Állam és Igazgatás, 1983. július-december (33. évfolyam, 7-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

a mérlegre tétel ne „házon belüli” ügy legyen, hanem a legérdekeltebbek jelen­létével, részvételével, ellenőrzésével történjék. Ezért a Hazafias Népfront és a sajtó közreműködésével megyénk valamennyi településének lakosságát közvet­lenül meghívtuk a tanácsülésre. Nagy örömünkre szolgált, hogy mintegy három­százan el is jöttek. Az országban mindenhol, de Békés megyében különösen nagy szükség van arra, hogy gondjaink megoldásában a lakosság a közös gondolkodás, az együt­tes cselekvés igényével részt vegyen. Bár megyénk lakosságának életkörülményeiben jelentős javulás következett be az elmúlt időszakban, a felszaba­duláskor örökölt súlyos lemaradásokat — mint pl. elavult intézményhálózat, a közműellátás hiánya, a kialakulatlan me­gyeszékhely, az alapozatlan és vályogból épült lakásállomány — nem sikerült teljes mértékben felszámolni. Ehhez hozzájárultak a megyénket szinte évről­­évre sújtó természeti csapások, a belvíz, a Körösök áradásai, a földrengés. Az ország szocialista iparosodásával összefüggő elvándorlás, a megye viszonylag késői iparosodása, a településfejlesztésben mutatkozó lemaradás együttvéve azt eredményezte, hogy az utóbbi tíz évben Békés megye volt hazánk egyetlen olyan megyéje, amelynek népességszáma folyamatosan, összesen mintegy négy­ezer fővel csökkent. További, nem éppen örvendetes rekordunk, hogy mi va­gyunk az ország „legöregebb” megyéje, a lakosság 19,8%-a hatvan éven felüli. Ilyen körülmények között érthető, hogy a megye tanácsi testületeit elsősorban a népesség megtartásának és eltartásának gondjai foglalkoztatják, nem elszakít­va természetesen az ország általános problémáitól. Ezt a feladatot határozta meg számunkra a Minisztertanács és a megyei pártbizottság, és ez tükröződik a vég­rehajtó bizottság beszámolójából is. 2. A Minisztertanács határozata nyomán a végrehajtó bizottság intézkedési tervben foglalta össze a munkája javítását szolgáló főbb teendőket. A tanács — a végrehajtó bizottság beszámolója kapcsán — áttekintette az intézkedési terv végrehajtásának helyzetét. Ezen belül értékelte a testület tanácstörvényi feladatainak teljesítését, különös figyelmet fordított a lakásgazdálkodás és a közoktatás érdekében kifejtett tevékenységére, ami a kormány előtti beszámoló­nak is kiemelt témája volt. A népképviseleti­ önkormányzati testület úgy ítélte meg, hogy a végrehajtó bizottság jelentősen hozzájárult a tanács, a bizottságok és a tanácstagok ered­ményes működéséhez. A testületek munkatervei korszerűbbek, erőteljesebben épülnek a lakosságtól, valamint a társadalmi és tömegszervezetektől érkező ja­vaslatokra, a tervezési periódus megváltoztatásával (a következő év első testü­leti üléseinek napirendjét is megtervezzük) pedig jobban biztosítható az össz­hang más szervek munkaterveivel. A végrehajtó bizottság 16 hosszútávú fejlesztési koncepciót terjesztett a tanács elé, amelyek gyakorlatilag átfogják mindazokat a hatásköröket és fel­adatokat, amelyeket a tanácsoknak a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a la­kosság ellátása érdekében végezniük kell. E koncepciók konkretizálása a közép­távú és az éves tervekben történik, felülvizsgálatuk és az új követelményekhez, lehetőségekhez igazításuk folyamatos. A végrehajtó bizottság tanácsülést előkészítő tevékenységének módszerbeli megújulása is hozzájárult ahhoz, hogy a testület ülései megélénkültek. A be­számolási időszakban tartott 12 tanácsülésen 87 tanácstagi felszólalás hangzott

Next