Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
662 kandidátusi disszertációk VITÁJA a tervből a gazdálkodó szervekre közvetlenül jogok és kötelezettségek nem származnak. Szerző elismerve a felvetés azon gondolatát, hogy a terv a vállalatot közvetlenül nem kötelezi, válaszában ismét utal arra, hogy a népgazdasági terv mint jogszabály a vállalatok relációjában nem nélkülözi teljesen a kötelezés mozzanatát. Szerző ezen gondolatával másik opponense is egyetértett. A vállalati érdekeltségi rendszer viszonyában a szerző kétirányú vizsgálódást folytatott: a) feltárta a vállalati jövedelemelvonás rendszerének jellemzőit, b) utalt a vállalati alapok képzésének rendjére. A jövedelemelvonás alapvető formáiként az eszközarányos jövedelemelvonást, s a bérarányos jövedelem elvonást, a forgalmi adót, a termelési adót, és a nyereségadót sorolta fel. A vállalati alapokat vizsgálva részletesen foglalkozott a fejlesztési alap, a részesedési alap és a tartalékalap funkcióival, problémáival. A vállalati érdekeltségi rendszer fenti elemeit az elkülönült vizsgálat során, és után együttesen, elméleti-gyakorlati síkon egyaránt értékeli. Szerző egész munkájára jellemző, hogy a régi mechanizmus pozitív és negatív vonásait tudományos elfogulatlansággal elemzi, új gondolatainál „a meghaladva megőrzés” követelményei szerint jár el. A disszertáció magas fokú elméleti értéke, az új gazdasági mechanizmus kérdéseivel való közvetlen kapcsolata és azokra való kihatása eredményeképp a munkát hamarosan könyvalakban is üdvözölhetjük. Dr. Verebélyi Imre