Alkotmány, 1901. április (6. évfolyam, 79-103. szám)
1901-04-23 / 97. szám
ALKOTMÁNY. 97. szám. Kedd, 1901. április 23. törtöki szertartása miatt ne ülésezzék ama napon a képviselőház. Itt Polónyi Gézának a legnagyobb mértékben tiszteletlen élcelődései pártkülönbség nélkül nagy felháborodást keltettek. Kubik Béla kiáltozásai pedig a negyvennyolcas fegyverszövetség értékéről világosították fel a néppártot. Részletes tudósításunk a következő: A képviselőház ülése. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Lázár Árpád, Bazáth Ferenc. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán miniszterelnök, Széchényi gróf, Darányi, Hegedűs, és Cseh miniszterek. Az ülés megnyitása után az elnök bemutatja Arad város feliratát az állami italmérési jövedék 1898. évi tiszta jövedelmi többletéből a várost megillető részedési összegnek megállapítása iránt. Következik az Adria-javaslat részletes tárgyalásának folytatása. A második szakasznál Heltai Ferenc előadó indítványozza, tegye a Ház a kereskedelmi miniszter kötelességévé, hogy az országgyűlésnek jelentse be a módosításokat, amelyeket a hajójáratokon tett. Rakovszky István nem fogadja el az indítványt az előadó saját indokolása alapján. A javaslatban nincsen meg az ellenőrzés lehetősége; a jelentéstételben nem lehet alkotmányos ellenőrzést látni, hiszen mindig fait accompli-ról lesz szó. Indítványt nyújt be, hogy a törvényjavaslat 2. §-a utolsó szavához a következő mondat toldandó: «A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter köteles haladéktalanul ezen változtatásokról a törvényhozásnak jelentést tenni és ennek hozzájárulását kikérni». Major Ferenc csatlakozik Rakovszky István indítványához, úgy a járatok egyesítése, mint esetleg egyes járatoknak kihagyása és mások által való pótlására vonatkozólag feltétlenül ki kell kérni előzőleg a képviselőház véleményét. Kossuth Ferenc szintén határozati javaslatot nyújt be, mely szerint az irányok megváltoztatását is engedjék meg a kereskedelmi miniszternek, ha megegyezett a társasággal, de hogyha a mértföldek számában lényeges változás nem esik, a társaság nem kérhet kárpótlást. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter hozzájárul az előadó indítványához, amely egyedül helyes, mert esetleges nagy parlamenti szünetekkel is számol. Kossuth Ferenc határozati javaslata kevesebbet mond, mint az előadóé, mert az Adriával együttesen akarja a menetrendet megállapítani, kéri vonja vissza, de ha fentartja, ő is elfogadja. Heltai Ferenc előadó kijelenti, hogy nem járul Rakovszky István határozati javaslatához. A Ház Rakovszky István határozati javaslatának mellőzésével elfogadta a szakaszt Heltai Ferenc és Kossuth Ferenc módosításával. A harmadik szakasznál Major Ferenc vitatkozik a miniszterrel a járatok dolgában , hiszen — mint már többször kifejtettem— éppen a legfontosabb kikötőkbe nincsenek külön járatok biztosítva, elesik tehát az az érv, hogy a szerződés a magyar kereskedelem érdekében való. A Ház a szakaszt elfogadta. A negyedik szakasznál Major Ferenc kifogásolja, hogy a szerződésben sehol nincsen arról szó, hogy az Adria személyforgalmát is köteles lebonyolítani. Az ancona-velencei járatok nem elégítik ki a magyar közlekedést. Határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a Ház a kereskedelmi minisztert, hogy az Adria magyar kfr. hajózási részvénytársaság által saját és bérelt hajói által évente teljesített összjáratokról és a befutott tengeri mértföldekről részletes kimutatást tegyen a költségvetés tárgyalása alkalmával. (Helyeslés a baloldalon.) Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter: A szerződésben igenis szó van személyiforgalomról, de a vállalat nagyobb részében áruforgalomra van berendezve s a lassú hajózás miatt senki sem lesz hajlandó heteken át a tengeren tartózkodni. Egyébként teljes mértékben helyesli Major Ferenc határozati javaslatát és ahhoz hozzájárul. A Ház a szakaszt Major Ferenc javaslatával együtt fogadta el. Az ötödik szakasznál Buráth Ferenc csodálkozik azon, hogy a kormánypárt és a Kossuth-párt közgazdászai nem vesznek részt a vitában, megindokolja és beterjeszti két módosítását arról, hogy ha már a társaság egyes esetekben egyesítteti hajójáratait és ha ezt a változást vis major vagy elháríthatlan körülmény idézte elő, mely miatt az előzetes miniszteri engedély sem volt kivihető, a társaság a változást utólag bejelenteni és igazolni köteles. Nem vis major vagy elháríthatlan körülmények esetén a járatok egyesítéséhez az országgyűlés engedélye szükséges. Indítányozza továbbá: A társaság kötelezve van, hogy Fiumében, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajók térfogatának kétharmadát fentartja. Ezen intézkedés pontos betartása a fiumei tengerészeti hatóság, illetőleg révhivatal által ellenőrizendő és pedig oly módon, hogy e társaság kötelezve van minden hajó megérkezésekor a fiumei tengerészeti hatóság révén a m. kir. miniszterhez bejelenteni az érkezett hajó űrtartalmát és az ily nemű jelentéseket a miniszter a képviselőház rendelkezésére bocsájtja. Rakovszky István pártolja Buzáth Ferenc módosításait. A Holzzeitung szerint is két igen súlyos panaszt hallani kereskedői körökben az Adria ellen: egyik az, hogy fuvardijai igen magasak, a másik az, hogy árukat visszautasít, mivelhogy nem rendelkezik a kellő számú járművekkel. Azt mondjuk, a magyar kereskedelmet akarjuk elősegíteni, de milyen helyzetben van ezek után a magyar kereskedelem ? Az Adria, az egyetlen egy hajózási társaság, amely ezen szerződés értelmében bizonyos vonalakon közlekedhetik, nem rendelkezik elég járművel és ahelyett, hogy a magyar kereskedelmet tartaná szem előtt, elsősorban az osztrák kereskedelmet soutenirozza és segíti a magyar szubvenció alapján, mert mindig Triesztben rakodik meg előbb és aztán Fiuméban az árukat visszautasítja. Mit csináljon az a szegény kereskedő, aki Fiuméban más hajóval nem rendelkezhetik éppen a kormánynak hibás eljárása miatt, amelynél fogva egy társaságot szubvencionál, privilegizál és minden szabad konkurrencia kizár, úgy hogy más vállalattal azokat az árukat, melyeket esetleg az Adria visszautasít, el nem szállíthatja. Major Ferenc szintén csatlakozik Buzáth Ferenc módosításaihoz; köztudomású dolog, hogy főleg a marsellei járatok tulajdonképpen Trieszt érdekében vannak. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nem fogadja el a módosításokat. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A hatodik szakasznál Buzáth Ferenc módosítást nyújt be, hogy az Adria más nemzetbeli hajókat ne szerződtethessen, hogy csakis magyar hajókat szerződtessen vagy pedig hajói számát szaporítsa. Major Ferenc pártolja a módosítást a magyar hajóipar érdekében. Lukáts Gyula törlendőnek tartja a szakasz második bekezdését, mely a szabadhajózást megszorítja. Rakovszky István pártolja Buzáth Ferenc módosítását, s ellene nyilatkozik Lukáts Gyula indítványának, mely nem zárja ki, hogy az Adria bérelt hajókkal ne folytathasson hajózást. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nem fogadja el a módosításokat, Lukáts Gyula indítványa a 31-ik szakaszhoz illik. Lukáts Gyula : Ott is beadom! A Ház Major Ferenc, Lakatos Gyula, Rakovszky István és Heltai Ferenc megjegyzései után a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Szünet után. Pichler Győző a hetedik szakasznál kifejti, mit szavazott meg a többség az előző szakaszban. Kitűnik, hogy az Adria még a szubvencionált vonalakon sem tud saját hajóival kötelezettségeinek eleget tenni. (Major Feren: Szavazlak, nem is tudták miről van szó! Kubik Béla: Oda se hallgatnak! Élénk ellenmondások jobb felől.) Ha szóló felajánlana ily üzletet a többségnek, oly választ kapna, melyet néhány napig megemlegetne. (Derültség.) Rakovszky István: A 7-ik szakasz szerint az új gőzhajók óránként legalább 10 tengeri mértföld sebességgel kötelesek járni a próbajáraton; ez annyit jelent, hogy rendes körülmények között, csendes tengeren legfeljebb nyolc mértföldet tesz a hajó. Baross az előbbi szerződésben nem próbajáratot, hanem átlag 10 mértföld sebességet kötött ki, tehát a mostani szerződés rosszabb a réginél. Ha jobbnak állítják, kössenek ki legalább 12 mértföldet. (Derültség a jobboldalon.) Az előadó nevet ? Heltai Ferenc előadó: Nem nevetek!) A Norddeutsche Lloyd 22 tengeri mértföld sebességgel közlekedik, az Ungaro Croata társaság, mely csak 170.000 korona segélyt kap, átlag 12 mértföld sebességgel köteles közlekedni. (Kubik Béla: Bizonyosan nincsenek oly előkelő igazgatósági tagjai! — Mozgás jobbról.) Ugyanígy van a Magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság. Hát ime, előáll a miniszter egy állítólag jobb szerződéssel és lépésről-lépésre kitűnik, hogy rosszabb az előbbinél. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Reméli, hogy a miniszterelnök politikai reputációja érdekében legalább az utolsó pillanatban közbeveti magát. A következő módosítást nyújtja be: A társaság által beszerzendő gőzhajóknak óránként legalább 12 tengeri mértföld sebességet kell kifejteniök. Major Ferenc elfogadja Rakovszky István módosítását, mert ezzel a próbasebességgel megint rejtett szubvencióit kap az Adria. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter: Az Adria most nem tíz, hanem tizenöt új hajót fog építeni, ez a próbasebesség csak minimum, lehet, hogy több is lesz. (Pichler Győző: Nem lesz bolond! Zaj.) Hát a próbamenetekről be fogunk számolni a nyilvánosság előtt , ebben a tekintetben szakférfiakra hallgatott. Az Ungaro Croatára nem lehet hivatkozni, mert az parthajózási vállalat, nyílt tengeren sokkal nehezebb a hajózás. Rakovszky István: Hogyan állíthat olyat a miniszter, hogy nyílt tengeren nehezebb a hajózás ? Ez egyike a legelemibb dolgoknak, amit mindenki tud. A Quamero ezenkívül egyike a legveszedelmesebb és legnehezebben hajózható részeknek, ott mégis 23 mértföldet kötöttek ki Várjon az Ungaro Croata-nál és Keleti Tengerhajózó vállalatnál mért nem hallgatott meg szakférfiakat a miniszter. (Élénk tetszés.) Ez az eljárás az Adria törvénytelen protegálása. Heltai Ferenc előadó: A másik két vállalatnál már meglevő, itt pedig új hajókról van szó, azért kellettek a szakértők. (Nagy zaj a baloldalon. Rakovszky István: Hallatlan!) Ne tessék dühösködni. (Kubik Béla: Indignációnknak csak adhatunk kifejezést? Molnár Jenő: Nem lehet itt mindenféle maszlagot adni!) Kéri a változatlan szöveg fentartását. Major Ferenc felolvassa a magyar keleti tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés 6. §-át, mely szerint a beszerzendő gőzösöknek óránként legalább 10 tengeri mértföld rendes menetsebesség kifejtésére kell képeseknek lenniök. (Nagy zaj. Rakovszky István, így tárgyalnak tehát önök. Zaj. Ilyen komolysággal !) A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A nyolcadik szakasznál Pichler Győző új hajógyár fölállítását sürgette. Hegedűs Sándor miniszter: A teljes hajógyár felállítása még csak első stádiumában van, de a Slowart-féle