Alkotmány, 1900. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1900-03-16 / 64. szám

ALKOTMÁNY. 64. szám. zart, felsorolják, hogy hány ezer hold van a püspökök, hány ezer a káptalanok kezén, mennyi az alapítványi birtok. Ez a beve­zetés a kultuszvitához. Itt most a föld­osztást követelik, amott a szekularizációt fogják sürgetni, hogy a választásoknál a népet azzal ámíthassák: van föld, csak el kell venni a papoktól és a hitbizomá­nyos nagyuraktól, betelepíteni és eladni — megveszik a zsidók. Mert ez a cél; a másik cél pedig az, elvenni a földet a keresztényektől, különösen a katholikus egyháztól. Az állam legyen a közvetítő, az államhatalom pedig az ő szolgájuk. Ők hozzák a törvényeket s az ő minisztereik hajtják azokat végre. Ezt az ostromot is meg fogjuk érni legközelebb. Megindítot­ták már most, hogy folytassák a válasz­tásoknál s befejezzék a jövő országgyűlé­sen. Ha nem vigyázunk, tervük sikerül. Avagy nem feltűnő dolog-e az a de­mokrata közgyűlés, melyet a budapesti zsidók tartottak március 15-ének ünnep­lésére s melyben liberális vezérszónokuk, ki egyszersmind a Széll-kormány félhiva­talosának szerkesztője és országos kép­viselő, Magyarországot Jerichónak nevezte, melyet harsonával foglaltak el a zsidók, s azután kemény átkot mondott azokra, kik Jerichó falait újra föl akarnák emelni. Igenis, magukénak tartják ezt a megvett földet és az egész országot mindenestül. Figyelmeztetés. Az uj választási törvény 1899: XV. t.-c. 145. §-a értelmében a központi választmányok már­cius hó első napjaiban kötelesek intézkedni, hogy az összeíró küldöttségek munkálataikat mielőbb megkezdhessék, illetve legkésőbb április hó 15-ig befejezhessék. Ennek értelmében tehát a megyei központi választmányok ezen időtájban küldik ki az össze­író küldöttségeket. Az összeíró küldöttségek pe­dig legkésőbb április hó 15-ig munkálataikat be­fejezni kötelesek. Figyelmeztetjük­­. pártfeleinket, hogy éber szemmel kövessék az összeíró küldöttségek mű­karat gyémántot válogatnak ki, melynek 10,000 font sterling az értéke. Ahol oly óriási kincseket forgatnak, a lopás elleni törvények is igen szigorúak. A lopás is igen nehezen megy s ha valakinek sikerül is egy-egy gyémántkristályt lopni, igen nehezére esik azon túl is adni. A titkos vevő jobbnak látja a tolvaj feljelentéséért a biztos díjat megszerezni, mint megkockáztatni a néhány évi kényszermun­kát. A benszülöttek bekerített helyeken laknak, ott étkeznek, ott alusznak, külön helyiségük van a játszásra, a táncra, hangversenyekre s egyéb mulatságokra. A külvilággal természetesen nem érintkezhetnek. Az afrikai néger rendesen csak addig marad a társulat szolgálatában, míg any­­nyit takarít meg magának, amiből néhány ökröt s egy-két feleséget szerezhet. William Crookes, a híres angol természettudós hosszabb ideig tanulmányozta a délafrikai gyé­mántmezőket s a «Royal Institution»-ban tartott előadásában különösen a délafrikai gyémánt ke­letkezéséről emlékezett meg. Szerinte a gyémánt vulkanikus eredetű. A föld mélyében a vas hihetetlen hőmérsékleten van s ha szénnel találkozik, azzal chemiailag egyesül. A vegyület vízzel találkozott, minek folytán a hirtelenül megszilárdult vas a pórusai­ban levő szénparányokra oly óriási nyomást gyakorolt, hogy azok a rendkívül magas hőmér­sékleten csepfolyosodtak, majd a hirtelen lehű­lés következtében kristályos alakban megszilár­dultak. A vastömeg vulkanikus eruptiók folytán a föld felsőbb rétegeibe került, hol évezredeken, vagy tívmilliókon át vízzel érintkezett, a viz a vasat megtámadta s ez által a földet kékre festette, így magyarázható meg a kimberley-i gyémánt­­mezők talajának kék szine s feltűnően nagy vastartalma. Sokan azt állítják, hogy a gyémánt a hulló meteorokkal került földünkre s ezen hipothezis