Internacionálé Párisban tartott alakuló közgyűlésén, hogy felszabadulásáért folytatott nagy küzdelmének hivatalos ünnepe az a nap lesz. A világ dolgozói 1890-ben ünnepelték meg először májusét, nagy tömegdemonstráció keretében. Az első május elseje Európában, így Magyarországom is inkább jelképes jelentőségű volt; később, a magyar és az egész világ munkásmozgalmának erősödésével hrdalmas politikai és társadalmi megnyilvánulássá vált. 'Minden május 1- nek, tehát az elsőnek is megvoltak a maga társadalmi, gazdasági és politikai követelései, amelyek az egyes országok és a nemzetközi ninkátemozócia.n határozataiban jutottak kifejezésre. \ 'Az els® május 1 én jelenik meg a nemzetközi munkásmozgalmat végigkísérő «három 8 órás» jelszó, amelynek a 8 órás munkanapért folytatott harcban döntő jelentősége van. E követelés mögött az a tény húzódott meg, hogy az ipari munkásság mindenütt a világon napi 15 órákat dolgozott, a felfelé ívelő kapitalizmus fejlődési korának minden szörnyűségéveltetézve. A 8 órai munkaidő követelése mellett szociális követelések is felléptek, munkásvédelmi követelések, balesetletosítás, gyermek- és a női munka szabályozása és a munkarendnek egy magasabb síkon való biztosítása. Ezek a mindennapi gyakorlati munkásmozgalom közvetlen céljai. De a közvetlen célok mellett ott szerepelt követelésként a világ dolgozóinak hatalmas célkitűzése: az igazságos gazdasági, politikai ,és társadalmi élet megteremtései, a szocializmus megvalósítása. A világ dolgozóinak mindig szeme előtt lebegett a Marx les Engels lefektette szocialista igazságok megvalósításának célja és a mindennapi követelések megvalósításával részben a szocializmus felé vezető utat akarták megkönnyíteni. ■ Kezdetben a maroknyi szocialista úttörők kis csoportjai álmodni se mertek a sikerekről, amelyek azóta a világ minden táján valósággá váltak. A világ szocialista mozgalma eredményeinek visszhangja Magyarországra is eljutott és a meginduló magyar munkásmozgalom útjait is végigkísérik a kezdeti május 1-én nagyjelentőségű követelései. A kapitalista világ megdöbbenéssel láttál a naptárnapra, évről évre növekedő proletariátus erejét és megtett mindent, magyar és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, hogy a dolgozókat sikeres előrehaladásukban gátolja és akadályozza. A megnövekede és megerősödött munkásmozgalom azonban évről-évre gyengítette a kapitalizmus ellenálló erejét és hiába volt minden támadás, minden ellenlökés, a társadalom felmérhetetlen, nagyjelentőségű szociális átalakulásokon keresztül, már a szocializmus megvalósítása felé halad. Ma már nem álom a 8 órai munkaidő, a gyermeki és női munka szabályozása, a betegségi biztosítás is valóság és sajátságos, de tény, hogy az annyira elmaradt Magyarországon is — úgy mint másutt — jóval a törvényesítés előtt, a maga erejéből harcolta ki magának a szociálpolitikai követelések teljesítését aSzervezett munkásság. E pár évtized alatt a világ dolgozói nemcsak a munkafeltételeket és az életfeltételeket javították meg; kíméletlen harc folyt politikai célok megvalósításáért is. A világ dolgozói vetik fel a választójognak, a sajtószabadságnak, a gyülekezési és a szervezkedési szabadságnak — egyszóval a demokrácia követeléseinek — összes kérdését. Jól tudták, csak a szabadságjogok birtokában, a milliós tömegek erejével változtathatják meg a feudális és a polgári, meghamiztott demokrácia rendjét. • Ha így visszatekintünk a harcos májusokra, elmondhatjuk: e küzdelmek nem hiábavalók, termékenyek és jövőt alakítók voltak. Az első világháború előtt Magyarországon is hőskora