Amerikai Magyar Népszava, 1976. július-december (86. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-24 / 39. szám

6. O­­DAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Péntek, 1976 szeptember 24 = iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMjmuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiii = mol\ in rtaxám mon.x Barbara’s Tours & Cruises Inc. |l03 E\ST KO STREET. NEW YORK 10021 I cl: 212-535-3681 vagy 744-2%75 ÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM i Keresse irodánkat és meggyőződik | I gyors és pontos ügyintézésünkről § I SPECIÁLIS KARÁCSONYI UT i | BUDAPESTRE $385.00 Egyéni és charter utazások 1 Ikka-Tüzek-Comturist hivatalos befi- 1 | zető helye. Vízumok, útlevelek. Re- 1 1 entry Permit, Hotel, kocsifoglalások. | Híres gyógyfürdő beutalások | Garantált Áir-busz csoportok i Hivatalos angol- német- román- | | magyar fordito iroda. Immigration | i ügyek. Barbara Bollok | Importált nokedli szaggató, metélt vágó, mindenféle hazai konyhafelszerelés, kapható H. ROTH & SON IMPORTHÁZÁBAN 1577 First Ave. (82-es utca sarok) New York, N. Y. 10028 (212) 734-1111 HAZAI MÓDON KÉSZÜLT RUSZLI IS KAPHATÓ!!! AR PHARMACY GYÓGYSZERSZÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGRA BÁNYAI JUDITH STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE., 79 ST CORNER NEW YORK, N.Y. 10021 TELEFON: 535-2279 ÓHAZAI IZÜ HENTESÁRUK Hazai módra készített felvágottak, hurka, kolbász, szalonna, friss és füstölt sonka. Im­portált édességek és különlegességek. HUNGARIAN BUTCHER SHOP 1605 Fair fi­eid Ave. (Közel a Hancock Ave.­­hoz). Bridgeport, Conn. — Tel.: 335-8359 SÉFER LAJOS magyar tulajdonos NINCS MÍG HAJTÁSI ENGEDÉLYE? { iVmvi NEHÉZSÉGEM VANNAMÍ?­ ÍRÁSBELI VIZSGÁJÁT TOLMÁCS SEGÍTSÉGÉVEL­­ MAGYARUL IS LETEHETI \ segítségére lesz 10 éves gyakorlattal rendelkező * MPOMÁR HÁZASPÁR ! régi szakemberek ♦ FRIENDLY DRIVING SCHOOL, INC. 178-21 Hillside Ave., Queens ^ E, vagy F -Train végállomása ♦ TEL.:(212)658-4400/1 este 478-0454 KORMÁNY-EGYHÁZ ELLENTÉT KELET-NÉMETORSZÁGBAN BONN — Ismét a templom és az állam közötti viszály van a figyelem központjában Kelet- Németországban. Az evangélikus templom pásztora, Oscar Brusewitz au­gusztus 22-én meghalt, miután felgyújtotta magát augusztus 18-án Zeitz városában. Mielőtt ezt a fantasztikus tiltakozást megtette, Brusewitz pásztor egy plakátot ragasztott ki templomára, amelyen a következő szöveg állt: ,,A fiatalok elnyomásával vádolják a templomok a kom­munistákat.” Nyugatnémet turisták szemtanúi voltak az esetnek. A nyugatnémet televízió meginterjúvolt két keletnémet papot, akik ismerték az atyát. Elmondták, hogy már több kellemetlensége volt a kormány­nyal és osztályidegenként kezel­ték. A keletnémet hírszolgálat (ADN) azt mondta, hogy Bruse­witz pásztor „beteg és abnormá­lis ember volt, aki gyakran szenvedett látomásoktól”. Nyugatnémetek telefonon be­széltek a feleségével, aki ki­jelentette, hogy férje nem volt „egy beteg ember”. Bár senki sem tudta előre, hogy mit tervez a pásztor, az nem vitás, hogy kétségbeesésében határozta el magát erre a tiltakozásra. Fiatal keresztények gyakran háttérbe szorulnak vallásuk miatt Kelet-Németországban, jóllehet az alkotmány papíron biztosítja a vallásszabadságot, ezeket az eredményeket elegen­dőnek tartotta volna bármelyik korábbi kínai uralkodó, hogy hite örökre fennmaradjon. Valójában azonban nyug­talanító morajlás hallatszik mind a politikai bizottság olim­­poszi magaslatairól, mind pedig az alacsonyabb szintekről, a kommunákból, a gyárakból és egyéb munkahelyekről. Ez bizonyára alkalmas pilla­nat volna arra, hogy a reguláris fegyveres erők közbelépjenek és magukhoz ragadják az ellenőr­zést, mint ahogy tették ezt, amikor a vörösgárdisták