Állatorvosi Lapok, 1920 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1920-05-30 / 9-10. szám
XLIII. évfolyam. 9.—10. szám Budapest, 1920. május 30. ÁLLATORVOSI LAPOK Szerkesztőség: BREUER ALBERT, FOKÁNYI LÁSZLÓ, DR. HUTYRA FERENCZ, DR. MAREK JÓZSEF ÉS DR. WELLMANN OSZKÁR közreműködésével szerkeszti DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON Mellékletek: „Hússzemle“ és „Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből“ egész évre................. 80 K illatorvostanhallgatóknak__25 „ egyes számára......... 4 „ Hirdetéseket kizárólag csak a kiadóhivatal fogad el, úgyszintén különmellékleteket is. A hirdetés nyomdai előállításának ára a hirdetőt terheli. Pénzküldemények a postatakarékpénztár 20,639. sz. csekkszámlájára küldendők. VII., Rottenbiller utcza 25. A lap szellemi részét illető közlemények, értesítések és küldemények ide czimzendők Az írói tiszteletdij egy eredeti közleményekért, mint irod. szemelvényekért, ívenkint 80 korona A közlemények csak a forrás megnevezésével vehetők át. Tagjai részére kiadja: A MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS-EGYESÜLET Megjelenik ezidő szerint havonta egyszer Kiadóhivatal: VII., Rottenbiller utcza 25. Előfizetéstár : Egyesületi értesítő. 1. A M. O. Á.-E. titkári hivatala: VII., Rottenbiller-utcza 25. sz. Tagajánlások, lapreklamácziók és lakásváltozásokról szóló értesítések ide czimzendők. — 2. A M. O. Á.-E. pénztára: VII. ker., Rottenbiller-utcza 25. sz. A kiadványokra szóló megrendelések ide czimzendők. A tagsági díjak, a segélyalapra és házalapra szóló adományok és előfizetési díjak a postatakarékpénztár 20,639. sz. csekkszámlájára küldendők. — 3. A M. O. Á.E. rendes tagjai az alapszabályok 6. §-a értelmében az 1918. évtől kezdve évenkint 30 K tagsági díjat fizetnek egyszerre vagy két egyenlő részletben, legkésőbb az év első, illetőleg harmadik négyévében. Az 1920. évtől félévenként 20 K pótdíj is fizetendő. A tagsági díj kötelezettsége a belépési év január havától számít. A tagsági díj és egyelőre félévenként 20 K pótdíj fejében a tagok megkapják az Állatorvosi Lapokat mellékleteivel. TARTALOM: Eredeti közlemények: Dr. Oláh Gyula: Állatmérgezések. 57. 1. — Dr. Jármai Károly: Májszövet pótló túltengése idült májgyulladás esetén. 57. 1. —Dr. Szííts Andor: A szövetek túlélése és tenyésztése in vitro kultúrákban. 59. 1. — Kidon-Szlávik Viktor: Sertések csíkja. 61. I. Irodalmi szemle. Kórtan. Hellmann: A nyirokcsomók a rák-, tuberkulózis- és tuibrakozisnál és általános jelentőségük mint védőszervek. — Meyer R.: Adatok a daganatokról szóló tanban használatos elnevezések egységesítéséhez. — Kór*honezian: Kramtli: Gyomorrák lóban. — Belorvosiam. Wundram: Fagol, új ruhellenes szer. — F. Veglia dr.: A juhok bélférgességének orvoslása. —Bombard: Hőemelkedés hiánya szarvasmarhák betegségeinél. — Sebészet. Pöschig: Sertések miskárolása. — Anna O. : A hám, bőr és bőralatti megbetegedések orvoslása pepsin külsőleg történő alkalmazásával. — Szülészet. Dr. Benesch: magzat és magzatburkok elváltozása kanczák elvetélése esetén. — Dr.Johik M.: Darvasmarha puerperalis eklampsiája. — Stalder fi.: A méh kiürülése. — Járványtan. M.Ignusson H. : Vizsgálatok a csikóbénaságról. — Dr. Pöschodt: Védőoltás a szarvasmarhák fertőző vérfestékvizelése ellen — Stickdorf és Zei: A kanczák fertőző elvetélése. — Schroeder E. C.: A járványos elvetélés oktana. — Dr. Knauer: Adatok a járványos nyirokérgyulladás ismeretéhez. — Patabetegségek. Bambauer: Pataporcz elcsontosodásának gyógyítása. — Jegyzetek az állatorvosi gyakorlatra. Apomorphin a nyalakodási vágy ellen. — Sertésvész és sertéspestis kezelése methylenkékkel. — Szőrtelenítés állatoltásoknál, öl. 1. Állategészségügyi rendészet. D . Kelemen Márton: A hullaeltakarítás kérdéséhez. 