Állattenyésztés, 1971 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 2. szám - SZEMLE - 75 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum
180 75 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum A Magyar Mezőgazdasági Múzeum immár háromnegyed százada szolgálja mezőgazdasági kultúránk, a haladó agrártudományok tudatosításának, népszerűsítésének ügyét. A múzeumnak otthont adó, történelmi hangulatot árasztó Vajdahunyad-várba látogatók beszédes bemutatókon, kincseket érő tárgyakon át pillanthatnak be a magyar mezőgazdaság múltjába, jelenébe, s mérhetik le eközben azt a nagyrafejlődést, járhatják be gondolatban azt a hosszú utat, amelyet ez az ágazat az évek hosszú során át megtett. Kereken 4 ezer négyzetméternyi kiállítási területen több mint 300 ezer tárgy szolgálja a szakmai műveltség ápolásának ügyét. S, hogy közülük melyek a legbecsesebbek? Nehéz lenne vagy talán nem is lehet a kérdésre egyértelműen válaszolni. Van aki a vadászati kiállítási részre szavazna. Igaza lehet, mert hiszen a szakértők egybehangzóan vallják, hogy a világon másutt nincs ilyen értékes kiállítási anyag együtt, s hogy a világrekorder dám-, szarvas- és őzagancs éppen a mi birtokunkban van, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban őrzik azokat. Vagy még egy példát: hozzáértők és kíváncsiskodók mindig elragadtatással állnak meg az anatómiai különlegességnek számító híres Kincsem telivér csontváza előtt. Ez adott alapot annak az izomzatnak, amely az 54 versenyében verhetetlen maradt csodalovat sikerre vezényelte. A jubiláló múzeumban nemzedékek ismerték meg őseink verítékes földművelő munkáját, s a mostani látogatók a jelen mezőgazdaságának, élelmiszergazdaságának bemutatóit szemlélve érzékelhetik, láthatják az utóbbi évek rohamos fejlődését is. Miközben a múzeum dolgozói — agrár-, kertész-és erdőmérnökök, agrártörténészek, néprajzosok és múzeológusok közösen keresik agrártörténetük múltját, kutatják az előrehaladás tanulságos bizonyítékait — egyben formálják a holnap mezőgazdasági múzeumának témáit is. Most azt tervezik, hogy az eddiginél is nagyobb súllyal mutatják majd be az egész élelmiszer- és fagazdasági vertikumot. A kor követelményeihez is alkalmazkodva egy kicsit közgazdasági szemléletből fakadóan akarják szemlélteni, hogy a nagyon fontos ágazat milyen szerepet játszik és milyen jelentős helyet foglal el népgazdaságunk egészében s, hogy milyen szakaszokon ment keresztül, amíg eljutott mai fejlettségéig. Világszerte elismert eredmények, e kor szellemét is figyelembe vevő útkeresések, tervek — ezek jellemzik a 75 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkáját. S, hogy a holnapot is sikeresen formálják majd, ahhoz az elmúlt 75 év gazdag kincseket érő tapasztalata, s az elődeikre tisztelettel emlékező, a haladó hagyományokat folytató mostani szakemberek hozzáértése a fő biztosíték. Egyébként a Magyar Mezőgazdasági Múzeum nemzetközi elismerését tükrözi az a tény is, hogy Liblice és Stuttgart után éppen a jubileum alkalmával április 19 — 23 között Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián rendezték a Mezőgazdasági Múzeumok III. Nemzetközi Kongresszusát. Neves szakemberek, nemzetközileg is elismert tudósok adtak ezúttal találkát egymásnak Budapesten. S, hogy az agrármuzeológia és az agrártörténelem különböző kérdései a nemzetközi tudósgárda érdeklődésének is a középpontjába kerültek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a különböző témákban ezúttal közel kétszáz előadás hangzott el — mintegy tízszer annyi, mint például a már idézett legutóbbi stuttgarti kongresszuson. A Mezőgazdasági Múzeumok III. Nemzetközi Kongresszusán szerzett tapasztalatok is bizonyára jelentősen hozzájárulnak még mezőgazdasági múzeumunk további sikereihez, agrárkultúránk fejlődéséhez. Szemle