volt a feltörekvő munkásmozgalomnak, amelynek hatalmas politikai megnyilatkozásairól tud a történelem. Tudunk rendőr és csendőrattakokról és bizony sokszor folyt a vér, nem egy ember esett el a harcban, 1919-ben tartották meg azutolsó szabad május 1-ét, azután Magyarországon sötét korszak következett 1920-tól 1945- ig, az első igazán komoly (felszabadult május 1-ig Magyarországon nem úgy zajlott le fét nap, mint a többi európai államban. A magyar fasizmus tűzzel és vassal ki akarta irtani a szervezett munkásságból május 1-evnek még a gondolatai is. De a magyar dolgozók, kommunisták, szocialisták, a föld alatt és a szakszervezetek és a Szociáldemokrata Párt legális szervezeteiben módot találtak, áldozatok árán is, hogy tüntessenek, felvonuljanak és bilincseikben is demonstráljanak a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom felé. És a vére a Karthy-eventarra maom utált mégis elkövetkezett az idő, amikor a magyar dolgozók május elsejét szabadon ünnepelhetik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a felszabadulás é a május 1. a megmozgatja a magyar nép színe javát. Ellenállhatatlan erővel tört fel ismét a sokat szenvedett magyar dolgozókban május elsejének szelleme és most ír áz megváltozott feltételek mellett, új reményekkel, új célokkal és új önérzettek nemcsak részletkérdésekért folytatnak harcok hanem a demokratikus Magyarország alapjainak megteremtéséért A mostár május elseje még mindig a küzdelem és a harc ünnepe. A végső győzelem ideje még nem érkezett el, május elseje még nemnépünnepély a magyar dolgozók számára, hanem harcos kiállás. Még megvannak azok az erők Magyarországon és máshol Európában, amelyek nem akarják tudomásul venni a negyedik rend, a munkásosztály történelmi győzelmét. Az idei május 1-nek is meg van a maga történtelmi jelentősége és politikai programja: felszámolni a fasizmus maradványait megfékezni a tőkés reakciót és teljes szabadsághoz, több joghoz juttatni az ország három nagy társadalmi rétegét: a munkásságot, parasztságot és értelmiséget. Ezen a májusi ünnepélyem megemlékezünk a szép és nagy csatákról, amelyek elvezettek bennünket odáig, hogy a 1.6-egyedik rend mai generációja már nem csupán messziről vágyakozik a végső cél felé, hanem elmondhatja magáról, hogy harcaival, küzdelmeivel a szocializmus megvalósításának nemzedékévé vált. Legyen ez a sokat szenvedett ma élő nemzedék történelmileg nagy és alakítson nagyságához mérten a ragyori és a világ munkásmozgalma számára maradandó értékeket. Ezért legyen a felszabadult Magyarország májusi ünnepe a magyar dolgozó milliók tüntetése; legyen végső ellenállhatatlan tanúságtétel a mellett, hogy a magyar demokráciát minden külső és belső támadással szemben megvédjük, alapjait megszilárdítjuk, szellemét megerősítjük. Legyen, ez a május elseje bizonyság amellett is, hogy a magyar múlt számára nincs többét visszatérés és bizonyítsa be mindenki egész hitével és erejével, hogy a magyar dolgozók azon a helyen, ahova őket a nemzetközi mun kásszolidaritás áhította, a magyar demokrácia arcvonalán megállják helyüket, előbbre viszik az igaz, helyesen értelmezett demokrácia ügyét. Méltók lesznek nagy elődeikhez, azok hősi küzdelméhez, amely elvezeti a mi népünket és a világ többi dolgozó népét is a (Szocializmus világáifca. 