Alkotmány, 1901. május (6. évfolyam, 104-129. szám)
1901-05-01 / 104. szám
ALKOTMÁNY. 104. szám. ... . ............................... ■» I -■ ■■■ *1 - ' ■ ' ■ ■ ....................................... .. , olds. «Adria»-nak nyújtott és jövőre is nyújtandó állami szubvenciót, adó-, bélyeg- és illetékmentességet. S eközben a magyar ipar nagy hazugság, a magyar világkereskedelem csillogó délibáb, gazdasági emelkedésünk szappanbuborék ; közegészségi, közművelődési viszonyaink siralmasak ; a magyar gazda pusztul, földje idegen kézbe, ő pedig Amerikába vándorol. Tisztelt liberális urak, ne álljanak elő a kozmopolita törerdekében abstrakt, egy hajító fát se érő t,eorémákkal, hanem kíséreljenek meg egyszer praktikus, a magyar gazdának és marosnak üdvös, hazafias tetteket. Visszatérve az «Adria»-szerződéshez, a éli Kálmán által benyújtandó módosítás tünteti el az egész ügy botránykövét, az adómentességet, de mégis sok tekintetben enyhít a botrányon. Nem köti meg a szerződést húsz évre, csak tízre, tíz év múlva a mostani feltételek mellett meghosszabbíthatja a maga kezdeményezéséből a szerződést, de ilyen kezdeményezési jog azAdriádnak nem adatik. Hát ez nem túlságosan sok, de mégis több a semminél. És ha kérdezzük, kinek köszönhető ez a vívmány is, a felelet az, hogy a néppártnak. Elismeri ezt ma a P. Ll. is, midőn konstatálja, hogy hat hét óta, amióta tehát a vita tart, csak a néppárt és a szélsőbalnak néhány tagja támadta az «Adria»szerződést oly erővel, oly kitartással, aminőt a magyar parlamentben eddig nem tapasztaltak, így tehát nemcsak erkölcsi diadalt szerzett a kis néppárt az óriási kormánypárt fölött, hanem sikerült gyakorlati eredményt is kivívni és nem változtat ezen az, hogy a néppárt még a Széll-féle módosítást sem fogadhatja el. Az öt év előtt megvetett, üldözött néppárt ime elsőrangú, vezető parlamenti faktor szeretete többet ér, mint a velük közös célra társult munkások testi és lelki boldogsága. Hogy lelkiismeretük végkép nem halt ki, mutatja a bérharcok története, mikor a felbőszült tömeget engedményekkel kiengesztelni törekszenek. De lelkiismeretekre azért mégsem hallgatnak. Inkább korrumpálják a társadalmat, hogy hozzájuk hasonló legyen, hogy több segítőjük akadjon, ha jön a végső leszámolás. Vakságukban persze nem látják be, hogy ezzel maguk is azok közé szegődtek, akik a társadalmi rend erkölcsi alapjait döngetik, melyek ha megdőlnek, maguk alá temetik mindazt, ami a plutokratáknak kedves és becses. De ébreszthessük a társadalom lelkiismeretét is, mely egyáltalában nem törődik azzal, hogy mit hoz a holnap. Mindenki élvezni akar, ennek költségeit, csakhogy megszerezze, kész akár lelkével és becsületével is megfizetni. Ennek a társadalomnak hogyan beszéljünk arról, hogy komoly, elodázhatatlan kötelességei vannak a nemzet alsóbb rétegeivel szemben, melyeket, ha megtenni elmulaszt, a feltornyosuló veszélyekkel megküzdeni képtelen lesz. Vaksággal van megverve az, aki ezeket nem látja, vagy ha látja is, nem szánja rá magát arra a munkára, mely az állam szociálpolitika tevékenységének irányt szab. Innét a plutokrácia befolyásának magyarázata, mely a társadalmi intézményekre veti magát, úgy azokból kiküszöbölje mindazt, aminek köze a a valláshoz. Sikerrel csak az a hadsereg elálhat, melynek minden katonáját az az ő lelkesíti, melyet a vezér képvisel. A munosztályokat sem lehet neki vezérelni a kesztény egohmak és vallásnak, ha nincsenek fgyelmezve 10 esehatalom szellemében. Ennek árában áll a ppozitiv vallás. Azért ezt kell mindekelőtt eltörölni a föld színéről s helyébe azeizmust és materializmust ültetni. Iszembe jut, szent Walpurgisz legendája. 