Amerikai Magyar Népszava, 1978. július-december (79. évfolyam, 28-52. szám)
1978-07-14 / 28. szám
28 OLDAL % st. Ára: 50 cent AMERIKAI__________________________MAGYAR • AM AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN 1ANOUAOE • 28. SZÁM NEW YORK, NEW JERSEY Péntek, 1978 július 14 79. ÉVFOLYAM 79. YEAR AGGODALMAK: PANGÁST HOZHAT AZ INFLÁCIÓ WASHINGTON Az árak további jelentékeny emelkedése mind komolyabb aggodalmakat okoz közgazdasági és pénzügyi körökben. Tekintélyes szakértők beszélnek arról, hogy az infláció további terjedése recessziót, vagy egyenesen depressziót hozhat magával a belátható jövőben. Kisebb-nagyobb intézkedésekre sürgetik a Carter-kormányt, de attól visszariadnak, hogy ár- és munkabér „fogyasztást" ajánljanak. A habozást azzal okolják meg legtöbben, hogy új, nagymértékű bürokráciára lenne szükség ellenőrzés céljából. Carter elnök álláspontja még mindig az, hogy önkéntes korlátozásra van szükség a különféle ipari és kereskedelmi ágakban. Az un. fogyasztási index május folyamán csaknem 1 teljes százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ha évi alapra vetítik az áremelkedést, az már két számjegyből állhatna, tehát legalább is 10 százalék lenne átlagban. A legnagyobb áremelkedés most nem az élelmiszerek terén történt, mint előzetesen. Például a marha- és borjúhús ára alig mutatott lényeges emelkedést. Főként a közhasználati árucikkek árai emelkedtek. Az elmúlt 6 hónap alatt az index emelkedése akkora volt, hogy már erre az évre is, annak egész kiterjedését tekintve, 7 százalékon felüli a drágulás. Robert Strauss, a kormány gazdasági főtanácsosa, mindemellett megismételte azt a kijelentést, hogy a majd kimutatandó július-augusztusi adatok csökkenést fognak jelezni , és előrevetni. Ellenzéki körökben hangoztatják, hogy az infláció az őszi választásokra erősen ki fog hatni. „Ha addig nem sikerül a kormánynak kézzelfogható eredményt felmutatni", mondja Baker szenátor, a szenátusi republikánusok hangadója, nemcsak a fogyasztó nagyközönségre, hanem politikailag a demokratákra nézve súlyos következmények várhatók." MOSZKVÁBAN HALASZTÁS A VÁDLOTTAK NÉLKÜL MOSZKVA — L.E. Almazov bíró július 18-ára halasztotta Piper és Whitney ügyének tárgyalását — de a két amerikai riporter azon nem hajlandó megjelenni. Mindketten szabadlábon vannak, az amerikai nagykövet védnöksége alatt — és az ő felelőssége mellett. Erre nézve sikerült szovjet engedélyt kierőszakolni; a múltban ez nem sikerült hasonló esetekben. Harold Piper a New York Times, Craig Whitney pedig a Baltimore Sun munkatársa. Riportokat küldtek haza szovjet ellenálló egyénekről és csoportokról, a helsinki egyezmény be nem tartásáról. A szovjet kormány előállíttatta őket azzal, hogy rágalmazást követtek el. Nyilvánvaló, hogy szovjet részről külpolitikai okokból csináltak a dologból valóságos krízist amerikai-szovjet vonalon. A szóbanforgó cikkeket a szovjet újságolvasók nem is olvashatták: a két újságnak nincs szabad bebocsátása a Szovjetúnióba. A megfigyelők úgy spekulálnak, hogy Almazov bíró esetleg lefolytatja a tárgyalást a vádlottak nélkül is és büntetést szab ki, amelyet azonban nem lehet majd végrehajtani. Egy másik feltevés szerint emiatt fel fogja függeszteni a büntetést. Egy harmadik szerint Brezsnyev kegyelmi úton eltörli az ügyet, de figyelmeztetést fog kiadni az összes amerikai tudósítóknak. Piper és Whitney írásban tudatta a bíróval, hogy sem július 18-án, sem egy esetleges későbbi időpontban nem jelennek meg. Egyrészt semmiben sem tartják bűnösnek magukat és ezt az álláspontot a washingtoni kormány is támogatja. Másrészt pedig a tárgyalás hivatalosan bebocsátott közönsége — mint ez már más esetekben megtörtént — fenyegető magatartást tanúsíthat velük szemben. OHIO MIATT NEHEZEBB A