hívei csak abban tévednek, hogy minden gyé­mántot meteorikus eredetűnek tartanak. Számos meteorkövet vizsgáltak már meg s legtöbbjében tényleg gyémántot találtak. Egy­szerű okoskodással megfejthetjük magunknak e talányt. Az újabb kutatások alapján kimutat­ták, hogy a csillagok élete hasonló földünk éle­téhez, anyaguk földünk anyagához. A messze csillagokon ugyanazon kémiai folyamatok me­hettek vérbe, éppen úgy keletkezhettek a gyé­mántkristályok, mint földünkön. A lehulló me­teorok földünkre juttatták az idegen világok anyagát s azokban elvétve egy-egy gyémántkris­tály is található. Végezzünk e teoretikus vizsgálatokkal s tér­jünk vissza Kimberleybe. Az eddig ismeretlen eredetű gyémántot itt bá­nyászszák s ezért legbecsesebb tartománya Fok­föld Angliának. Oranje szabadállamnak szintén vannak gyémántbányái s az «Angol Bánya-Tár­saság» szeretné ezeket is magához ragadni, hogy a johannesburgi aranybányákkal együtt megal­kothassa a világ legnagyobb bánya társaságát, mely az egész világon a gyémánt- s aranyfor­galomra befolyást gyakorolhasson. Ezért kellett megindítani a kegyetlen háborút, ezért kell pusz­tulnia annyi embernek. Csikás Gyula. 2 •- ' ■ / r •/ ; " - 1 • v * ...r--:; r -f ködését. Nevezetesen figyelemmel legyenek arra, vájjon kellőképpen ki len-e hirdetve az összeíró bizottság működésének ideje. Figyeljenek továbbá a január hó folyamán törvényesen megállapított cenzusra, kiért mindenki, ki bármi néven neve­zett földadóból annyit fizet, hogy a törvényes cenzust eléri — tekintet nélkül az ő birtokának kiterjedésére és minőségére — választói joggal bír. Tehát mindegy, akár szőlő, akár legelő, akár más birtok után fizeti a földadót, ha a cenzust eléri, választói jogától meg nem fosztható. Figyelmeztetjük a t. választópolgárokat, hogy adókönyvecskéjükkel fölszerelve az összeíró kül­döttség előtt jelentkezzenek. Ez a választójog biztosításának legkönnyebb módja, mert mihelyt az adókönyvecskéből igazolva van, hogy a föld­adó a megállapított cenzust megüti, az összeíró küldöttség a jelentkezőt azonnal a választói lajstromba fölveszi. Később csak írásbeli után­i okmányok csatolásával lehet a választói jogot, melytől valaki törvénytelenül üttetett el, meg­keresni, mig most a személyes jelentkezés is célhoz vezet. A néppárt orsz. központi irodája. Jellemző döntés a cenzus kérdésében. Palkovich Viktor gútai lakos megfelebbezte Gúta község választási cenzusát s a Kúria a felebbezést az alább közlendő indokolással el­­utasította. Ezen kúriai döntéssel beigazolva lát­juk azon korábbi állításunkat, hogy a válasz­tási cenzus érdekében kibocsátott szigorú bel­ügyminiszteri rendeletnek, mihelyt az úrbéri értelemben vett osztály s az Ú-­ telek kiter­jedése kötelezőleg kitüntetve nincs, az egész eljárásnak semmi haszna nincs. A gútai felebbezés, melyet alább szóról­ Szóra ideiktatunk, abból indul ki és azt tartja sérel­mesnek, hogy a cenzus-megál­lapító központi választmány sem arról nem­­szól, hogy Gúta község, az 1836. V. t.-c. értelmében, melyik osz­tályba sorozandó, sem arról nem szól, hogy Gúta községben az úrbéri értelemben vett 10 telek milyen kiterjedésű. Ha pedig ezen két praemisszát nem ismerjük, akkor a megálla­pított cenzus, mint önkényes tétel semmi meg­nyugtató értékkel nem bir, az egész cenzus meg­állapítási eljárás, mint indokolatlan, a legelemibb jogérzetet is kielégítetlenül hagyja. A belügyminiszteri rendelet kibocsáttatása pillanatában észrevettük a rendelet azon hiá­nyát, hogy az 1836. V. t. c. értelmében vett osz­tályozásról s az úrbéri értelemben vett 10 telek térfogatáról, ezek kötelező kitüntetéséről nem rendelkezik. Rámutattunk, hogy ilyformán a belügyminisz­teri jóakaró intézkedés eredménytelen és illu­­zióriussá válik. Az események igazolták, hogy