Alkotmány, 1905. augusztus (10. évfolyam, 183-209. szám)
1905-08-01 / 183. szám
ALKOTMÁNY. 183. szám. kormány még kormányon lesz, akkor ezt a törvényjavaslatot a képviselőház első ülésén előterjesztik. Apponyi gróf a helyzetről. Apponyi Albert gróf, aki ma reggel Eberhardról Budapestre érkezett. A mai politikai helyzetről egy újságíró előtt így nyilatkozott: — Nem politikai okból jöttem Budapestre. Ami a hatvanhetes pártok tömörülését illeti, a magam részéről az egyesülést természetesen a koalíció keretein belül kívánatosnak tartom. A szabadelvű pártról ugyanis nem tételezem fel, hogy a nemzet letörésében bizakodnék, vagy éppen hogy arra törekednék. A legkívánatosabb volna, ha a szabadelvtpártiak a disszidensekhez, vagy úz újpárthoz csatlakoznának, mert így gyarapíthatnák a koalíció erejét és közelebb hoznák kívánságait és programmját a megvalósuláshoz. Értesültem Justh gyulának, a képviselőház elnökének abbeli nyilatkozatáról, hogy az országgyűlésnek újra való elnajolása esetében az elnapolást tudomásul nem venni, a Házat összehívná és együtt tartaná. Én erről a kérdésről csupán elvi álláspontomat jelzem, mert semmi szín alatt sem kívánok prejudikálni a vezérbizottság elhatározásának. Én a Háznak exlexben való feloszlatását is törvénytelennek tartottam és amellett foglaltam állást, hogy a Háznak a feloszlatás után is együtt kell maradnia. Természetes, hogy az országgyűlésnek exlexben való elnapolását még súlyosabb hibának, még nagyobb törvénytelenségnek tartom. Mert hiszen a feloszlatást azzal lehet megokolni, hogy a kormányzat a nemzetre appellál, az elnapolást azonban nem lehet megokolni semmivel sem, mert ez egyszerűen a parlamentarizmus lejjátszása. Ha tehát mégis újra elnapolnák az országgyűlést, igenis azén véleményem szerint is együtt kell maradnia a Háznak. Ami végül a helyzetet illeti, változás nincsen. Igen sok függ a szabadelvű párt bomlásának processzusától. Kossuth az új pártalakulásról. Kossuth Ferenc egyik cikkében az új pártalakulásról nyilatkozik. Szerinte a kibontakozáshoz nem új többséggel jutni, hanem a koalíció nemzeti programjának a vállalásával. Minthogy a 67-es ellenzéki pártok a «Tisza által felszabadított» szabadelvű párti képviselőket csak a koalíció keretén belül fogadnák magukba, a hatvanhetes pártok megerősödése használ a nemzeti ügynek. A szabadelvű párt bomlása. Politikai körökben ma az a hír volt elterjedve, hogy szerdán a szabadelvű párt értekezletet tart, mely után a pártban a bomlás nagy méretekben fog megindulni. Tagjai majd egyik, "majd a másik pártba fognak belépni. Bizalmatlanság Bauer ellen. A nagymartoni választókerületben élénk viszszatetszést kelt Bauer Mihály orsz. képviselőnek magatartása, ki nem esik hiven kitart a Fejérváry-párt mellett, hanem még cikket is ír a Pester Lloydba és ebben a legintranzigensebb álláspontra helyezkedik. A kerületben, mint értesülünk, máris mozgalom van keletkezőben, hogy az intelligencia népgyűlést hívjon egybe és azon jelentse ki, hogy képviselőjének labanc-politikáját nem helyesli és emiatt neki bizalmatlanságot szavaz. A nemzeti ellenállást Makóról táviratozzák: Csanád megye törvényhatósági bizottsága tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az ellenállás szervezésére kiküldött bizottság előterjesztette azt a választ, amelylyel a megye a kormány intő szózatára felel. A választ, amelyet Návay Lajos országgyűlési képviselő szerkesztett, a közgyűlés egyhangúan elfogadta s ezzel fentartotta az adó és újonc megtagadására vonatkozó határozatát. Szegedről jelentik: A második honvédkerületi parancsnokság néhány nappal ezelőtt hatezer behívót küldött szét a kerülethez tartozó Csanád-, Csongrád-, Bács-Bodrog- és Torontál megyébe. Ezekkel a behívókkal a tartalékosokat beszólítják a szokásos harmincöt napi gyakorlatra. A polgári hatóságokhoz küldött behívók közül ma több mint négyezer visszaérkezett a kerületi parancsnoksághoz. A parancsnokság irodájában nagy sürgés-forgás volt, beszántották az összes írni tudó katonákat, akik most borítékokat címeznek a behívók számára. Minthogy a polgári hatóságok megtagadták a kézbesítést, a katonai hatóság most úgy segít magán, hogy ajánlva küldi szét a behívókat. A posta a