fiumei gyár kötelezte magát, hogy épít két hajót az Adria számára. Az elnök a vitát a következő ülésre halasztotta el. A kvóta: Széll Kálmán kormányelnök beterjesztette a kvótabizottság jelentését és a kvóta megállapításáról szóló törvényjavaslatot. A képviselőház szünetel. Szél Kálmán miniszterelnök kéri a Házat, hogy holnap, kedden az új koronaőr beiktatása miatt ne tartson ülést. Csütörtökön se ülésezzék a Ház, mert a budai váriakban udvari szertartás fog végbementi, amely nem illeti ugyan Magyarországot és nem képez itt közjogi aktust, de amelyen többen a Ház tagjai részéről jelen lenni kívánnak. (Helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondás a szélsőbaloldalon. Zaj. Az elnök csenget.) Pichler Győző: Nem helyes dolog, hogy azért, mert két osztrák úr ide lejön, mi ne tartsunk ülést ! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza nem fogadja el a miniszterelnök indokolását. A miniszterelnök tud-e arra esetet, hogy az osztrák Reichsrath ne tartott volna ülést azért, mert egy magyar püspököt praeconizáltak vagy egy magyar bibornoknak a bietumot átnyújtották? Itt osztrák tábornokoknak tisztán egyházi funkciójáról, tehát egy bennünket tisztán mint látványosságot érdeklő kérdésről van szó, hogy a magyar törvényhozás ülést ne tartson, pláne ezzel az indokolással talán nem volna egészen helyes precedens alkotása. Azt az indokolást hogy azért, mert az osztrák kardinálisokat itt, nem tudom, megpecsételik vagy megfüstölik, (Elénk derültség.) a magyar képviselőhárs ne tartson ülést, el nem fogadhatom, mert ez nem érdekel semmiféleképpen bennünket, törvényhozást. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mondja ki a Ház, hogy csütörtökön ülést tartunk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Nagy zaj balfelől.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én figyelmeztettem a t. képviselőházat arra, hogy a jövő csütörtökön ő Felsége mint osztrák császár részéről egy udvari ténykedés, egy udvari szertartás fog végbemenni, amely Magyarországot nem érdekli, (úgy van ! !gy van! a jobboldalon.) — ezt egyenesen megmondtam — (Igaz! Úgy van! jobbfelől) amely nem is közjogi aktus, de mert a budai váriakban történik, az a nézetem, hogy ezen Ház tagjai közül többen ott jelen óhajtanak lenni. (Polónyi Géza: A Barnum előadásán is jelen lenni óhajtanak. Nagy derültség.) Széll Kálmán: Ne méltóztassék ily rossz élcekkel előállni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Rakovszky István: Igaz ! Úgy van ! Ez botrány ! (Mozgás és zaj. Felkiáltások a szélsőbalon: Ez magyar kérdés! Nem katholikus kérdés !) Nemcsak az örvendetes, ha Budapestnek, Magyarorság székvárosának szerencséje van ő Felségéhez, aki nem látogatóba jön ide, hanem itthon van, hanem az is örvendetes dolog, hogy mikor Budapesten rezideál ő Felsége, aki itthon van, itthon van, mint magyar király, de aki egyúttal osztrák császár is, osztrák császári tényeit is ez idő alatt itt teljesíti. (Élénk helyeslés és tetszés.) Polónyi Géza félreértett szavait magyarázza. Rakovszky István: Nem kívánok kitérni azon tapintatos elvekre, amelyeket a. előttem szóló barátom megkockáztatott. Én ezennel semmi egyebet nem jelentek ki, csak azt, hogy a napirendet úgy, amint a miniszterelnök indítványozta, éppen azon indokolásnál fogva elfogadom és csatlakozom hozzá. Polónyi Géza: Bravó: Néppárti politikának helyes ! (Nagy zaj!) Kubik Béla: Néppárti politika! Természetesen, hiszen annak mindegy, csak katholikus legyen, akkor megcsinál mindent, az országot is eladja. (Folytonos zaj.) Polónyi Géza: Éljenek az osztrák bíbornokok! (Folytonos zaj.) Az ülés délután 2 óra 20 perckor végződött.