Alkotmány, 1903. szeptember (8. évfolyam, 206-231. szám)
1903-09-01 / 206. szám
ALKOTMÁNY. 206. szám. 8 . Kedd, 1903. szeptember 1. kám sem kívánja, azt bizonyítja az a tömérdek bukás, amin ez a szamárság eddig átment. Egyszermár Pozsonyban is előadták egy zártkörű estélyen, jótékony célra és akkor jövedelmezett kerek 10 koronát. Tehát a pozsonyi publikumnak különösen nem kell ez a dolog. Most is élénken tiltakozik ellene az egész közvélemény s immár olyan hangokat is hallunk a pozsonyi lapokban, hogy: «ez hát a magyar művészet és a magyar kultúra hivatása?» Mi is kérdjük: joga van Szendrei úrnak kompromittálni a magyar művészetet, mintha az a külföld elnyűtt szennyesét volna hivatva magára szedni és ebben a kétes tisztaságú jelmezben botránkoztatni a publikum morális érzékét és művészi ízlését ? Ott van a Szendrei úr ténykedésének veszedelme, hogy Pozsonyban, ezen az exponált német helyen kompromittálja a magyar művészetet, ki tudja, miért: szabadkőmives parancsra, liberális szubvencióhajhászásból vagy korlátoltságból, mindegy, az a lényeges, hogy kompromittálja. Az egésznek az lesz a vége, hogy Pozsony túlnyomóan katholikus publikuma megundorodik a magyar művészettől és közvetve magától a magyarságtól és Szendrei úr kirepül az ősi falak közül. De vele együtt kirepül az a kis magyar szellem is, ami eddig fészket vert Pozsonyban, ez pedig országos kár, akkora kár, hogy Szendrei urat szinte a hazaárulás vádjával lehetne illetni. A Hír szerint a belügyminiszter betiltotta a darab magyar előadását, amint már egyszer a német előadást betiltotta. Ezt a hírt egy esti lap publikálja s ha igaz, az egész józanul gondolkodó, jóizlésű publikum helyeselni fogja a belügyminiszter fellépését. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A Nemzeti Színház szezonja. Holnap Rákosi Jenő Aesopusával megkezdődik a Nemzeti Színház szezonja, amely gazdagabbnak és modernebbnek ígérkezik a tavalyinál. Hazai szerzőink közül Jókai Mór Levente című drámájával lép a nagyközönség elé. Bartók Lajos Mohács után című történeti drámáját is csak most adhatja elő a Nemzeti Színház. Ez tudvalevőleg az elhunyt költő utolsó drámai műve. Bérezik Árpád az idén is irt darabot Nemzeti Színházunk számára. Címe: Miniszterválság. Az új darabok autorainak listáján még Werner Gyula, Szomory Dezső, Pekár Gyula, Malonyay Dezső, Ruttkay György, Bosnyák Zoltán, Fényes Samu és Palágyi Lajos neve szerepel. A külföldi darabok között a szezon első újdonsága Brieux, Blanchette (Patyolat-kisasszony) című színműve lesz. Színre kerül továbbá Octave Mirabeau Az üzlet üzlet című drámája. Donnay neve a l’Autre Danger révén ezúttal kerül először színházaink színlapjára. A nemzeti Színház ez év folyamán Gorkij: Kisvárosiak, Bartalozzi: Az egoista, Calderon: Két szék közt a pad alatt (Makai Emil fordítása), Maeterlinck: Joyzelle (a szerző legújabb szimbolisztikus rege-drámája), Rostand: A napkeleti királykisaszszony, Wilde Oszkár: Az eszményi férj, Ibsen: Rosmersholm és egy Barrie nevű divatos angol író két bájos színművét is előadhatja. Színre kerülnek továbbá Shakespeare Machbet-jét, IV. Henrikét és Makrancos hölgyét, Rákosi Aesopus-át, Teleki László Kegyenc-ét, Szigligeti Valeria-ját, Csiky Ellenállhatatlan-ját és Dóczi Csók-ját és Moliére Képzelt beteg-jét, Dandin-ját és Tartuffe-jét (e két utóbbit új fordításban) említjük meg. E programm kiegészítéseképpen az Ember tragédiájá-nak ez idei előadásait is újból rendezteti Somló igazgató s Madách remekműve még a tél folyamán e ragyogó milieu-ben kerül színre a Nemzeti Színház színpadán. * A Magyar Színház újjá átalakított nézőtere. Kellemes meglepetésben volt részük azoknak, akik ma délután megtekinthették a Magyar Színház újjá alakított nézőterét. A korábbi dekorációk lármás, nyers színei helyett nyugodt, derűs elegancia, arany és fehér harmóniák enyhe bensősége fogadja az embert. Magyar iparosok, a Gelb kárpitos cég és a Steiner—Szimper cég végezték ezt a munkát a nyár folyamán s munkájukat ötletesség és a sablonoktól való irtózás jellemzi. Az egész nézőtér tónusa más diszkrét sárga, a falakat és a páholyok belsejét selyem kárpit, az ülőhelyeket préselt plüss