Alkotmány, 1903. május (8. évfolyam, 104-129. szám)

1903-05-21 / 120. szám

ALKOTMÁNY 120. szám, 10 Csütörtök, 1903. május 21 jobb sprinterei vannak itt együtt, kik remélhetőleg izgalmas támadás alá fogják venni a bécsiek kapu­ját A match a lóversenyre való tekintettel 5 órakor kezdődik.­­ A Polónyi-féle ezüstkapda-díjért előmérkőzés lesz csütörtökön délután 5 órakor a margitszigeti pályán a Postások és a 33-asok football csapatai közt. Amelyik csapat győzni fog, az kerül a döntő mérkőzésbe a ferencvárosiakkal, vagy a műegyete­miek csapatával. A küzdelem a rendes tréningfegyel­mel tekinthető meg. A Nemzeti Sport, Fodor Károly magas szín­vonalú sportlapja, a következő tartalommal jelent meg: A kardvívó bajnokság tanulságai. Irta: Na­gy Béla dr. — Vívás. (Keresztessy-díj.­ — Athletika. — Football. — Káros kinövések a sportban. írta: Szabó Vilmos. — A múltheti mérkőzések. Az angol foot­­ball-liga bajnoksága. — Lawn-tennis. — Evezés. — Hivatalos rész.­­ A Budapesti Lawn-tennis Klub e hó 23. és 24. napján országos lawn-tennis-versenyeket rendez, melynek programmja a következő lesz: Első nap: Egyes versem- Magyarország lawn-tennis-bajnoka cí­méért az 1903. évié. Tiszteletdij 200 korona érték­ben a győzőnek. Tét 10 korona. Álmodik nap: Pá­ros verseny. Két tiszteletdij 100—100 korona érték­ben a győző pár részére. Tét 10 korona személyen­ként. A versenyek, amelyek minden magyar amateur játszó részére nyitva vannak, a budapesti lawn­­tennis-klub szent-margitszigeti track­ot játékpályá­n fognak megtartatni. Nevezni 1903. évi május h­ó 21-ik napjának esti 6 órájáig a létlefizetés mellett, azontúl a sorsolás megkezdéséig a kenős tét lefize­tése mellett a klub helyiségében (Szt -Margitszigeti a versen­y-bizottságnál lehet. Levélben vagy távirat utján a nevezés Sigmond Emil címére (Budapest, VIII., Rökk Szilárd­ utca 19. sz. II. em. 19.) inté­zendő. A sorsolás 1903. évi május hó 23-ik nap­on délután fél 3 órakor a klubhelyiségben fog meg­tartatni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ Kinevezés. A király Pfihrrr Miklós dr. buda­pesti ítélőtáblás bírót a győri Ítélőtáblához tanácsel­nökké nevezte ki. " Az elkésett sürgöny. A lóverseny közönségét bizonyára érdekelni fogja az a pör, amely a bécsi országos törvényszéket nemsokára foglalkoztatja s amelyben egy elkésett sürgöny játszsza a főszerepet. Ugyanis e hó 9-én egy bécsi turslátogató táviratilag megkérdezte D. Zs. budapesti bukmakert, vaj­on az ügető­ derbyre fogad-e lovat, s ha igen, hány­­szoros pénzt ad helyre Bobby-re ? A bukmaker még aznap válaszolt, hogy helyre parival adja. A bécsi sportsmann másnap, május 10-én délelőtt 8 óra 40 perckor telegrafált újra a bukmakernek, hogy Robbyt helyre 2000 koronával parival fogadja. Budapesten délelőtt 11 és 12 óra között kézbesítet­ték a bukmakernek a sürgönyt, s délután Robby a derbyben második helyre érkezett, de a bukmaker nem akarta kifizetni a nyereményt s ezt azzal indo­kolta, hogy a távirati fogadást délután 3 óra után küldték ki neki a budapesti lóversenytárre s hogy ő azonnal válaszolt, hogy ő csak 4­ 10 koronáig fogad el parival fogadást. Ámde ezt a sürgönyt csak 5 óra 50 perckor adták fel Budapesten, amikor már a szó­ban forgó versenyt Bécsben régen lefutották s az eredményt Budapesten is tudták. A bécsi sportsman bepörölte a budappesti bukmakert s a bécsi országos törvényszék már ki is tűzte az érdekes derby-pörben a tárgyalást. — Humberték pőre. Párásból táviratozzék ne­künk. A vizsgálóbíró végre vádindítványt tett Hum­­berték ellen. A vádlottak, Humbert Teréz és Frigyes, valamint Daurignac Román és Emil. A többiek ellen a vádat elejtették. A vádirat hamisításról és csalás­ról szól, a hamis bukás miatt való vádat elejtették, mert a megkárosított hitelezők nem jelentkeztek. A bíróságnak még el kell döntenie azt a kérdést, vájjon nem létező emberek nevének aláírása csa­cs-e.