21. lett s ezzel a fölemelő tudattal állhat a nemzet elé, mehet bele a választásokba, így néz ki a Hegedűs diadala. . Budapest, április 30. A képviselőház legközelebbi ülését május hó 2-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja, amikor folytatja az Adria-javaslat részletes tárgyalását. Ugyanezen az ülésen felel Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Aladár grófnak a Pikler-ügyben való interpellációjára. Holnap, május 1-én, valamint pénteken, május 3-án az összeférhetlenségi bizottság sürgős munkálatai miatt nem ülésezik a képviselőház.. Zichy Aladár gróf orsz. képviselő május hó 12-én, vasárnap Nagy-Kanizsán beszámol választóinak. A kerület választói máris nagyban készülnek buzgó képviselőjük lelkes és impozáns fogadására s igy Zichy gróf beszámolója nagy néppárti manifesztációnak ígérkezik annál is inkább, mert a grófot képviselőtársai közül ifj. Zichy János gróf, Rakovszky István, Farkas József, Buzáth Ferenc, Kálmán Károly és még többen kisérik Nagy-Kanizsára. A beszámoló délután 2 órakor lesz. A részletes programmot legközelebb közöljük. Az összeférhetlenség revíziójára kiküldött bizottság holnap délelőtt tizenegy órakor Fest Lajos elnöklete alatt ülést tart. Ebben az ülésben a bizottság azt a kérdést fogja megvitatni, várjon a készülő inkompatibilitási törvény kiterjesztendő lesz-e a főrendiházra, avagy nem. A közigazgatás egyszerűsítése dolgában szóló javaslatot Széll Kálmán belügyminiszter a M. N. híradása szerint a jövő héten nyújtja be a képviselőházban s a javaslatot a közigazgatási bizottság nyomban tárgyalás alá veszi. A kormány reméli, hogy a törvényhozás még május hónapban végez a javaslattal. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, április 30. A 27. szakaszt ma megszavazták. 188-an szavaztak mellette, ellene 59-en. Ez a mai nap eseménye, mely, noha a derék ellenzék erkölcsi diadalát csak ragyogóbbá teszi, mégis homályos árnyékot vet a nemzet törvényhozásának arántalanul nagy részére. Az ülés a vezető szónokok záróbeszédein kezdődött. Pichler Győző néhány ,utolsó vágásnál fordult a miniszter felé, de nagyobb figyelemmel mozdultak meg a hallgatók , és sűrű fekete tömegben ülték ma végig a padokat (holnap elseje van, meg udvari bál) meg a karzatokat — mikor Rakovszky Istvánnak azt a szemrehányását, melyet a függetlenségi párt igen nagy többségének lanyhasága váltott ki Rakovszky Istvánból, akarta támadással kivédeni. Ám a kardot hamar verte ki kezéből Rakovszky István villanó felelete, melyben leginkább Madarász apó gyönyörködött. A karzat ma különben napirenden kivül élvezett végig egy kis szóháborút, melyben Slubik Béla verekedett Pichler Győző beszéde közben az elnöklő Perczel Dezsővel. A sürüvérű képviselő a jobboldal társalgása ellen fakadt ki s e zajongás támadásában négy elnöki rendreutasítás csajpott le reá gyors egymásutánban, sőt Perczel Dezső negyedszer már a mentelmi bizottsággal is fenyegetőzött. Rakovszky István azon elmés visszavágásután, mely a függetlenségi pártot megdöbben- tette, újból hirdette a javaslat s különösen a 27-ik szakasz ellen való aggodalmait, melyek formás mondatokban vonultak föl a miniszter ellen. Hegedűs miniszter utólszor gyöngíteni akart még rajtuk, a régi balsikerrel. Azután névszerint szavaztak, nagy zajjal, mely különben már beszéde elején viharszerű zúgással üdvözölte a minisztert, aki percekig szótlanul várta a forrongás csillapulását. Olykor szinte harsogott az ellenzéknek ingerült kiáltozása: — Vonja vissza! Vonja vissza! A szavazás előtt az elnök szokás szerint kisorsolta a betűt, melylyel a szavazás kezdődik. Hangosan jelentette az elnöki — Gé ! A balpadok felől csúfondáros kiáltások szálltak a miniszternek: — Geh! •— Gengans baden! — Galádság! — Gezéresz! Az első, aki igennel