túlka­pásai tűrhetetlenné váltak. De a milícia esetében a hadseregnek 25 millió fővel kellene szembe­néznie és ezek között 5 millió felfegyverzett veteránnal. Ez egészen más probléma, mint amit az 1967—68-as hisztérikus tizenévesek tömege okozott. A reguláris fegyveres erők persze végül is győznének, ha annyira kiéleződnének az ellen­tétek, hogy összetűzésekre kerül­ne sor. Minden hazafias kínai azonban reméli,­­hogy ez nem következik be. A regionális katonai parancsnokok viszont egyáltalán nem lehetnek elége­dettek a pekingi propaganda mostani hangnemével, amely a milícia feldicsőítésére összponto­sít a valamikor szentnek tekin­tett felszabadító néphadsereg kárára. MAO UTÁN AZ ÖZÖNVÍZ? PEKING, Kína — A közel­múltban egyik reggel a pekingi egyetemen tanuló külföldi diá­kok hangszórókon keresztül gyászzenét hallottak, s alig merték megkérdezni kínai szo­batársaikat, tulajdonképpen ki is halt meg. Hamar választ kaptak kí­váncsiságukra: Mao Cetung, Vörös Kína 82 éves elnöke hunyt el. A hír senkit sem lepett meg, mert mindenki vrta a mai Kína mesterépítőjének halálát. A Pekingben állomásozó diplomaták feleségei fekete ru­hákat varrattak maguknak, várva, hogy meghívják majd őket az elnök halálakor rendezendő búcsúztatásra. Igaz, hogy mindez kissé hátborzongató, de tulajdonkép­pen senkitől sem várják, hogy félelmetesnek tartsa a helyzetet. Mao elnök lenne az első, aki azt mondaná, hogy a halál a természet törvénye, és sem félni nem kell tőle, sem pedig baboná­kat táplálni vele kapcsolatban. A Kínai Kommunista Párt egyik jelszava: „Ne félj sem a meg­próbáltatásoktól, sem pedig a haláltól”. Pedig az elnök távozásának hihetetlenül hosszú ideje tartó elhúzódása és az ebből adódó bizonytalan politikai helyzet csupán Franco tábornok utolsó életszakaszával vethető össze. Nagyrészt nem személyéhez kapcsolódik az a talán ízléstelen, de nagyfokú érdeklődés, amelyet az elnök halálának időpontja és körülményei iránt tanúsítottak hanem sokkal inkább az abból fakadó politikai következ­ményekhez. Az­ egész ország politikailag rendkívül feszült állapotban van mindaddig, amíg a helyzet valamilyen formában nem tisz­tázódik. A jelenlegi körül­mények között ez a tisztázás csak egy módon történhet. Nem a demokratikus irány­zatok hiánya miatt tartózkodóak a kínaiak a politizálásban. Keserű tapasztalatok alapján tanulták meg, hogy minden esetben végső soron a legutóbb győzedelmeskedő frakció vezetői mondják ki a „helyes” döntése­ket, és elvárják, hogy mindenki teljes szívvel támogassa őket. Miután az utca embere szempontjából a legmagasabb szintű kínai politika teljesen tisztázatlan és ködös, nem meglepő, hogy az emberek vonakodnak naponta határozott álláspontot elfoglalni olyan kér­désekben, amelyeket legfeljebb nagy vonalakban értenek, és még annak a veszélynek is ki vannak téve, hogy egy-két hónappal később bűnös té­vedéssel vádolják őket. A mostani rendszer bizonyos vonatkozásaiban állta a sarat, különösen az öntözéses mező­­gazdaság szervezésében és a szo­ciális bajok csökkentésében. S A GAZDAG ORSZÁGOK KÜLFÖLDI SEGÉLYEI STOCKHOLM — A világ leg­gazdagabb országai gazdaságá­ban a külföldi segély a legnép­szerűtlenebb és legkisebb nagy­ságrendű. A szegény országokban azon­ban a történelem során sohasem volt ennyi éhező, írástudatlan és munkanélküli ember, mint ma. A világ népének a kéthar­mada szinte csak vegetál, nem kapva meg a szükséges élelmi­szert. A Harmadik Világ lakos­ságának az egyharmada munka­­nélküli. A világ lakosságának az egynegyede (felnőttek) írástudat­lan. A gazdag és a szegény országok közötti szakadék az utóbbi évtizedek fejlődése elle­nére egyre mélyebb, mivel hiába a termelés és a technika fejlődése, ha a javak elosztása túlságosan egyenlőtlen.

Next