64. 1. Könyvismertetés. R. L.: Anorganikus Chemia. 66. 1. Egyesületi ügyek. Meghívó a M. O. Á.E. XXXVII. évi rendes (tisztújító) közgyűlésére. — Meghívó a M. O. Á.E. LXXXVI. szakülésére. — Meghívó a M. O. Á.E. ig.választmányának rendes ülésére. 66. 1. Vegyesek. A Magyar Tudományos Akadémia. —• A m. kir. állatorvosi főiskoláról. — Választás. — A Kir. Magy.r Természettudományi Társulat. — Halálozás. — Állatorvosi tiszti vizsga. — Állatorvos-minisztertanácsosok. — Zuntz utóda. — Tiszteletbeli állatorvos-doktorok. — A brombergi Vilmos császár-intézet. — Állatorvosdoktori értekezések kinyomatása. — Adomány a segélyalap javára. — Az állatorvosi pálya zsúfoltsága Németországban. — Tandíjemelés. — A német orvosok és természetvizsgálók társulata. — Állatorvoshiány Palástinában. — Rosszindulatú száj- és körömfájás elleni védekezés. — Marhalevélkezelésért felszámítható díjak. — Húsvizsgálati díjak emelése. — A steierországi állatorvosok oltóanyagterelő-intézete. — "A Briedmann-féle tuberkulózis elleni szer. — Száj- és körömfájás Angliában. — Vegyvizsgálati díjak emelése. — Malleusosfertőzés. — Arsulyt a lovak influenzája ellen. — A csírázó burgonya mérgező hatása. — Tenyész- és haszonállatok kiválogatása a vágóhídon. — Huszonötéves találkozó. — Helyettesítés. 67. 1. Feleletek szakkérdésekre. Foszfor mérgezés. 67. 1. Állatmérgezések. Irta: Dr. Gróh Gyula állatorvosi főiskolai ny. r. tanár. Az utóbbi időben aránylag sűrűn fordultak az állatorvosi főiskola vegytani intézetéhez avval a kéréssel, hogy mérgezés gyanúja alatt elhullott állatok belső részeit méregtartalmukra nézve vizsgálja meg, illetve mérgezési esetekben mondjon véleményt. Talán nem lesz felesleges, ha okulásul néhány esetet felsorolunk. Többször fordult elő az a panasz, hogy sertések és szarvasmarhák kősó, illetve keserűsó adagolása után tömegesen megbetegedtek s egy részük hamarosan el is hullott. Az adagolt kősó vagy keserűsó vizsgálatakor kitűnt, hogy baryumchlorid (chlorbaryum) mérgezéssel van dolgunk. Ezt a vegyületet répapermetezőszerül használják a mezőgazdaságban s így a mérgezések voltaképeni oka a gondatlanságból eredő összetévesztés. Hogy hasonló eseteknek eleje vétessék, a baryumchlorid gondosan elkülönítve tartandó a konyhasólól, nemkülönben bármilyen más emberi vagy állati táplálkozásra szolgáló anyagtól, annál is inkább, mert a baryumchlorid igen heves méreg s így annak csekély mennyisége is súlyos megbetegedést vonhat maga után. A baryumchlorid különben könnyen megkülönböztethető a konyhasótól vagy keserűsótól: fajsúlya emezekénél feltűnően nagyobb s vizes oldata a kénsavnak vagy bármilyen oldható sulfatnak (pl. Glaubersó = natriumsulfat, keserűsó - magnesiumsulfat, rézgálicz — cuprisulfat) oldatával fehér csapadékot (BaSO4) ad. felvetődött a kérdés, hogy a baryumchloridmérgezésből kifolyólag kényszervágott sertések húsa és