HALÁLBÜNTETÉS KÉRDÉSE WASHINGTON A Legfelső Bíróság egyik legújabb döntése jóval bonyolultabbá tette a halálbüntetések amúgy is nehéz kérdését. Az egész vonalon új problémákat okoz az, hogy egy Sandra Locknett nevű ohiói 21 éves elítélt ügyében az alsóbíróság döntését megváltoztatták. A döntés lényege abban áll, hogy mostantól kezdve „minden tényezőt, minden szempontot, minden közvetlenül felmerült körülményt” tekintetbe kell venni a halálos ítélet meghozatala előtt. Ez nem történt meg a Locknett-ügyben. Ha megtörtént volna, úgy a főbíróság szerint nyilvánvaló lett volna, hogy „nem követte el és nem is akarta elkövetni” a bűntényt, amely miatt halálra ítélték. A döntés következtében nemcsak Sandra Locknett-et nem végzik ki, haem 98 más ohiói rabot sem. Jelenleg országszerte összesen 487 halálraítélt kivégzése esedékes; ezek egyötöde kerülte el a halált a végleges határozat következtében. A halálbüntetés kérdése több államban okoz éles vitákat és áll döntés előtt. Némely államban a jövő ősszel fog eldőlni a kérdés, a választásokhoz kapcsolt javaslatok alapján. Az ohiói ítélet főbírósági megváltoztatása ezekre is kihat. Kínai vezér Romániában BELGRÁD — Hua Kuofeng, a kínai kommunista párt elnöke, néhány héten belül Romániába utazik, Jugoszláviába is el fog látogatni. Ezideig még csak egyszer járt külföldön: 1976-ban Észak-Koreában. Carter nem fogadja Castrót WASHINGTON A Fehér Ház elutasította Fiedel Castro kubai elnöknek azt a javaslatát, hogy találkozás jöjjön létre közte és Carter elnök közt. A javaslatot Castro egy csoport amerikai képviselő előtt tette Havannában, majd ezt követőleg több amerikai polgármester előtt, akik szintén oda látogattak. Kennedy győzne PRINCETON, N.J. A legújabb Gallup-féle közvéleménykutatás eredménye szerint Edward Kennedy szenátor, „az utolsó Kennedy”, fölényes győzelmet aratna, akár Gerald Ford, akár Ronald Reagan lenne az ellenfele a legközelebbi elnökválasztáson. A csehek is lecsapnak PRÁGA • A csehszlovák kormány kiutasította az országból Helmut Clemens nyugatnémet riportert, a legismertebb rádiótudósítók egyikét. A vádak hasonlóak azokhoz, amelyeket Moszkvában most emeltek a New York Times és a Baltimore Sun egy-egy tudósítója, Piper és Whitney ellen. Néhány sorban... JERUZSÁLEM — Az izraeli kormány elvetette Sadat egyiptomi elnök legújabb béketervezetét, de részt vesz a londoni konferencián. A londoni tanácskozás Dayan izraeli és Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter, valamint Cyrus Vance részvételével július 18-án kezdődik. NEW YORK — A CBS-New York Times próbaszavazásában Carter népszerűsége 38 %-ra csökkent. Csak a szavazók 29 %-a helyesli az adminisztráció külpolitikáját. RÓMA — Sandro Pertini, az új olasz elnök beiktatási beszédében fokozottabb harcot ígért a terroristák ellen. A 82 éves Pertini első hivatalbeli feladata lesz egy új kormány összeállítása. Valószínűleg marad az eddigi kormány. WASHINGTON - 50,000 főnyi tömeg tüntetett a Capitolium előtt az amerikai nők egyenjogúsításáért. Az ország minden részéből többszáz női szervezet képviseltette magát a hatalmas felvonuláson. BÉCS — Anwar Sadat, Egyiptom elnöke Kreisky osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után, az újságíróknak kijelentette, hogy nem sok kilátás van a közel-keleti békeegyezményre. WASHINGTON — A National Wild Life Association vizsgálata megállapította, hogy az Egyesült Államok 20 nagyvárosa között Los Angelesben a legrosszabb, legpiszkosabb a levegő. Második helyen Denver áll. GENF — Geri Dneprovsky szovjet diplomata egyelőre nem lesz kinevezve az Egyesült Nemzetek genfi osztályának élére, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy a Szovjetúnió javára kémkedik. Állítólag tagja a hírhedt KGB szovjet titkosrendőrségnek.