Amerikai Magyar Népszava, 1939. február (40. évfolyam, 32-59. szám)
1939-02-01 / 32. szám
AS AMmIUCAN SIU WSPAP-KiB Printed in the magyar LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEQPLS 'OL. XL. ÉVF. NO. 32. SZÁM HATALMAS HÓVIHAROK VOLTAK ORSZÁGSZERTE, CHICAGÓBAN 12 HALOTTJA VOLT A VIHARNAK A közlekedést több államban megbénította a hóvihar. A téli államokban nagy áradásoktól tartanak. New Yorkban eső, szél és havazás volt Chicagót a szó szoros értélmében megbénította az a hatalmas erejű hóvihar, mely az orzág felén száguldott át, halált, tisztulást és tetemes anyagi árokat okozva mindenfelé. Tizenkét embert ölt meg aviar Chicagóban, Pennsylvaniáan és az ország több más fontján a közlekedés is teljen megakadt, egyes déli állatokban pedig veszedelmes uralásoktól tartanak. Chicagóban a sebesültek széna 33, mindannyian a magasvasút három összeütközése foyaták sebesültek meg. A vihár 11 ezer mérföldre terjedt, Kanadától Közép Floridáig és Kansas keleti részétől az Atari -i tenger partjáig érezhető olt. New Yorkban nagyarányú szél és eső volt, melyet havazás lövetett. Az ország többi pontéról szokatlan téli zivatarokról j a mennydörgésről, villámlásról érkeztek jelentések. Éjfélre tükörsimára fagyott a legtöbb New Yorkból kivezető országút, ami számos autóbalesetet okozott. Az utak megtisztításán egész éjjel dolgoztak. A nagyobb hidakra pedig állandóan homokot hintettek az útfenntartó és javító c csapatok. A külvárosok rendőrsége figyelmeztette az autósokat, hogy hagyják kocsijaikat otthon. A főbb országutakon csigalassúsággal haladtak a kocsik a csizes talaj miatt. A legpusztítóbb vihar azonban, Chicagóban volt, ahol a város 14,9 inches hóréteg alá került Az erős szél a városi közlekedést is nagyban hátráltatta. Az időjelző hivatal szerint a havazás erősség tekintetében negyedik helyre került. Az utcákon és a házak előtt térdig ért a hó és egy ideig a közúti és magasvasutak közlekedése is teljesen megbénultnak látszott. Az iskolákat lezárták, mert a diákok a rettenetes ítéleidőben képtelenek lettek volna a távolabbi területekről odajönni. Franco tábornok messzelátóval nézi csapatainak előrenyomulását a cataloniai offenzívában. Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICENépszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER SZERDA 1939. FEBRUÁR 1. A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTERJEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYARSÁG ÉRDEKEIT SZOlGÁLja Mai számunk 6 oldal Egyes számára 3 cent, Tetteket és nem üres szavakat követel Chamberlain a békés szándékoknak a bebizonyítására Lefegyverzést, vagy legalább is a fegyverkezések korlátozását sürgeti az angol miniszterelnök. Két beszédet tartott az alsóházban. Választ adott Hitler beszédére LONDON, jan. 31. — Neville Chamberlain angol miniszterelnök felszólította az európai nemzeteket, hogy vegyék fontolóra a fegyverkezési verseny megállítását éshogy általános konferenciát tartsanak a béke biztosítására. Az akóházban tartott beszédet Neville Chamberlain s válaszolva Adolf Hitler tegnapi beszédére, kijelentette, hogy Anglia “hatalmas erőforrásai” és más országokkal, de különösen Franciaországgal való szövetsége, egy új európai háború esetén a győzelmet Anglia számára biztosítanák. De Chamberlain Hitler beszédét úgy magyarázta, mint amelyben a német kancellár béke vágyának adta a jelét. “Egész határozottan, az,, volt a benyomásom, hogy ezt a beszédet nem