igazunk van, mert a megállapított cenzus országszerte, legalább a legtöbb helyen, mint önkényesen megállapított s indokolatlan áll a kö­zönség szeme előtt, mely községének osztályzatát s az úrbéri értelemben vett Úr­telek térfogatát nem ismeri. Akkor azon hiedelemben voltunk, hogy a kir. Kúria, mihelyt hozzá fölebbezés érkezik a tör­vényi osztályozásra s az úrbéri értelemben vett iki telekre ki terjeszkedik, ime a gútai döntés mutatja, hogy ezt nem teszi. Marad tehát a cenzus tovább is egy misztikus szám, melynek eredetét nem ismerjük. Ide iktatjuk a gútai felebbezés szövegét: Másolat: Tekintetes Alispán Ur! Komárom vármegye közp. választmányának 1900. évi január 5-én tartott ülésé­ben, 3/kpv. 900. sz. a. hozott határozatának azon részét, melyben Gúta volt úrbéres községben a leg­­kevésbbé megrótt V*­telek adóját­­ írt 78 krban álla­pítja meg, a nm. m. kir. Kúriához tisztelettel feleb­­bezek: 1. mivel a közp. választmány eljárása nem felel meg az 1899. évi XV. t.-c. intenciójának, nem mondja ki, hogy az 1836. évi V. t.-c. értelmében Gúta községe mely osztályrendbe soroztatik és mennyi az 10 telek holdszám-összege ? Ezen bizony­­talanság miatt a közönség tisztába nem jöhet, hol kezdődik a választói jogosultság s igy jogai fölött sem őrködhetik. 2. Mivel a tisztelettel idecsalok 404. számú kataszteri birtokiv hitelesitett másolata szerint Gután 4 frt 78 krnál kisebb összeggel nevezett sze­rint 4 frt 72 krral megrótt Vj telek is találtatik. Hogy ezen birtok úrbéri értelemben vett 10 telket képez, annak bizonyítására hivatkozom az 1836. évi V. t.-c.-re, mely Komárom vármegyére három osztály­rendet állapit meg következőképpen: az I. osztály­ban 20 -f 6 · 26 hold; a ll-ban 22 -f 8 · 30 hold, a Il-ban 14 -j- 10 — 34 hold képez 1 egész volt úrbéres lelket. Ha a legnagyobb mértéket vesz­­szük is fel. a­iután 34 magyar holdat számítunk, 10 telek állományát 8 magyar hold 600 négyszögöl képezi, mely kataszteri méretekre változtatva 6 hold 600 négyszögölnek felel meg, tehát a mellékelt bir­­tokévben foglalt terület, mely 7 hold 215 négyszög­ölet tartalmaz, az 10 telek mértékét megüti és azzal mindenkor egyenlőnek számíttatott. Azért mély tisztelettel esedezem a központi vá­lasztmány által Gúta nagyközség számára megálla­pított cenzust megváltoztatni s annak 1 forint 72 krajcárban, mai folyó pénznem szerint 3 korona 44 fillérben való megállapítását elrendelni méltóztassék. Ha pedig bármi okból a cenzus ezen birtokiv alap­ján elrendelhető nem volna, méltóztassék Komárom vármegye központi választmányát odautasitani, hogy a cenzusnak az 1899. évi XV. t.-c. értelmében való megállapithatása érdekében, tudassa a község elöl­járóságával : az 1836. évi V. t.-c. Gúta község ha­tárát, mely osztályrendbe sorozza, hogy kiszámítható legyen, mily terület , képezi Gután az telek mértékét? S ezen adatok alapján uj fölterjesztés ké­szítésére utasítsa a községet, mert a 4 forint 78 kra­jcár semmi esetben nem képezheti a cenzusnak törvény kívánta alapját, lévén a gútai telekkönyvben még akárhány birtok, melynek területe megüti az új telek mértékét, adója pedig 4 frt 78 kmnál alább áll; de ha biztos adatok az IU telek területére nin­csenek, az elöljáróság teljes bizonytalanságban lévén, csak úgy találomra terjeszthet fel egy vagy más birtokivet; és ugyanezen okból a jogaik fölött őrködő választók sem tudhatják a bíróság előtt, mely birtok­­évre hivatkozzanak. Gúta, 1900. jan. 25. Ezen felebbezésre a Kúria az alább közlendő választ adta. Hogy ezen kúriai válaszban foglalt követelményekre mennyire nem lehet megtelni, szolgáljon a legcsattanósabb bizonyítékul a pozsonymegyei központi választmánynak hatá­rozata, melyet a dolgok illusztrálására a kúriai döntés mellé helyezünk: Péntek, 1900. március 16.

Next