borítja, mind abban a kellemes, szokatlan hatású világos sárga színben tartva. A színház belső falait, mennyezetét, csillárját, a színpad homlokzatát és oldalfalait a régi piros-sárga-kék szín helyett homokba hajló fehér színre festették és a plastikus díszítéseket dúsan aranyozták. Az ülések összes fakeretei, az oszlopok, a páholyok faváza, ajtók és tükrök mahagóni pácolást kaptak. A világító testek közül teljesen újjászerelték a nagy csillárt, amelyet három kör villanylámpával és rózsával erősítettek, ugyannyira, hogy a hatalmas világító test valóságos nappali fénynyel áraszthatja el a holnapi szezon-megnyitó előadás publikumát. * A magyar történelmi társulat szeptember 3-án (csütörtökön) délután 5 órakor a m. tud. Akadémia I. emeleti üléstermében választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Tagajánlások. 2. Pénztári kimutatás, 3. Jelentések. * Budavári emlékmúzeum. A budavári koronázó Mátyás templom újjáépítése és környékének rendezése közben a régi templom és várbástya fölásott alépítményeiből tömérdek emléktárgy, sírkő, faragvány, fegyver, ékszer, vas- és bronztárgy került napvilágra. Ezek egy részét a nemzeti múzeum régiségtárában helyezték el. Az újabb leletek azonban Budán maradnak. Most ugyanis, hogy a Mátyás-lépcső fölött középkori várszerű építményt emeltek, ennek belső helyiségeiben emlékmúzeumot rendeztek be. Itt helyezik el a bástya aljából kikerült történelmi ereklyéket. Ez a legújabb emlékmúzeum valószínűleg a Mátyás-múzeum elnevezést kapja és már legközelebb megnyílik a nagyközönség számára. * Apostolok naptára. A jövő évre szóló naptárak közül a Mehalai «Isteni Üdvözítő Társasága» által kiadott Apostolok naptára jutott el elsőnek hozzánk. A tartalmas naptárt ajánljuk a keresztény népnek; jó is, olcsó is. Ára 60 fillér, kapható Mehalán (Temesmegye) és minden keresztény könyvkereskedésben. A kereskedők minden példány után 10 fillért kapnak. * Mária-Radna és a kegykép története. Magyary Pál arad-szent-mártoni plébános «Mária-Radna és a Boldogságos szent Szűz kegyelmes képének története» című értékes művet újra kiadta. A katholikus hívek sok épüléssel olvashatják a ferencrendi szerzetesek hősies kitartását, amelylyel a török hatóságok ellenséges magatartása ellenében is megvetették a radnai egyház alapját s megnyugodva vigasztalást lelhetnek az isteni jóságban, amely a derék munka jutalmául csodás kegyelemmel ruházta fel a karmelhegyi Boldogasszony egyszerű képét. Komoly, tiszta áhítattal van az egész könyv megírva s függelékül imakönyv van hozzá mellékelve, bensőséges, szép imákkal. Araby Katholikus Szemle. (Szerkeszti Mihály fi Ákos.) A hetedik füzet megjelent a következő gazdag tartalommal: Az egyház gyásza és vigasza. Mihály fi Ákos dr. — II. Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai. Karácsonyi János dr. — Szűz Mária Dante Divina Commediájában. Alleram Gyula.— Az individualizmus csődje a gazdaságban. III. Szilvek Lajos dr. — A keresztény világ legnagyobb egyházi szónokai. HL Rézbányai József dr. — Masolino. Regény Zsigmond király korából. VII. Tarczai György. — Szent Christoforus. Legenda. Fordította Gyulai Ágost. — Nagy rózsafa nyilt. Költemény. Patyi István. — Rákóczi a török történetírásban. Karácson Imre dr. — Könyvismertetések és bírálatok. Adolph Franz: Die Messe im deutschen Mittelalter. Ism. Huszár Elemér dr. — Némethy: Vergilius élete és művei. Ism. Lakatos Vincze dr. — A veszprémi püspökség római oklevéltára. Ism. Srs. — Németh Béla: Szigetvár története. Ism. Srs. —• Prónai: Dugonics András életrajza. Ism. b. j.— Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár ex-Libris könyveinek lajstroma. Ism. g. Mayer Béla: Újabb alkalmi beszédek. Ism. Színek Izidor. Frey János: A természetjog vagy észjog léte. Ism.