olyan ember tartotta, aki újabb válságba akarja taszítani Európát. Több szakasz van a beszédben, amely azt mutatja, hogy Németországnak szükség van békére.” “Amire szükség van azonban, — mondotta — az nemcsak békevágyakat kifejező szó, hanem hajlandóság is olyan egyezményre, mely ha nem is a lefegyverzést, de legalább a fegyi érkezés korlátozását biztosítja. De megismétlem most, hogy nincs értelme konferenciát tartani a békés rendezés biztosítására, hacsak nem vagyunk bizonyosak abban, hogy mindazok, akik részt vesznek ilyen konferencián,valóban a békét akarják. Az aggodalmaknak és bizonytalanságnak ilyen hoszszú periódusa után a bizalmat nem lehet könnyen és gyorsan helyreállítani” — mondotta a miniszterelnök az alsóház külügyi vitájának során. Megelőzően a külpolitikai vita megkezdése előtt Chamberlaint biztosította Hitlert, hogy Anglia békét akar Németországgal. Chamberlain kijelentette, hogy Mussolini megígérte neki, hogy legálisan be fogja tartani az angol-olasz egyezményt. Az angol - olasz egyezmény többek között a Földközi tengeri status quo megőrzésére vonatkozik. A Földközi tenger partvidékén nyúlik el a francia gyarmati birodalomnak egy része, az, amelyet Olaszország legutóbb magának követelt. Chamberlain részletesen,ben számolt az alsóházban legutóbbi római útjáról és kijelentette, hogy a spanyol polgárháború a legfőbb elválasztó vonal Franciaország és Olaszország között. Chamberlain kijelentette, hogy Franciaország és Olaszország közötti megegyezésre a spanyol polgárháború előtt nem lehet számítani. A miniszterelnök elmondotta még azt is, hogy Mussolini kijelentette neki, hogy a spanyol polgárháború éső befejezése után semmit sem akar Spanyolországtól. Chamberlain a külügyi vita megkezdése előtt emelkedett számára az alsóházban. Beszédében az angol miniszterelnök örömének adott kifejezést, hogy Hitler békevágyát hangoztatta a birodalmi gyűlésen tartott beszédében. A miniszterelnök kijelentette, hogy úgy az angol kormány, mint az angol nép teljesen osztják azt a kívánságot, hogy kölcsönös bizalom és együttműködés fejlődjön ki a két ország között. Ehhez azonban hozzátette, hogy Németország és Anglia között most nem terveznek semmiféle tárgyalást. Hitler beszédében egyenlő részt követelt Németországnak a világkereskedelemből s Chamberlain alsóházban tett kijelentései arra mutatnak, hogy az európai demokráciák ezt a követelést méltányosnak tekintik. Római tárgyalásaival kapcsolatban Chamberlain elmondotta, hogy mennyire hangsúlyozta Benito Mussolini előtt Anglia barátságát Franciaországgal és hogy Mussolini kijelentette, hogy leyális a Berlin—Róma tengelyhez. De — mondotta Chamberlain— Mussolini biztosította őt arról, hogy Olaszország békét akar. Chamberlain kijelentette, hogy római fogadtatása megkapóan őszinte volt. “Jóllehet, nem jelenthetjük azt, hogy Olaszország s mi minden pontben pontban egyetértünk, mégis elértük a célunkat. Amikor a tanácskozások véget értek, mindkét oldalon tisztábban látták a másik nézőpontjait. Signor Mussolini legelsősorban is világossá tette, hogy Olaszország békepolitikát akar s hogy ő befolyását mindig, minden körülmények között — ha ennek szükségessége elérkezik — a béke érdekében fogja gyakorolni. Olaszország minden szempontból és nemcsak általános európai szempontból békét akar. Vendéglátó gazdáink azt is világossá tették előttünk, hogy a Berlin—Róma tengely legfontosabb pillére az olasz külpolitikának” — jelentette ki Chamberlain. “Mi a magunk részéről éppen olyan világossá tettük, hogy az angol-francia együttműködés az alapja az angol külpolitikának. Nem rejtettük véka alá sajnálkozásunkat, hogy Olaszország és Franciaország között megromlott a viszony” — mondotta az angol miniszterelnök. Chamberlain beszéde Juán Attlee őrnagy, a Labor párt vezetője emelkedett szólásra. Attlee őrnagy beszéde nyitotta meg a vitát a kormány külpolikája fölött. 