­­ Halálos ítélet. Eszékről táviratozzék: Ren­­dulic, helyesen Subljak Péter erdőmunkást, aki 1902. november 16-án Giessenben (Hessen) egy horvát társát meggyilkolta és kirabolta, az ogulini törvényszék kötél általi halá­la ítélte. — Elkobozták a Népszavát. A szocialista Nép­szava tavalyi, december 4-diki számában «A csukások» címmel heveshangú cikket közölt a papok ellen. Szerzőjét, Polczéder Ágostont esküdt­­széki tárgyaláson négy hónapi államfoghézra, azon­kívül a Népszavát ezer ko­nna pénzbírságra ítélték. A szocialista lap utolsó számában «­Munkára hóhé­rok» amű cikkében foglalkozott az Ítélettel és rend­kívül kemény támadást intézett Zsitvay Leo elnök, valamint társai ellen. Az ügyészség ezért a cikkért elrendelte a Népszava elkobzását. Utasítására a rendőrség házkutatást tartott a Népszava szerkesz­tőségében, kiadóhivatalában és nyomdájában s lefog­lalta a lap illető számát. Fari Péter Pál, a bű­nügyi osztály fogalmazója, aki a házkutatást több detektív kíséretében végezte, csak a lap kiadóhivatalában talált mindössze hat példányt, amelyeket el is kobozott. Az Vád alá helyezett volt képviselő. A magyar parlamentarizmus történetében páratlanul áll a csongrádi eset. Baross Ján­­s dr-t, a Hegyi Antallal szemben megválasztott képviselőt nemcsak mandá­tumától fosztotta meg a Kúria, hanem a kerület vá­lasztói jogát is felfüggesztette erre a ciklusra. Isme­retes az a bohózatba illő sok kortesfúvás, amelyet mindkét részről alkalmaztak. Hogy a dáridóknak ámtlan színezete legyen, az egyik főkortes megtart­­ta aranylakodalmát, pedig világéletében agglegény volt. A másik kortes annak örömére, hogy megsza­badult a népiliget bérletétől, nagyszabású dinom­­dinomot csapott a jel­et egészségére és kontójára. A másik kortes hasonlóképpen cselekedett azon való örömében, hogy a bérletet eln­yet­te. A szegedi bün­­tetőt­rvényszék most a büntetőtörvény­könyv 186. szakasza alapján a polgárok képviselőválasztói joga ellen elkövetett cselekmény miatt Baross János dr.-t vád alá helyezte. " Szabály­t­an üzletkezelés. Sopronból táviratoz­zék . A soproni kir. törvényszék ma érdemleges ha­tározatot hozott a soproni radikális gazdaszövetség üzletkezelése körül fennforgó szabálytalanságok tár­gyában, melyeket a részjegybirtokosok egy tizede panaszolt fel. A törvényszék az igazgatóságnak vala­mennyi tagját, számszerint 30-at­ pénzbírságra ítélte. Így Kassics Péter volt igazgatósági elnököt 50, Zsombor Géza ale­nököt 100, Szigeti Béla ügyvédet 60, a többi igazgatósági tagokat 30, illetőleg 20 ko­rona pénzbírságban marasztalta és egyetemlegesen kötelezte őket 750 korona perköltség megfizetésére. A törvényszék indokolásában kifejti, hogy beigazolt­­nak vette azt, hogy az igazgatóság tudva hamis mér­leget, a felfigyelő bizottság pedig tudva hamis jelen­tést terjesztett a közgyűlés elé és dacára annak, hogy az üzleti tőkének felét elvesztette, nem hívtak össze rendkívüli közgyűlést. Szerkesztői üzenetek: S. K. Szék­e­i-Udvarhely. Az angol kisasszo­nyoknál, Budapest, IV. kerület. Váci-utca. — M. J. l­ány. Nem zsidó. — T. Zs. Nagy-Maros. Tárcája beérkezett. NYÍLTTER.*) Battériákat koronás és piramis (guia) alakban — ajánl l­aubhner Ödön cs. és kir. udv. magkereskedése Budapest, ISO® VII.Rotlettbiller­ utca 33., hol egyúttal a fák meg is tekinthetők. VÉRGYÓGYITÁS “ Ezen új, eredeti gyógymód rendkívüli sikerrel lesz alkalmazva küszvény-, asthma-, szív-, vese-, gyomor-, bél- és hólyagbántalmaknál, súlyos idett-, vér- és bőrbajoknál. Biztos védelem szélhűdés és elmezavar ellen. 12 év óta ki tett próbálva és ~most évente száz meg száz teljes gyógyulással számol be. E tjöfymM megalapítói anak és egyedüli képviselőjének Dr. MACS J. egyet* orvostiak (Hemopata) ren­­■ im itstu, de fő intézete van »Mfwa* Budapest, V* Váci-körút II. szám alatt. Rendelés naponta 9—14g és 3—6-ig. Díjazott levélre válaszol. Betegeket intézetén kívül is kezel. — Nehéz betegeknek legbiztosabb gyógymódja. 