—i. A Katholikus Szemle a Szent-István-Társulat elnökségének felügyelete alatt s ugyanazon Társulat költségén adatik ki, mint a társulati tagok évi illetményének egy része. Nem-tagok számára előfizetési ára 10 korona. Megjelenik a nyári szünidő (július-augusztus) kivételével havonkint, összesen tehát tízszer, hatéves füzetekben. Tagdíjak, előfizetések és reklamációk a Szent István, Társulat titkári hivatalára címezve küldendők, , * Deák Antal Egyháztörténelme a népiskolák V. és VI. osztálya, valamint polgári iskolák számára a szerzőnél kapható. (Drégelypalánk, Hontmegye.) Ára 24 fillér. * Magyar Sión. (Szerkesztik Kereszti Viktor dr. és Prohászka Ottokár dr. Esztergom.) A VIII. füzet vezércikke «XIII. Leo — X. Pius» cím alatt foglalkozik a legújabb idők nagy eseményeivel. Rézbányai József dr. folytatja az «Egyházi szónoklat egyetemes története» cimű nagy tanulmányát s Andermann Miklós érdekes keleti levelekkel gazdagítja a tartalmat. Az irodalmi és művészeti kritikák között Pethő dr. ismerteti a könyvpiac újabb érdekes termékeit. * Házfelügyelők naptára. Ilyen című szaknaptár kiadására vállalkozott a «Budapesti Házfelügyelők és Kapusok Rokkant és Nyugdíj Egyesületé»-nek vezetősége. A naptár 1904. évre szólva, már ez év őszén meg fog jelenni és minden iránta érdeklődő házfelügyelő és háztulajdonos teljesen díjtalanul fogják ezt kapni, ha eziránti óhajukat legkésőbb ez évi szeptember hó 15-ig, VII., Szerepesi út 60. I. 24. alatt bejelentik. Hivatalos idő 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 7 óráig. * Timon Ákos Magyar alkotmány- és jogtörténete. Timon Ákosnak, a budapesti tudományegyetem nagynevű tanárának Magyar alkotmány- és jogtörténet című, éppen egy év előtt megjelent nagyszabású munkája immár második kiadását éli meg. Szinte páratlanul áll a magyar tudományos könyvirodalomban, hogy alig hat hónap alatt az első kiadás teljesen elfogyjon, úgy hogy abból példányok már hónapok óta egyáltalán nem kaphatók. Nem lehet azonban csodálkozni e siker fölött azon általános elismerés után, amely a tudományos világ és a nagyközönség egyaránt fogadta e munkát, mint első olyat, mely a magyar nemzeti jogfejlődésnek tudományos rendszerét megalkotja, amelyben egész jogunk és alkotmányunk története rendszeresen tárgyaltaik; amelyben a szerző mélyreható forrástanulmányok alapján kimutatja az alkotmányunkban és jogintézményeinkben mindenkor mutatkozó sajátos nemzeti etemet és esszel meghonosítja a nemzeties jogtörténeti irányt úgy a jog tudományos művelésénél, mint a jogi oktatás terén. E nagybecsű munka, mely alkotmányunk és jogintézményeink múltját, eredetét és fejlődési menetét a magyar nemzet őskorától a XVII. század közepéig tárgyalja, három korszakra oszlik : u. m., az ősi magyar államszervezet, a Szent István létesítette államszervezet és a szent korona államszervezet korára. Tüzetesen előadja nemcsak a közjogi, hanem a magán-, büntető és perjogi intézményeket is. Senki azelőtt oly alaposan nem fejtette ki a szent korona elméletét, a vármegyék, városok alakulását és önkormányzatuk kialakulását. Bár elsősorban tankönyvnek készült e munka, mégis szinte nélkülözhetetlen minden politikusnak, bírónak és közigazgatási tisztviselőnek. Miként egyik kritikusa találóan megjegyzi: odavaló ez a könyv a törvénytár első kötete elé, mert törvényeink leszármazó nemzetség tábláját írja meg; odavaló a hatóságok asztalára, mert nem képzelhetünk el berendezett közigazgatási könyvtárt e könyv nélkül. Kellően méltányolni fogják e könyv becsét bizonyára nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, ha olvassák azt német kiadásban, mely ugyancsak most jelenik meg a hírneves berlini Puttkammer és Mühlbrecht cégnél. A második bővített kiadás, mely az erdélyi fejedelemség kifejlődésének, valamint Szlavónia, Horvátország, Dalmácia közjogi kapcsolatának alkotmánytörténetét is magában foglalja, ma jelent meg. A szolidan kiállított könyv bolti ára 14 korona. Megjelent Hornyánszky Viktornál, de kapható bármely hazai könyvkereskedésben is. * Egy magyar tudós műve franciául. Rewi/h Dezső terjedelmes tanulmányt írt Gleopatráról, szigorúan a történetíró szemével nézve a nagy kvalitású uralkodónőt s ami romantikus elem van az érdekes aszszony históriájában, a Caesarral való szerelme, azt megragadó színekkel, szinte költői erővel állítja be a történelmi pragmatikus előadás keretébe. Ez a mű itthon nagy figyelmet keltett s most Szemere Miklós lefordittatta André Lévai által franciára s remélhetőleg a jó fordítás a külföldön is megérdemelt sikereket hoz a tudós szerzőnek.