17,000 OLASZ KATONA ESETT EL SPANYOLORSZÁGBAN A Barcelona elleni offenziva veszteségeinek felét az olaszok szenvedték RÓMA, jan. 31. —Élénk képet festett arról a szerepről, amit olasz önkéntesek játszottak a Catalonia elleni offenzivában december 23-tól, január 27-ig. Gambara tábornok, az olasz önkéntes csapatok főparancsnoka, aki most terjesztette be jelentését Mussolini miniszterelnöknek. A jelentés szerint a Barcelona elleni offenzíva veszteségeinek több mint fele részét olaszok szenvedték el. A tábornok szerint összesen 70 tiszt és 620 főnyi legénység esett el, 350 tiszt és 4,000 főnyi legénység sebesült meg. Ebből az olaszokra 39 tiszt és 316 főnyi legénységi halott, 200 tiszt és 2,000 főnyi legénységi sebesült esik. Ezeket az adatokat hozzáadva a spanyol polgárháború korábbi veszteséglistájához, Olaszország embervesztesége 17,000 lehet. Az olasz csapatok által összefogott hadifoglyok sáma 16,500. Összesen 40,000 jutott a felkelők hadifogságába. Az olasz “önkéntesek” öt tüzérüteget és rengeteg hadiszert is zsákmányoltak. Összesen 400,000 ágyúlövést adtak le az olaszok s a Barcelona elleni offenzívában 108 loyalista ezredet kötöttek le, vagyis a köztársasági tartaléknak csaknem felét. Négy dandárt alkottak, egy színtiszta olasz ezredet, három vegyes dandárt. 411 MILLIÓS KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATOT TETT LEHMAN Három új adónem bevezetését ajánlja New York állam kormányzója a deficit elkerülésére ALBANY, jan. 31. — Herbert H. Lehman kormányzó beterjesztette a törvényhozás elé az 1939—40 pénzügyi évre szóló költségvetési tervezetét. A kiadások összege 411,700,000 lenne, a legmagasabb összeg, amit New York államban valaha elértek. A deficit elkerülése céljából a kormányzó háromféle további adó bevezetését javasolja, amiknek révén 64 millió dollár új bevételhez akar jutni. Az idei és jövő évi költségvetési hiány ugyanis összesen 57,500,000 dollárra rúgna. Ezzel az új adóbevétellel 1940 június 30-án 1,450,000 dollár felesleget tudna kimutatni a kormányzó. Az újabb adók közül az első 8 millió dollárt hozna. Ezt a nehéz likőrökre kivetett gallononkénti 1 dollár állami adó 1 dollár 50 centre való emelésével kívánná elérni. Közel 30 millió dollár bevételi többletet akar elérni az üzleti forgalomra kivetett két tized százalékos adóval, vagyis minden 1,000 dollár forgalom után 2 dollár lenne az új adó. A harmadik adóbevétel26 millió dollárt hozna s minden ingatlan 1000 dollárnyi becsértéke után 1 dollár lenne. Lehman kormányzó az állami bevételek némi apadásáért az üzleti “recessziót” teszi felelőssé, amely megnöveli a segélyigényeket. Mindhárom új adó voltaképen segélyekre kell, mert ezekre 85,400,000 van előirányozva, amiből 25,400,000 kell a segélykötvények kamataim és törlesztésére, 60 millió dollár házisegélyre és 6 millió dollár az idei segélykiutalásokra. NEM LEHET ÁTTÖRNI A FRANCIA ERŐDÍTMÉNYEKET, MONDJA GIRAUD TÁBORNOK PÁRIS, jan. 31. — Henri Honoré Giraud tábornok, a francia Metz erőd parancsnoka