a szakasz mellett szavazott, Gyárfás Endre volt, tüstént meg is fürdött az ellenzék gúnyolódásának zuhatagában. Nagy zajt vert Halász Zsigmond volt függetlenséginek igen szavazata. Horánszky Nándor ingenjét hosszú kacajjal kacagták meg. Hangos vidámság lett, mikor a jegyző szava Komlóssy Ferencet hívta meg szavazásra. A törekvő honatya nem volt a képviselőházban és valaki felkiáltott : — Budán van, a királyi várpalotában! A szavazást egy óra után fejezték be s nyomban áttértek a 28-ik szakasz tárgyalására, ha Major Ferenc mondotta el röviden kifogásait. A vitát csütörtökön folytatják. Szent Walpurgisz testvéreivel Angliából jött át Németországba és nemcsak a keresztet hirdette az északi németeknek, hanem a földmivelésre is megtanította őket. Az éjszaki németek hite szerint szent Walpurgisz május elsejének éjszakáján fényes ruhában, koronával a fején és kalászokkal kezében bejárja, az egész világűrt, üldöztetve egy sereg gonosz szellemtől, melyeknek hatalmába azonban sohasem kerül. Minden néphitnek megvan a maga magja és eszméje. Szent Walpurgisz a kereszténységnek a mezőgazdasággal való szoros egyesülését jelképezi. A föld csodálatos alkotó ereje Istenhez vezet, olyannyira, hogy természetellenes jelenséget kell látnunk egy hitetlen földmivelőben. És nem látjuk-e azt, hogy éppen május elsejét választotta a nemzetközi szociáldemokrácia arra, hogy tüntessen a kereszténység, a hazaszeretet és a földmivelő osztály ellen, mely leginkább távol tartja magát a népbolondító nemzetközi eszméktől. De ugyanakkor, mikor tiltakozunk az új zsarnokság propagandája ellen, tisztán kell látnunk a védekezés eszközeit. Walpurgisz képe lebeg szemeink előtt. Akik a május hagyományos költészetét sárrá dobálják, védekezzünk ellenök a kereszténység tanaival és oly gazdasági renddel mely gyökereit mélyen le a haza édes földjébe veri, melyből hamis doktrínák által vezéreltetve, erőszakkal kitéptük. A virágfakadásban, a napsugárban, a természet megújhodásában és a szépséges szép májusban mi Isten akaratát és a természet rendjét látjuk, mely uj életre, uj munkára és alkotásra serkent. A nemzetközi szociáldemokrácia járszalagjára fűzött munkások pedig csak hadd tüntessenek május elsején, de ne akarják elhitetni a világgal, hogy azok a szürke theóriák, melyek a tömeget most lelkesítik, képesek legyenek nekünk megadni, amit fájdalommal nélkülözünk, a békét, a boldogságot. Szerda, 1901. május 1. A képviselőház ülése. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők : Esterházy Kálmán gróf, Dedovics György, Bozsik Ferenc. A kormány részéről jelen voltak: Széll Kálmán kormányelnök, Széchényi gróf, Darányi, Lukács és Hegedűs miniszterek. Az ülés megnyitása után az elnök bemutatja a gödöllői szoborbizottságnak meghívólevelét, melyben Erzsébet királynénk Gödöllőn emelt szobrának folyt év május hó 19-én délelőtt, 11 órakor tartandó leleplezési ünnepélyére a képviselőházat meghívja. A Ház a meghívót hazafias készséggel fogadja és az ünnepélyen Gödöllőn magát küldöttségileg fogja képviseltetni. Következik az Adria-javaslat részletes tárgyalásának folytatása. Pichler Győző : Mielőtt záróbeszédét Imondac kénytelen foglalkozni a váddal, mely Krkovsz, István részéről a függetlenségi pártot érte a lanyaság vádjával, melyet ő éppen Rakovs Istv. részéről különösnek tart. Hiszen egy plel ve folyt le itt s a szóló is respektálta a vitát az anygot, melyet Rakovszky István lesajátított nál pahuzamos téren működött. De a pártnak a táj is felszólalt, maga az elnök is háromszr kis Rakovszky Istvánt e vádra nem az Adriai szt vedély ragadta el, hanem az ellenséges. Ível a negyvennyolcas eszmék iránt ellenmondások balfelől.) No csak a jót, hanem az összes négy vénnyé