1373/b *■ E rovat alatt közlettekért nem vállal felelősséget a Szerk. Szédelgő szövetkezet. — Zboray Miklós interpellációja. — Budapest, május 20. A mai ülés végén terjesztette elő Zboray Miklós, a néppárt agilis tagja, interpellációját egy a f óvárosban keletkezett zug-pénzintézetre, amely a «Kisiparosok Országos Nyugdíj- és Segélyegylete» cím alatt már nemcsak a főváros kisebb egzisztenciáit vitte lépre és használta ki néhány önző ember céljaira, de már hálóját a vidék hiszékenyebb rétegeire is kiterjesztette. A gombamódra szaporodó, kellő hatósági ellen­őrzést nélkülöző ilyen becsapások céljaira ala­kult szövetkezetek , voltaképpen csak egy-egy élelmesebb gründoló magánzsebeinek megtömé­sére valók és igen keserű csalatkozások érték már a szegényebb néposztályt, midőn felült ilyen fosztogató bandává egyesült gründolóknak és csak akkor jutottak becsapatásuk fájdalmas tudatára, midőn a gründolók a törvény elé vagy Amerikába kerültek. Rendezett viszonyok közt levő országokban a hatóságok gondoskodnak róla, hogy ilyen kasza-kapat­erülő, csaló népség ne bitorolhasson olyan hangzatos címeket és megtévesztésre irá­nyuló üres ígéreteket ne tehessen. Nálunk azon­ban a hivatalos indolencia miatt nemcsak egész házakat, sőt utcákat lophatnak el raffinált tol­vajok, de szabadon kicsalhatják a szegények utolsó filléreit, hogy azokból gondtalan életet biztosítsanak maguknak ideig óráig. Mivel a szegény emberrel se hatóság, se pár­­j­­ok nem törődnek, csak elismeréssel lehetünk Z Zboray képviselő iránt, aki fölhívta a kormány­­ figyelmét a sok közül egy ilyen szédelgő bank­i dara, hogy lépjen közbe idején, míg nem késő­­ és aztán robbantsa szét a többi hasonló üzel­meket is. íme, a néppárt gondol a nép érdeké­vel, amint azt Zboray mai interpellációja is igazolja. Az interpelláció teljes szövegében a következő: Több helyről megkerestek a vidékről engem, hogy nyilatkozzam, miszerint a kisiparosok országos nyug­díj- és segélyegyesü­lete, mint szövetkezet miféle egyesület, mert a vidéken felszólítást kaptak többen, hogy abba lépjenek be. /Halljuk ! a baloldalon./ Én kötelességszerüleg, hogy a szegény népnek a felvilágosítást megadhassam, utánanéztem a dolog­nak. Információim erre az egyesületre nézve nem valami előnyösek. Szederkényi Nándor barátom és Berzeviczy Albert képviselő úr is, — aki különben a körlevelén, mint az egyesület díszelnöke van meg­jelölve, — arról értesítettek engem, hogy az egye­sület nem megbízható. Én úgy vélem, hogy köteles- s­séget teljesítek a szegény nép és a kisiparosok ér­­­­dekében, midőn a kormány és jelesül a belügymi- I niszter úr és a kereskedelemügyi miniszter úr figyel­mét e szövetkezetre felhívom. (Helyeslés a bal­oldalon.) Szíves figyelmébe ajánlom a miniszter uraknak, hogy a kisiparosok országos nyugdíj- és segélyző­­egyesülete, mint szövetkezet, amely a néphez küldött felhívásaiban nagytekintetű pártlogókra hivatkozik és ezek között felemlíti Berzeviczy Albert dr. képviselő nyugalmazott államtitkárt, nem dicsekedhetik azzal, hogy Berzeviczy Albert képviselőtársunk nevét oda adta volna cégérül... Berzeviczy Albert: Az én nevemet bitorolják! Zboray Miklós: . . . ezen szö­vetkezetnek, pedig ő tiltakozott megválasztatása ellen és tiltakozott az ellen, hogy nevét fölhasználják, de ezek az emberek ezen tiltakozás dacára ilyen körlevelet intéztek a szegény néphez. /Mozgás jobbfelől./ Hivatkozom arra, hogy ezen intézet körlevelében fölemlíti, hogy 156.621 korona se­gélyalapja van, pedig tudtommal nincsen egy fillér vagyona sem. /Derültség halt fel./ Azt mondja e körlevélben, hogy cégje 85.209/1902. sz. alatt be van iktatva a törvényszéknél, azonban utána járva arról értesültem, hogy sem a törvényszék nem teljesítette a bejegyzést, sem a királyi tábla nem adott helyet a felfolyamodásnak, hanem elutasította őket és ez a szövetkezet körlevelében mégis a fel­­folyamodás számára hivatkozva, úgy tünteti fel a dolgot, mintha bejegyzett cég volna. Minthogy ez alkalmas arra, hogy sokakat megtéveszszen, utána jártam a dolognak és meggyőződtem arról is, hogy miután az említett címen a bejegyzés nem engedte­tett meg, ez a szövetkezet a­­kisiparosok egyesülete mint szövetkezeti címen jegyezteti be magát és igyekszik megsarcolni a tanulatlan vidéki közönséget. Én tehát a miniszter urakhoz fordulok annál is , inkább, mert úgy tudom, hogy Szederkényi Nánd­.

Next