egy beszédében kijelentette, hogy Németország és Olaszország öngyilkosságot követnének el, ha támadó háborút kezdenének Franciaország ellen. A francia erődítmények, Svájctól Belgiumig, teljesen áttörhetetlenek. Giraud, aki nemrég tagja volt a legfőbb haditanácsnak és most is a legfontosabb francia erőd parancsnoka, sokkal nyíltabban beszélt, mint bárki a magasrangú francia katonák közül. — Azért mondom ezt, mert ismerem a francia hadsereget és teljesen meg vagyok győződve állításom helyességéről. Még száz eset közül sincsen egyetlen egy, hogy az ellenség képes lenne áttörni Franciaország határán Bázeltől Belgiumig. Ebben teljesen bizonyos vagyok. — Kétségtelen, hogy e pillanatban a lehetséges ellenfél fölényben van légi haderő tekintetében. Bombákkal össze tud rombolni — mondjuk — 5,000 vagy 10,000 házat, de ha ezt a francia nép el tudja viselni, akkor az ellenség nem győzhet. Nem nyerheti el a győzelmet, mert nem tud területet hódítani. — A Maginot vonal mögött olyan sokáig tudunk ellenállani, ameddig akarunk. A francia hadsereg legyőzhetetlen mögötte. Baldwin: Anglia nem fog félni, ha háború jön A volt angol miniszterelnök szerint el fog jönni az idő, amikor a háború elkerülhetetlen lesz LONDON, jan. 31. — Farn Baldwin, volt angol miniszterelnök, ugyanakkor, amidőn Adolf Hitler a német birodalmi gyűlésen tartotta beszédét és a volt német gyarmatok visszaadását követelte, azt jelentette ki, hogy “igen veszedelmes elképzelés” volna az, hogy Anglia fél a harctól. Ha háború jönne, “olyan egységesen harcolnánk, amit még soha sem láttak” — jelentette ki. A volt miniszterelnök beismerte, hogy megbeszélte Neville Chamerlain-nel beszédének azt a részét, amely elitéli a világon, folyó fegyverkezési versenyt. ‘‘Szomorú dolog, —mondotta lord Baldwin — hogy Hitler és Mussolini saját osztályuknak, a muukásosztálynak, az érdekeivel megalkusznak, alacsony életstandardon tartva dolgoztatják őket, hogy véres háborúra készítsenek muníciót”. Lord Baldwin kijelentette, hogy a háború gyűlöletet és anarchiát fog örökül hagyni Európában, s mégis, ha Európa valamennyi népének a vezetőiben nem él az őszinte békevágy, el fog jönni az az idő, amikor a háború elkerülhetetlen lesz. NEW YORK. N. Y. ENGEDETT A FELSZÓLÍTÁSNAK COLUMBUS, O., jan. 31. — Harry Persang elbeszélte a rendőrségen, hogy hétfőre virradó éjjel ő és felesége arra ébredtek, hogy betörő járkál a hálószobájukban. “Megmondtam neki, hogy nálunk semmi értékeset nem talál és arra kértem, hogy távozzék”, jelentette ki Persang. A betörő egy pillanatig gondolkodott és azután szótlanul eltávozott. Tovább folyik a paralysis ellen megkezdett harc Milliók hallgatták végig Roosevelt elnök rádió üzenetét. 25.000 bált tartottak az elnök születésnapján WASHINGTON, jan. 31. — Milliókra megy azoknak a száma, akik gyermek paralízis elleni küzdelem céljait szolgáló táncmulatságokon megjelentek, Roosevelt elnök 57-ik születésnapján. Az elnök rádióbeszédében a harc folytatására kérte fel az ország lakosságát. Minden állam, megye, város és község lelkes együttműködésre hívta fel a rettenetes betegség elleni küzdelem folytatására. “Csakis ilyen teljes együttműködéssel volt a tüdővész legyőzhető, mondotta az elnök, kinek rádió üzenetét 25.000 különböző táncmulatság és ünneplés színhelyére továbbította a rádió. “Ilyen céltudatos együtt dolgozással fogjuk a gyermekkori paralízist is legyőzni,” mondotta. A kampány jövedelmének 50 százalékát