Alkotmány, 1903. október (8. évfolyam, 232-258. szám)
1903-10-02 / 233. szám
ALKOTMÁNY. 233. szám. Legrégibb kongregációnk a csiksomlyói, amelyet még a ferencesek alapítottak 1730-ban, a Jézustársasági kongregációktól itt-ott eltérő szervezettel. Ezt a régi kongregációt Mailáth Gusztáv Károly, Erdély lánglelkű püspöke, fényes ünnepségek között, áldott emlékű XIII. Leo pápánk megerősítése mellett újjászervezte az elmúlt iskolaév folyamán. Hazánk legtekintélyesebb s legegyetemesebb működésű kongregációja minden esetre a kalocsai, amely két csoportra oszlik, külön a felső és külön az alsó osztályok számára. A kongregáció joggal mondja beszámolójában, hogy: «Sok éven át csak a kalocsai gimnáziumi értesítőben szerepelt a kongregáció feliratú rovat. Hatalmas arányú a nagyszombati kongregáció is, amely az elmúlt tanévben 7-ik évét töltötte be Kulcsár István Jézus-társasági atya vezetése alatt. Gyönyörű zászlaját 1902. december 8-án szentelte fel Mailáth püspök. Ismertetésünk tárgyát képező intézetek közül Mária-kongregációja van. A brassói (uj), csiksomlyói (újjászervezett), egri, gyulafehérvári, kalocsai, nagyszombati, székesfejérvári (új), trencséni és veszprémi (új) főgimnáziumnak. Alakulóban van: Kézdivásárhelyen, ahol Mailáth püspök az idei év folyamán fogja nagy iskolai ünnepségek között megalakítani, 11 intézet közül tehát mindössze 10-nek van Mária-társulata, 31-nek azonban nincsen. A státusgimnáziumok közül még nincs kongregációja a kolozsvárinak és a székelyudvarhelyinek. Szeretjük hinni, hogy az erdélyi püspökség területén maholnap minden katholikus középiskolának meglesz a Mária-társulata. Kincs kongregáció- Baján (cisztercita), Esztergomban (bencés), Kassán (premontrei), Kecskeméten (piarista), Keszthelyen (premontrei), Kiskun - Félegyházán (városi katholikus), Kis - Szebenben (piarista), Komáromban (bencés), Kőszegen (bencés), Léván (piarista), Magyaróvárt (piarista), Máramarosszigeten (piarista), Miskolcon (kir. katholikus), Nagyváradon (premontrei), Nagybecskereken (piarista), Pápán (bencés), Pécsett (cisztercita), Rozsnyón (premontrei), Szegeden (piarista), Sopronban (bencés), Szatmári (királyi katholikus), Szombathelyen (premontrei), Szilágy- Somlyón (minorita), Tatán, Temesváron (piarista), Ungvári (kir. katholikus) és Vácon (piarista). A beküldött fővárosi katholikus középiskolák sem emlékeznek a Mária-kongregációkról. Látnivaló, hogy a felsoroltak között igen sok nagy látogatottságú főgimnáziumunk van, ahol a kongregáció létesítése nem kerülne túlságos nagy nehézségekbe. Ahány kongregáció létesül, annyi erős vára épül Mária országának! IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A Cigányélet jubileuma. Népszínműnek alig volt még akkora sikere, mint Dankó Pista hátrahagyott darabjának, a Cigányéletnek. Nem annyira a darab drámai értéke, mint inkább a zseniális dalköltő iránt érzett kegyelet lelkesítette ennyire a közönséget, no meg a cigányverseny, amelynek a mai 25-ik előadására is maradt egy kis utójátéka: Sovánka Nándor, a nyitrai csodahegedüs muzsikált, hajmeresztő technikai bravourokat egyesítve tüzes cigány temperamentummal. A mai jubiláris előadás szereplői egytől-egyig a régiek voltak és ma is rászolgáltak a publikum teljes elismerésére. Kovács, Szentmiklósi Irén, Sipossné, Szirmay, Balázs Olga, Szabó Antal és a kis Dezsőn gyerek friss