tartalékosok címének közlése végett a város katonai ügyosztályához fordult, amely a kívánt címeket közölte is a postával. Szegeden élesen elítélik a katonai ügyosztály eljárását. Újvidékről táviratozzák, hogy Dungyevszky Gedeon ellen, aki a törvény ellenére Újvidéken és Zomborban is élt a törvényhatósági bizottsági tagsági jogokkal, az újvidéki ügyészségnél bűnvádi feljelentést tettek. Zalaegerszegről jelentik, hogy a zalánlegyei 60 tagú jóléti bizottság ma gyűlést tartott Batthyány Pál gróf elnöklete alatt. A bizottság kimondotta, hogy a megyei pótadókat csak szedje be a vármegyei hivatal, de a bejött adópénzeket ne helyezzék el állami pénztárakban. Erre nézve véglegesen a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés határoz, amely elé eben az ügyben az alispán javaslatot fog terjeszteni. Gyöngyösről Írják: Zrubka Ferenc és Csépány József városi képviselők önálló indítványt adtak be a városi képviselőtestülethez, amelyben az alkotmányellenes állapot következtében követendő eljárásra nézve tesznek javaslatot. Udvarhely megye: Hinléder Fels Ernő orsz. képviselő nyílt levelet intézett Holiaky Arthurhoz, Udvarhely megye főispánjához a vármegyei közgyűlés összehívása tárgyában. Az ujpárt Budán. A III. kerületi újpárt megalakítása tárgyában ez év augusztus hel-jén, kedden esti 8 órakor a Császárfürdő külön éttermében értekezlet lesz, amelyen az új párt vezére, Bánffy Dezső báró és Hock János országgyűlési képviselő is jelen lesz. A katonai behívók kézbesítése. Esztergomból jelentik, hogy a katonai hatóság a városban és a megyében lakó tartalékosok és póttartalékosok behívóit a közigazgatási hatóság megkerülésével postán, ajánlott levélben és az esztergomi rendőrség útján kézbesíti. 5 Csáky gróf püspök és a válság. Budapest, július 31. Hazafias püspökeink is aggódó lélekkel nézik a válságos állapotot, melynek vége egyelőre bizony még beláthatatlan. Felszólalnak tehát s híveiket a hazáért való imádkozásra serkentik. Ezt teszi most Csáky Károly Emánuel gróf, Vác nagy szeretetben álló püspöke. Imára hívja fel papságát és híveit, hogy a válság a király és a nemzet között teljes harmónia helyreállításával és a bizalom állandósításával oldassék meg. A hazafias főpásztor körlevele így hangzik: Krisztusban szeretett testvéreim és híveim! Apostoli küldetésünk gondjai között sem terülhette el figyelmünket, de sőt azt kiválóan felhívja és lefoglalja édes hazánknak ama különös állapota, melyben sajnos immár huzamos idő óta sínylődik! A gondjainkra bízott hívekkel együtt bizonyára mi is élénken fájlaljuk a dolgok ilyetén alakulását, midőn a társadalmi és közbékét látjuk veszélyben forogni, s midőn aggodalommal sejtve a közkormányzat zavart menetének beállható következményeit, minden igaz honszerető szívben szinte követeléssé érvelődön a vágy: vajha a megingott kölcsönös bizalom úgy a társadalmi téren, mint kivált a korona és nemzet között ismét s mihamarább helyreállittatnék! Mely üdvös célra együttmunkálni kötelesek vagyunk mindannyian, laki saját hatáskörében, adott körülményei szerint. Elsősorban a nemzet vezértárfiai, egyébként pedig minden fia egyaránt. Hazánknak egy nagynevű főpapjáról írják, hogy hasonló válságos idők közepett házi kápolnájában az oltárhoz járult, hogy erdő áldozatot mutasson be a hazáért. Szent miséjét elvégezvén letérdelt az oltár lépcsőjére s kezdetben halkan, majd meghatóban s mind hangosabban imádkozott a haza jólétéért. Mellette térdelt szolgája, ki szinte önkénytelenül, szó szóra együtt imádkozott a főpappal. A főpap ezáltal zavarva lévén áhitatos könyörgésében, hallgatásra intette szolgáját: Nem te reád van hízva a haza sorsa! S mégis kötelmeinek hűséges teljesítésével, esedező imával, mindenki közremunkálhat a haza javára, sőt kötelessége is ezt megtenni! Mert romlás és szerencsétlenség van azok útjain és a békesség útját nem ismerik, kiknek nincs az Isten félelme szemeik előtt. (Zsolt. 18, 3.) Áldozzátok az igazság áldozatát és bízzatok az Urban ! (Zsolt. 