a National Foundation for Infantile Paralisis egyesület kapja, másik 50 százalékát pedig azok a városok és községek, melyekben a pénz befolyt, de ugyanezen célra: a paralízis elleni harcra. Az elnök csendben ünnepelte születésnapját. Hivatalába nem ment be és csak néhány kongresszusi vezetővel tanácskozott. Este a “kézelő gomb” társaságot látta vendégül vacsorán. A társaság tagjai mind régi, meghitt barátai, akiknek az elnök arany kézelőgombokat ajándékozott. NAGYBRITANNIA KÉSZEN ÁLL Chris S. Kent, a londoni The Timess újságvállalat vezérigazgatója, aki most érkezett New Yorkba a “Georgic” nevű Cunard-hajón, kijelentette az újságírók előtt, hogy Nagybritannia soha sem volt jobban felkerülve a háborúra és soha sem óhajtotta jobban a békét, mint ezekben a napokban. Mr. Kent 1917 május óta először jár az Egyesült Államokban. Annak idején néhai Northcliffe társaságában, mint a brit háborús bizottság tagja érkezett ide. A HINES ÜGY ESKÜDTEI NEM TUDNAK WEiNBERG HALÁLÁRÓL A vád és védelem precedenseket kutat és egyelőre közös megállapodással az esküdtekkel nem tudatták, hogy George Weinberg tanú agyonlőtte magát Az öngyilkos George Weinberget eltemették Queensben, de a Hines ügy esküdtjei szemében miig mindig él. Weinberg a vád egyik koronatanúja volt a James J. Hines Tammano vezér elleni ügyben és az esküdtek még nem tudják, hogy Weinberg már nem él. Úgy az ügyész, mint a védők is a törvénykönyveket bújják, precedenseket keresnek, amelyek módot adnának arra, hogy az esküdtekkel is tudassák a történteket, de oly módon, hogy az semmi tekintetben se befolyásolja őket az ügyben. Egyébként a Hines tárgyalás olyan, mint egy megismételt színházi előadás: ismét sorra veszik mindazt, amit már az első, alakos okokból megsemmisített tárgyaláson elmondtak. Csak George Weinberg öngyilkossága ij és azt tartják egyelőre hét lakat alatt, közös megállapodás alapján az ügyész és a védelem ügyvédjei, az esküdtek előtt. A precedensek bemutatásáig Nett bíró dönt a felett, hogy mit lehet az esküdtek előtt kinyilvánítani és mit kell továbbra is a titoktartás leple alatt tartani. „TŰZ ALATT’– MONDOTT LE MANTON SZÖVETSÉGI BÍRÓ Martin T. Manton, aki az Egyesült Államok kerületi szövetségi bíróságnak legidősebb bírája 1926 óta, beterjesztette lemondását Roosevelt elnökhöz. Állásának elhagyása az elnöktől függ, de mindenesetre még március 1 előtt meg fog történni. A lemondott bíró ezt a lépését 24 órával azután tette, hogy Thomas E. Dewey kerületi ügyész hat súlyos vádpontban a bírói tisztességgel össze nem férő üzelmekkel vádolta meg Mantont. Hatton W. Sumners texasi demokrata képviselő, a Képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke előtt. A vád lényege az, hogy a bíró az előtte lévő perekben szereplő nagy vállalatoktól összesen 439.000 dollárnyi kölcsönöket vett fel. Lemondásával párhuzamosan Manton bíró nyilatkozatot adott ki, amiben megvédi üzleti tevékenységét és kijelenti, hogy ezeknek semmi kapcsolatuk sem volt ítélőbirói szerepével. Közli továbbá, hogy Frank Murphy igazságügyminiszterrel való tanácskozása után küldte el lemondó levelét. Noha így a kongreszszusi vádalá helyezésre nem kerül a sor, a vizsgálat tovább folyik Manton bíró ellen, összes üzleteinek felderítésére. TESSÉK SIETNI! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1939-IK ÉVI NAPTÁRA rohamosan fogy Készletünk napról-napra csökken. A kézbesítést szeretnők befejezni. KÜLDJE BE RENDELÉSÉT MA!