1 i Ki lesz Veres Péter után az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke ? Veres Péter megválik az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökségétől, miután újjáépítési miniszternek nevezték ki. Noha lemondása mind a mai napig nem érkezett meg illetékes helyre, politikai körökben már tárgyalnak arról, ki töltse be az Országos Földbirtokrendező Tanács megüresedő elnöki székét? Mi csak helyeselhetjük a gyors intézkedést, mert az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál elfekvő rengeteg elintézetlen ügy parancsolóan szükségessé teszi, hogy ebben a kérdésben megnyugtató intézkedés történjék. A késlekedés nélküli megoldást múlhatatlanul szükségessé teszi az, hogy a községi földigénylő bizottságok feloszlatásával az ezek hatáskörét mindinkább maguknak vindikáló UFOSZ- szervezetek újabb aktaáradatot zúdítanak az amúgy is túlterhelt Földbirtokrendező Tanácsra. A földbirtokreform és a telekkönyvezés befejezése múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy megfelelő szakértelemmel és látókörrel rendelkező személy vegye át az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöki székét és a lassú, akadozó munkatempó meggyorsuljon. Különösen szükséges lenne ez a telepítésnél mutatkozó visszásságok megszüntetése érdekében is. Miért mennek tönkre egyes földműves-szövetkezetek A «Földműves-szövetkezetek Lapja» írja: Innen, is, onnan is jönnek be a központba jelentések a földművesszövetkezetek egyikének, másikának komoly, sőt komor dolgairól. Nem mindig, de az esetek nagy részében válaszolhatjuk azt, azért pusztul, sorvad egyik másik földművesszövetkezet, mert vezetői nem hallgatnak a FOK utasításairal. Kirívó példa az N—1 Földművesszövetkezet esete, mondhatnánk sorsa. Budapesttől, a központtól alig 70—80 kilométernyire, tehát gyakori, aránylag olcsó közlekedési lehetőség birtokában igen nagy mértékben elhanyagolták a FOK-kal való kapcsolatokat s igy nem iskövették annak utasításait. Az NF szövetkezetnél azügyvezetőnek alig volt befolyása a szövetkezet üzleti és mozgalmi életére. Egy kereskedőt biztak meg az u. n.kereskedelmi főosztály» vezetésével, ez a kereskedő minden hatalmat, hasznot, lehetőséget a márga kezébe kaparintott, az igazgatóság tagjainak még sejtelmük is alig volt saját szövetkezetük ügyeiről, illetve csak rossz sejtelmük volt." Ez a kereskedő komoly vagyontárgyakat, pl. hordókat adott el, selejthordókként s az árával csak részben, számolt el. Az ország legkülönbözőbb részeibe irányultak a szövetkezet orvén kereskedelmi kapcsolatai s valahányszor el utazott, s havonta ezt többször tette, üzleti ügyben, a busás útiszámláit mindig a szövetkezet nyakába rarrta. Csak személyautóval járt ez az «igényes» kereskedő, «szövetkezett ember», s ha valahal megszállt, csak elsőrangú szállodát váltott. Egy-egy ilyen útiszámlája 1000 forint körül mozgott. Könyvelést nem vezetett, nem rendszertelenül, de sehogy sem. Az előtalálható bejegyzésekből nem lehet kiigazodni. A kereskedő nagy mozgásaiból a hozzá nem értő új birtokosok azt hihették, hogy hallatlan nagy hasznot hajt nekik ez az úr. •Holott tulajdonképen a saját szövetkezeti vagyontárgyaik felemésztéséből és hozamából éppen csak hogy fenn lehetett tartani a nagy adminisztrációt, haszon nem mutatkozott. Négy ember munkáját az NT szövetkezetnél 17 alkalmazott végezte el, persze jó fizetéssel az új gazdák terhére. Tetejébe a «Kereskedelmi Főosztály» vezetője egyes vidéki tagszövetkezeteknél adósságot is csinált és nem elégedve meg saját hasznával, melyet nem is lehet utána ellenőrizni, még 40.000 forintot sikkasztott ela szövetkezettől. Bűnügyi regénybe illettének azok az apró-cseprő mindennapi esetek, amelyeket az NB üggyel, de még néhány más üggyel kapcsolatban felsorolhatnánk. Sokhelyt azt hiszik a földmevesszövetkezetek, hogy ahol jó ügyvezetőről gondoskodtak, vagy ügyes ,kereskedőt