Állattenyésztés és Takarmányozás, 2006 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 1. szám

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2006. 55. 1.1-11. HOLSTEIN-FRÍZ TEHENEK TŐGYBIMBÓ ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE DIGITÁLIS VIDEOKÉP-ANALÍZISSEL EGY TENYÉSZETBEN SIPOS MIHÁLY — SZENTLÉLEKI ANDREA — ZÁNDORI RITA — MAG LÁSZLÓ — TŐZSÉR JÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS Napjainkban a digitális videókép-analízis (VIA) használata az állattenyésztés egyre több ágaza­tában elterjedt. A szerzők célja volt a tőgy, VIA-módszerrel történő küllemi értékelésének megala­pozása, és összefüggések keresése a bimbóalakulás és néhány termelési paraméter között. Vizs­gálataikat 2004 nyarán végezték, 49 első laktációs holstein-fríz tehénen, melyek három apától származtak. A teheneket laktációs állapotuk alapján négy csoportra osztották (I: első 100 nap, n‰8, II: második 100 nap, n‰22, III: harmadik 100 nap, n‰13, IV: 300 napnál előrehaladottabb, n(6). Samsung digitális fényképezőgéppel felvételeket készítettek a tehenek bal oldal elülső és hátulsó tőgybimbóiról,. A méret-felvételezést „Terület" (Mosoni, 2000) képelemző programmal végezték. Mérték a tőgybimbó szélességét az alapi résznél (A), illetve a felső- (C) és alsó (D) harmadnál, valamint a bimbó hosszúságát (B). Az apák hatását a tőgybimbó méretek közül csak a hátulsó tőgybimbó hosszúságára tudták igazolni (1. bika: 4,21 cm, 2. bika: 3,65 cm, 3. bika: 3,76 cm; l­ll: P<0,05, l­ lll: P<0,05). Statisztikailag igazolt, pozitív összefüggést tapasztaltak a laktáció első há­romszáz napjában az elülső lőgybimbó felső harmadában mért szélessége és az alapján (I: r:0,80; II: r:0,85; IIi: r:0,84; P<0,05), valamint a felső harmadban mért szélessége (I: r:0,57; II: r:0,98; III: r=0,80; P<0,05), illetve a hosszúsága (I: r:0,70; II: r=0,80; r=0,78; P<0,05) között. A laktáció ezen szakaszaiban a hátulsó lőgybimbó alsó és felső harmadának szélessége is szoros korrelációban volt (I: r:0,92; II: r=0,70; III: r=0,86; P<0,05). Az előzetes vizsgálati eredmények — itthon — arra utalnak, hogy érdemes lenne a digitalizált képeken végzett méréseket felhasználni a különböző tőgybimbó típusok pontos meghatározására. SUMMARY Sipos, M. - Szentléleki, A.Ms. - Zándoki, R.Ms. - Mag, L. - Tőzsér, J.: EVALUATION OF TEAT CONFORMATION IN FIRST-CALF HOLSTEIN-FRIESIAN COWS BY VIDEO IMAGE ANALYSIS IN A HUNGARIAN HERD Authors’ aim was to evaluate teat conformation by video image analysis, and to search for corre­lation between teat measurements and mastitis. Research was carried out with 49 first-calf Holstein- Friesian cows, descending from 3 sires. Cows were divided into 3 groups according to stage of lactation (I: first 100 days, n=8; II: second 100 days, n=22; III: third 100 days, n=13, IV: over 300 days, n=6). Photos of left-side fore and hind teats were taken by Samsung digital photo machine from side-view. Measurements (width of teat at base, at upper and lower third, length of teat) were taken by “Terület” (Mosoni, 2000) video image analyser program. Data were managed by SPSS.10 statistical program (ANOVA, correlation analysis, LSD-test). Effect of sire was proven only on hind teat length (sire I: 4.21 cm; sire II: 3.65 cm, sire III: 3.76 cm; l-ll: P<0.05, l-lll: P<0.05). Positive correlation were found in the first 300 days of lactation between width of fore teat at upper third and base (I: r=0.80; II: r=0.85; III: r=0.84; P<0.05) and lower third (I: r=0.57; II: r=0.98; III: r=0.80; P<0,05), and length of teat (I: r=0.70; II: r=0.80; r=0.78; P<0.05). In these stages of lactation close positive correlation was observed between width of hind teat at upper and lower third as well (I: r=0.92; II: r=0.70; III: r=0.86, P<0.05). These preliminary results imply that VIA method is suitable for use in characterising of different teat conformations.

Next