erővel csinálták végig a naiv jeleneteket, különös momentuma volt pedig az estnek Szentmiklósi Irén cigány éneke és tánca. * Újházi ünneplése. Az Újházi Ede tiszteletére rendezendő szombat esti banket iránt, mely a Rovasszálló dísztermében lesz, szokatlan nagy az érdeklődés. A rendezőbizottság ez után értesíti Újházi tisztelőit és barátait, valamint a művészvilág tagjait, hogy a bankerre meghívók nem adattak ki , hogy a részvételi jegyek kizárólag a Nemzeti Színház titkári hivatalában péntek esti 6 óráig adatnak ki a jelentkezőknek. ✓ • , .•••-: * A holnapi bemutatók. Holnap — pénteken — mutatják be a Nemzeti Színházban Calderon de la Barca «Két szék közt a pad alatt» című háromfelvonásos verses vígjátékát Huszár Vilmos dr. és Makai Emil fordításában. A főszerepeket Lánczi Ilka, Cs. Alszeghy Irma, Ligeti Juliska, T. Delli Emma, Császár, Dezső, Gabányi, Rózsahegyi és Horváth fogják játszani. A színház igazgatósága ez után is közhírré teszi, hogy az előadás megkezdésétől a felvonás végéig a nézőtérre vezető ajtók zárva maradnak s a nézőtérre senki be nem mehet. — A Népszínházban két magyar szerzőnek, Erkel Jenőnek és Rössel Nándornak operetteje, a «Masinka» kerül holnap bemutatóra. Az operettének, mely az orosz népszokásokat és a folyton forrongó diákéletet mutatja be mozgalmas képekben, utolsó főpróbája ma délelőtt volt s a főszereplő Komlóssy Emma mellett, ki egy orosz diák szerepében fogja Erkel Jenő dallamos, színes zenéjét tolmácsolni, kitűnő szerepe lesz Kovács Mihálynak az «államtanácsos» szerepében. Különösen nagy derültségre számíthatnak aktuális kupléi a második felvonásban. Főszerepe van még Szirmai Imre, Harmath Ilona, Láng Etel, Batizfalvy Elza, Kiss Mihály, Pázmán, Újvári, Szerdahelyi és Irsai Leónak. * Ingyen előadás a Népszínházban. Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója, mint minden évben, úgy az idén is egy ingyenelőadást fog rendezni. Ez előadás rendesen a király ő Felségének nevenapján délután szokott megtartatni, miután azonban az idén ez előadás összeesnék e napon a rendes vasárnapi délutáni előadással, ennélfogva azt október 5-én, hétfőn délután fél 3 órakor tartják meg s ez alkalommal színre kerül Dankó Pista hátrahagyott népszínműve, a Cigányélet. Az ingyenelőadás jegyeit a fővárosi iskolák és munkásegyesületek között fogják szétosztani szombaton délelőtt s igy jegyek a Népszínházban külön nem adatnak ki. * A Vígszínház legközelebbi újdonsága Mars és Desvallersnek Dr. Nebántsvirág (Maitre Nitouche) című bohózata, mely a párisi Nouveautes-színház egyik legzajosabb sikerű darabja volt a múlt évadban, szombaton, október 8-ikán kerül bemutatóra. A bohózatban nagyobb szerepet kaptak: Góth, Tapolczai, Kertész Ella, Hegedűs, Pécsi Paula, Tanay, Harmat Hedvig, Balassa, Vendrei, Kazaliczky, Győző, Szerémy, Gazsi Mariska, Makróczyné, Fábián Kornélia és Rónaszéki. * Az Urániából. Németh Péter hírlapíró új darabot irt az Urániának, mely a jövő hét elején «Berlini élet» címen kerül színre. * Mátyás-emlék a budai várban. Mátyás királynak, aki először építtetett fejedelmi palotát a budai vár fokán, emléket állítottak a mostani királyi várpalotában. Az emlék az a kút, mely a vártemplom szentélyfalához támaszkodik és Strobl Alajos szobrász-tanár tervei szerint készült. A nagy király bronzba öntött szobrát a napokban állították föl. A szobor ifjúsága