zsírja felhasználható-e emberi táplálkozásra s mily feltételek mellett ? E kérdésre nem lehetett határozott választ adni, mert e tekintetben praktikus adatokra nem támaszkodhatunk. Tekintettel azonban arra, hogy a baryumchlorid a nátriumsulfáttal (Glauber-sóval) oly vegyületté (BaSOi) alakul, mely vízben és emésztőnedvekben való oldhatatlansága következtében nem hat mérgezően, meg van a lehetősége annak, hogy a húsba esetleg átment baryumchlorid ártalmatlanná tétessék. E végből elegendőnek látszik, hogy ahhoz a vízhez, melyben a hús páczolása vagy főzése történik, kevés Glauber-sót keverjünk s a húsba való bemetszések által, vagy aránylag vékony szeletek alkalmazása által arról gondoskodjunk, hogy a Glauber-só behatolhasson a szövetekbe. Ismételjük, hogy az elmondott utasítással — a felelősség tudatában — csak lehetőséget, de nem konkrét tanácsot akartunk adni a hús használhatóvá tételére. Miután nincs adatunk arra, hogy ily módon simán czélt érünk-e (a tanácsot kérő nem jelentette nálunk kísérlete eredményét), feltétlenül nagy óvatosság ajánlandó hasonló esetekben. Kevéssé valószínű, hogy a baryumchloridmérgezés következtében kényszervágott állatok zsírjában baryumchlorid lehetne jelen; miután azonban sem irodalmi adatok, sem közvetetlen tapasztalatok e tekintetben nem állanak rendelkezésre, óvatosságot — előzetes chemiai vizsgálatot — tartunk szükségesnek az ilyen zsír felhasználásánál. Egy esetben keserűsó okozta sertésmérgezést jelentettek, mely elhullással végződött. Az állítólagos keserűsó kristályos szóda és nátriumsulfát (Glauber-só) keverékének bizonyult. Az utóbbi alkotó rész, természetesen, ártatlan a mérgezésben s így az tisztán a szódára vezetendő vissza. Az állítólagos keserűsó egy szatócstól származott, ki talán azért, mert őt is megtévesztették, evvel az árúval, vagy azért, mert tévedésből nem keserűsót, hanem Glauber-sóval hamisított szódát adott ki, akaratlanul is okozójává vált a mérgezésnek. A károsult helytelenül alkalmazott takarékosságának volt áldozata; gyógyszert a gyógyszerésznél kell vásárolni. Köridőéiül egy évvel ezelőtt súlyos kimenetelű mérgezés fordult elő egy szarvasmarha saállítmánynál, melynek egyik vagyonjában csaknem mindegyik állat elpusztul. A mérgezést mésznitrogén (calcium cyanamid) okozta, mely jelentékeny mennyiségben volt a vasúti kocsi padozatán található. Ez a mésznitrogén igen becses nitrogéntrágya, mely a chilei salétromot van hivatva pótolni. Miután pora belégzés útján is mérgező, azt petróleummal nedvesített alakban szokás forgalomba hozni. Hazánkban a mésznitrogént pár évvel ezelőtt kezdték gyártani az erdélyi földgáz felhasználásával. Ha majd e termék közhasználatossá válik mezőgazdaságunkban — minek rendkívül nagy a fontossága — nyilván sűrűn fognak vele mérgezések előfordulni; különös gondot kell majd annak idején arra fordítani, hogy ennek az egyébként annyira nagy jelentőségű anyagnak mérgező hatására a vele foglalkozók figyelmét nyomatékosan felhívják. Egyelőre — sajnos —■ nem időszerű e kérdés. Strychninmérgezés aránylag sűrűn fordul elő. Az ok legtöbbször bosszúállás s az áldozatok legtöbbször kutyák. A fenti esetek ismertetésével kapcsolatosan nem mulaszthatom el kérni és figyelmeztetni az érdekelteket, hogy a chemiai vizsgálat sikere érdekében tartsák szem előtt a következőket: