Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1997. január-június (107. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 1-2. szám

1997. január 3. & 10., péntek Elkészült a 197-es költségvetés BUDAPEST­­ Az Ország­­gyűlés elfogadta az 1997-es költségvetést, melyben közel 2,252 milliárd forint (kb. 13,6 billió dollár) bevételre és több mint 2,561 milliárd forint (kb. 15,5 billió dollár) kiadásra szá­mítanak. A budapesti sajtó elisme­rően jegyzi meg, hogy a ma­gyar demokrácia történetében most először sikerült időben elkészíteni a következő évi költségvetést, és 1996-ban hosszú évek óta először nem volt szükség évközi pótkölt­ségvetésre. A költségvetéssel kapcso­latos parlamenti viták is arány­lag nyugodtan folytak csak a Magyarok Világszövetsége támogatásának csökkentése váltott ki nagyobb izgalmat az ellenzékből. Kommentátorok úgy látják, hogy az ellenzéki pártok passzivitása azt mutatja, hogy egyrészt egyre kevesebben hisznek a jelenlegitől jelentő­sen eltérő gazdaságpolitiká­ban, másrészt most először a legtöbben úgy látják, hogy a nehezén túl van az ország, a gazdasági helyzet javulóban van. A költségvetés elfogadása a jelenlegi pénzügyminisztert, Medgyessy Pétert is dicséri, aki végighallgatta az érdekelt csoportokat, és egyébként is csendes modora nyugtatóan hat környezetére. A vitában elhangzott ellen­zéki vélemények inkább az ál­lamadósság kezelésére vonat­koztak, kevésbé a gazdasági folyamatok alakulására. He nem kellene az előző korszak adósságait törleszteni, a költ­ségvetés többlettel rendel­kezne, a bevételek meghalad­ják a kiadásokat. Habsburg György a magyar EU-nagykövet BUDAPEST - Horn Gyula miniszterelnök kezdeménye­zésére Göncz Árpád elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Habs­burg Györgyöt, Ottó fiát, az Európai Unióhoz. A Die Welt „A Habsburgok visszatérnek" címmel kom­mentálta a kinevezést. A né­met lap Bismarck kancellárt idézi, aki azt mondta, hogy minden magyar egy jogász és egy huszár keveréke. Ez ma is helytállónak bizonyul, amikor a magyar kormány az Osztrák- Magyar Monarchia bukása óta először magas hivatalos tiszt­ségre emelt egy Habsburgot. „Nem mentes az iróniától, hogy a Habsburg-fiú a kine­vezést egy olyan magyar poli­tikustól kapja, aki tíz évvel ezelőtt még kommunista párt­funkcionárius volt...", írta a lap. Hetvenmilliós rablás a Váci utcában BUDAPEST­­ A kará­csony előtti reggelen 70 millió forintot (több mint 400 ezer dollárt) vittek el fegyveres rab­lók egy pénzszállító vállalattól a Váci utcában.­­ A Secab Vagyonvédelmi Rt. pénzszállítók a Pesti Bar­nabás utca és Váci utca sarkán álltak meg páncélozott jármű­vükkel. A zsákba rakott bankjegy­­kötegekkel 80 méternyire lévő Unicbankhoz igyekeztek vol­na, amikor két gépfegyveres, álarcos férfi lépett hozzájuk. Egyikük nyomatékul az autó oldalába lőtt, elvették a leg­több pénzt tartalmazó zsákot, majd az egyetemi épület ár­kádja alatt várakozó kocsiba ültek és az Erzsébet hídon Buda felé hajtottak. A BMW- t, mint kiderült, egy héttel ko­rábban lopták el. A bűncselekmény egyik okának tartják, hogy a vállalat behajtási engedélyét a gyalo­gos utcába a fővárosi önkor­mányzat nem újította fel, így hiába a páncélautó, a bizton­sági embereknek gyalog kel­lett cipelniük a nagy összege­ket. " Fizessen elő ii v­­apunkra! . AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG A milliárdos Soros emberbaráti elképzelései A New York Times portréja NEW YORK­­ Múlt feb­ruárban, egy zimankós hétvé­gén Soros György, a magyar származású milliárdos pénz­mágnás az ország legjobb fi­lozófusait, politikai szakértőit gyűjtötte össze westchesteri birtokán, hogy adjanak taná­csot, hogyan használja pénzét emberbaráti célokra, számol be a The New York Times So­rosról készített portréjában. Soros 1989 óta több mint egybillió dollárt fordított a volt szovjet tömb kapitalista de­mokráciákká való átalakítá­sára, vagy ahogy ő fogalmaz, a „nyitott társadalmak" meg­valósítására. Ám