delelőjén, vadászköntösben örökíti meg Mátyást, éppen abban a pillanatban, amint az erdőtisztásból kiőve, forrásra bukkan, amely mellett megpillantja Szép Ilonkát, akinek tündéri alakja a magyar népmesékben annyira összeforrt a népszerű király alakjával. Az érdekes történeti emlékmű maholnap kész és leleplezése az udvar legközelebbi itt időzése alkalmával megy végbe. * A berlini Wagner-ünnep. Ma délben volt a berlini Thiergartenben a Wagner Richárd-emlék ünnepies leleplezése. A kormány képviselői közül jelen voltak Studt közoktatásügyi miniszter, Richthofen báró külügyi államtitkár, Stengel birodalmi kincstári titkár, ezeken kívül a weimari nagyherceg képviseletében megjelent Vigneau udvari színházi intendáns, a királyi színházak intendánsai, Hofberg gróf és Hulsen, a berlini rendőrfőnök, olasz, angol és francia zeneszerzők. A császár képviseletében röviddel 12 óra előtt megjelent Eitel Frigyes herceg a szoborbizottság díszelnökével, Frigyes Henrik herceggel; a berlini testőrezredek egyesített zenekarai a császárindulót játszották. Karének és szónoklatok után a nemzeti himnusz hangjai mellett lehullott a lepel a szoborról, melyet valósággal elborított a sok koszorú. * Eldőlt pályázat. A Magyar Iparművészeti Társulat pályázatot hirdetett egy Trefort-éremre. A pályázat e hó 21-én járt le s beérkezett arra mindössze nyolc pályamű. A Társulat állandó bíráló bizottsága, mely ez alkalommal Zala György és Kallós Ede szobrászművészekkel volt kiegészítve, Ráth György főrendiházi tagnak elnöklése mellett ma döntötte el a pályázat sorsát olyképpen, hogy az első 500 koronás díjat Gaál István művének, a 300 koronás második díjat pedig Beran Lajos plakett mintájának ítélte oda. Ezen kívül 200—200 koronával való jutalmazásra ajánlja a bizottság Beck Ö. Fülöpnek és Szirmai Antalnak (Páris) mintáit. A plakett sokszorosítása dolgában közelebb határoz a Társulat. A pályaművek október 10-ig mindennap megtekinthetők 9—1 órák között a Társulat irodájában (Üllői út 33—37.) * . . * A Filharmóniai Társaság figyelmezteti a régi bérlőit, hogy fentartott helyeiket legkésőbb október hó 5-éig vegyék át, mert azontúl azok már nem tarthatók fenn. A társaság még egy újítást létesített az által, hogy a «bemenet»-re is lehet bérelni. * Az Eisenhut-kiállítás. A városligeti Műcsarnok termeiben immár teljesen együtt van az Eisenhutkiállítás anyaga: négyszáztizennégy kép, amit a műművész hagyatékából válogattak ki, százötvenhat olajfestmény és kétszázötvennyolc rajz. A tanulmányok, olajvázlatok s rajzok, egynéhány kivételével, mind eladók és pedig igen olcsó áron. Szép rajzot lehet majd vásárolni nyolc—tíz koronáért, nyolcvan —száz koronáért pedig nagyon csinos olajvázlatot. A kiállítást pénteken, október 2-dikán, délelőtt 9 órától délután 4 óráig tekinthetik meg a sajtó képviselői s ugyanerre a napra hívta meg a Műcsarnok igazgatósága az Országos Képzőművészeti Tanácsot és a székesfőváros képzőművészeti bizottságot is. A nagyközönség számára szombaton, 3-dikán nyílik meg a kiállítás, amikor Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi miniszter is meg fogja tekinteni. A művész a keleti tárgyú képeket mind a keleten készítette. Első útját a nyolcvanas években tette meg, amikor bejárta Tunisz, Algír és Kairó orientális festői vidékeit. A kilencvenes években egy Ruboad nevű orosz festő társaságában