4, 6.) Akik az Urban biznak, megértik az igazságot és a hívek szeretőiben engedelmeskednek Neki, mert ajándék és béke jut az ő választottainak. (Bölcs, 3, 9.) Senki se bízzék azonban kizárólag saját erejében, tevékenysége biztos sikerében, de esedező imával forduljon a mindenek Urához, kitől minden jó és tökéletes adomány származik s hazánk Nagyasszonyához, hogy emlékezzék meg örökségéről, melyet dicső királyunk: Szent István neki fölajánlott, oltalmára bízott. Midőn Heródes király szent Péter apostolt börtönbe vettette, az anyaszentegyház szüntelen könyörög vala Istenhez Péterért. (Ap. cs. 12, 5.) A mi jóságos királyunkat is a kormányzásnak félszázadon túl felhalmozódott gondjai, a fönséges családját ért csapások és veszteségek keservei s kiváltképpen a jövő aggodalmai foglalják el. Mennyire helyes tehát az együttérzés és hazafias az elhatározás, hogy mi is, az ő hűséges alattvalói és hívei, szüntelenül könyörögjünk ő érette! Hogy bírván a kormányzás bölcseségét, a vezetésére bízott nemzetet minden erényben és állandó békességben igazgathassa ! Egy napon beszállt Jézus a hajóba. Nagy vihar támadt, úgy hogy a hajó majd elmerült. Az Úr pedig aluvék. Hozzája ménének tehát a tanítványok s fölkelték őt, mondván: Mester, elveszünk! Ő pedig fölkelvén, letiltá a vihart és hullámokat és csendesség jön. De megfedde a tanítványokat is: Hol vagyon a ti hitetek! (Lukács 8, 24.) Az Úr most is, midőn édes hazánk a válság hullámain veszélyek között lebeg, mintha aludnék, mintha nem is figyelne bajainkra, melyek bennünket fenyegetők" sanyargatnak. Járuljunk tehát Hozzá késedelem nélkül, bizalommal: Szabadíts meg Uram, hogy el ne veszszünk! S ő bizonyára meg fogja hallgatni esedezésünket, elsimítani a feltornyosult vészes hullámokat. Igen, szeretett híveim, ez a mi hitünk, ez a mi bizalmunk! Erdő szívvel kérjük azért szeretetteljes mennyei gondviselő Istenünket: áraszsza ki kegyelmeinek bőségét szeretett királyunkra, az isteni félelem és kötelességteljesítés érzületét mindnyájunkra. Szüntesse meg a visszavonás és egyenetlenség átkát s adja meg a kölcsönös bizalom és egyetértő jóakarat áldását, végtelen érdemei üdvözítő Urunknak s hathatós közbenjárása által a szent Szűznek, hazánk Nagyasszonyának! További intézkedésig ezennel elrendeljük, hogy papságunk a szentmisében, midőn a rubrikák megengedik, naponkint felvegye a Pro Rege imát, a vasárnapokon és ünnepeken pedig az ünnepélyes szentmise után minden plébániai templomban, térden állva három Miatyánk és Üdvözlet mondassák el a hívekkel együtt fönhangon s Esterházy nádor rövidebb szövegű imája. Hogy a mindenható irgalmas Úristen boldogságos szűz Anyánk közbenjárására annál inkább hajlandó legyen drága Hazánk jólétére irányuló esedezéseinket legkegyesebben meghallgatni, ajánljuk fel a Nagy- Boldogasszonyról nevezett közelgő ünnepnek vigiliai böjtjét kegyeletes szándékunkra. Az Úr békéje velünk! Kelt Vácon, 1905. julius 22. Kedd, 1605. augusztus 1. A keresztény szocializmusról, Hozzászólás, Budapest, fúl. 31. Két közlemény jelent meg rövid időn belül a keresztény szocializmusról ezen lap hasábjain. Az egyik e hó 12-én, a másik 16-án. A közlemények írói, szerintem, elvesztették a sulykot, mert míg az első közlemény írója a keresztény társadalomra akarja a szociális mozgalom költségeit áthárítani, a másik éppen ellenkezőleg minden terhet a keresztény-szociális munkások vállaira kíván rárakni s ezzel a munkásokat rogyásig megterhelni. (Nem egészen úgy áll. Szerk.) Ha fontolóra veszszük e közlemények tartalmát, úgy önkéntelenül az arany középutat kell keresnünk, hogy helyes ítéletet mondhassunk a keresztényszociális mozgalom költségeinek viselését illetőleg. Szerintem is, de még a legtöbb keresztény szociális munkás véleménye szerint is, a költségek viselése elsősorban azokat terheli, akiknek érdekében a mozgalom létesült. Kérdés most már az, hogy kinek az érdeke kívánta, hogy létrejöjjön ez a mozgalom ? Világos és elvitazhatatlan, hogy elsősorban azok érdeke, akik anyagilag és szellemileg el vannak nyomva és ki vannak zsákmányolva. Ez pedig nem más, mint a magyar munkásnép. Tehát ezek érdekében jött létre elsősorban a keresztény szociális mozgalom, mint akik a társadalom hatalmas törzsét képezik. Valamint a rész része az egésznek, úgy a munkások is részei egyenként és összesen a keresztény magyar társadalomnak. Minthogy pedig az egyik a másikért van, egyik a másik nélkül meg