Sorost most az ag­gasztja, hogy a nyitott tár­sadalom itt Amerikában ko­pásnak indult, a jótékonysá­got haza kell hozni. A jövőben éves adományainak felét, több mint 350 millió dollárt öt hazai ügynek akarja szentelni: a bevándoroltak jogaira, a ha­lálos betegekre, a kábítószer­problémákra, oktatási célokra és a büntetőrendszer reform­jára. Míg más jótékonysági ala­pítványok és filantrópusok olyan hagyományos területek­re koncentrálnak, mint a bete­gek gyógyítása, a szegények haj­lékhoz juttatása, az éhezők táplálása, Soros nem titkolja, hogy politikai célokat tűz ma­ga elé. Példa erre, hogy sikeresen finanszírozott egy kaliforniai és arkansasi kezdeményezést, hogy a betegek fájdalmainak enyhítésére engedélyezzék a marihuána alkalmazását. A szavazás győzelme dühös reakciót váltott ki konzer­vatívokból csakúgy, mint a Fehér Házból és a kábítószer­szakértőkből. Mindezek arrogáns tár­sadalmi kísérletnek nevezték a kezdeményezést, amely közelebb hozza a marihuána és más kábítószerek legali­zálását. Azonban a kétbillió dollá­ros nettó vagyonnal rendelke­ző Sorost, aki a devizapiacok kockázatától soha sem hátrált meg, nem téríti el a támadás. Mint mondja, a filozófusok hétvégéje csak megerősítette elhatározását, hogy nagy mér­tékben megnöveli hazai ado­mányait - 1992 óta 90 millió dollárt áldozott erre a célra - mert aggódik, hogy a konzer­vatív irányzat az Egyesült Államokban közömbösséget szül a külföldi mészárlások és a hazai szenvedésekkel és igazságtalanságokkal szem­ben. „A nyitott társadalom belső lényege került támadás alá laissez-faire társadalmunk­ban", nyilatkozta a Times-nak, hozzátéve, hogy szeretne vitát serkenteni azokról a témákról, melyek az embereket elvá­lasztják egymástól. George Soros az egyetlen amerikai, aki versenyre kel az 1890-es évek nagy filantrópu­­saival - John D. Rockefellerrel, Andrew Carnegie-vel és Julius Rosenwalddal", mondja Nel­son Aldrich, a jótékonysággal foglalkozó The American Benefactor folyóirat kiadója, aki maga is rokonságban áll a Rockefellerekkel. Alfred Stepan, aki a buda­pesti Közép-Európai Egyetem alapításánál segédkezett, mondja, hogy az adományo­zók nagyságrendjében Soros nem jelent sokat. A Ford Alapítvány például 1996-ban 342 millió dollárt adományozott 8 billióra be­csült vagyonából. De a jö­vedelméhez képest Soros a világ egyedülállóan legna­gyobb egyéni vagy alapítványi adományozója. Aryeh Neier, Soros legkö­zelebbi tanácsadója emberjogi ügyekben, mondja. Soros csa­lódott, hogy Amerika nem ra­gadta meg a berlini fal leom­lása és a Szovjetunió össze­omlása nyújtotta forradalmi pillanatot. Szerinte Amerikának sok­kal több pénzt kellett volna adnia a volt diktatúrák de­mokratikus átalakításának támogatására. Visszataszító­nak találta a „Gingrich forra­dalmat", a konzervatív repub­likánusok 1994-es kong­resszusi győzelmét, amely Soros számára azt jelképezte, hogy az állam elhanyagolja kötelezettségeit polgáraival szemben, különösen a szegé­nyek és bevándorlók iránt. És végül, mondja Soros, aggaszt­ja, hogy „a piaci értékek és túlzott individualizmus" átjár­ják az orvosi, ügyvédi, újság­írói és politikai pályákat, me­lyek által ezek hivatások he­lyett üzletekké válnak. Soros nem mutat különö­sebb érdeklődést a politikai változások megvalósítására hagyományos csatornák útján. Aránylag keveset ad - legalább is saját mértéke szerint - poli­tikai jelölteknek vagy pártok­nak, és ha ad, nem kíván érte befolyást. „Én úgyis találkoz­hatok az elnökkel, ha akarok", mondja. Reméli, hogy adományai­val más alapítványokat is arra ösztökél, hogy kockázatos ter­vezeteket és kutatásokat tá­mogassanak. Mint mondja, tudja, hogy korábbi elképzeléseinek né­melyike Kelet-Európában, Kínában és Dél-Afrikában kudarcot vallottak, amerikai tervei sem mind fognak siker­rel járni. „Nincs mindenre vála­szom", mondja, „de tudom, hogy mit kell kérdezni. Vég­eredményben, nem vihetem magammal." Soros György 3. OLDAL

Next