Ázsia festői vidékeit kalandozta be s 1899-ben az egész Kaukázust, Afganisztánt és Beludzsisztánt beutazta és elért egészen Bokhara és Szamarkandig. Bokharában festette meg legutolsó képét, a «Bokharai börtön»-t, amely a kiállításnak legszebb műtárgya. A Kaukázus vadregényes faluiban is volt Eisenhutnak kalandja, amelyért majdhogynem életével kellett fizetnie. Éppen Ardotti nevű faluban festette a cserkészek nagyszerű típusait, amidőn a falu lakosságát egy ellenséges cserkész néptörzs támadta meg és elkeseredett, vad mészárlás keletkezett közöttük. Eisenhut egy toronyszerű épület pincéjébe hut el, ahol étlen-szomjan a sötétségben egész három napot töltött, nagyon aggódva Tifliszben hagyott feleségéért és gyermekeiért. Mikor aztán végre kiszabadult börtönéből, sietett vissza övéihez. Alig hogy visszatért, kis gyermekét néhány nap múlva eltemette, aminek maga is betege lett. A rettenetes vad harcot később megörökítette .Cserkészek harca egy kaukázusi faluban» című vásznán. Majd Baku úgyszólván ismeretlen, tatároktól lakott festői részleteit örökítette meg vásznain és itt festette készre «Bakui tatáriskola» elnevezésű nagyobb vásznát is. * Katholikus Szemle. (A Szent-István-társulat megbízásából szerkeszti Mihályfi Ákos dr.) Most jelent meg ez elsőrangú katholikus folyóirat októberi füzete a következő változatos, gazdag tartalommal: Rott Nándor dr.: Az egyházi Index és támadói. Viator: Katholikus népoktatás. Stuckner János dr.: Független erkölcs. Első közlemény. Rézbányay József dr.: A keresztény világ legnagyobb egyházi szónokai. Negyedik befejező közlemény. Tarczai György: Masolino. Regény Zsigmond király korából. Nyolcadik befejező közlemény. Vértesy Gyula: Őszi dalok. Bán Aladár: Áldott küzdelem. Költemény. Fieber Henrik: Művészeti Szemle. Mihályfi Ákos dr.: Katholikus egyetem Pécsett: Könyvismertetések és bírálatok. Pázmány: Prédikációk. Ism. Lakatos Vince dr., Fraknói: Magyarország összeköttetései a szentszékkel. Ism. Szs. Éble: A Dessewffy család. Ism. Csaplár Benedek. Karácsonyi: A magyar nemzetségek. Ism. Békefi Rémig dr. Karácsonyi: A hamis oklevelek jegyzéke. Ism. Békefi Rémig dr., Holzapfel: Die Anfänge der Montes Pietatis. Ism. Niedermann Károly dr. Neumayer: A Karassó mellől. Ism. 1. A Katholikus Szemlét a Szent István-társulat tagjai tagilletmény gyanánt kapják; nem tagoknak előfizetési ára egy évre 10 korona. Az előfizetések valamint a tagságra való jelentkezések a Szent István Társulat titkári hivatalához (Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28. intézendők.) * Művészeti iskolák segítése. Az utóbbi években számos művészeti magániskola alakult a fővárosban. Jobbára ismertebb művészek gyűjtöttek maguk köré tanítványokat, akik azonban nem igen fizethettek. A mostoha viszonyok következtében a művészi iskolák vezetői közül többen fordultak állami szubvencióért Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, aki az ez ügyben való előterjesztés megtevésével az országos képzőművészeti tanácsot bízta meg. * Történeti képek az iskolákban. A közoktatásügyi minisztérium pár esztendő óta évente pályázatot hirdet az iskolai történeti szemléltető képekre. Több kiváló művésztől már eddig egész sorozatkép gyűlt össze. E kép sokszorositása és elterjesztése ügyében most folynak az értekezletek a közoktatásügyi minisztériumban. Péntek, 1903. október 2.