Királyi főgimnázium, Arad, 1879

kedvvel Garay mívelte e fajt, de csak csekély mértékben az ő hatások alatt. Garay e nemű költészete feltűnően Uhland hatására vall. — Uhland előtt Goethe a balladát a legművészibb tökéletességre vitte; Uhland nem az ő nyomán jár; az ő balladás költészete valójában másnemű, mint a Goethe-é. Goethe az ő remek balladáiban a népballadákat, a Herder gyűjteményének darabjait vette mintaképeiül. Tárgyait megválogatja s főkép a cselekvényre, annak rövid, drámai dallamos előadására fordítja főgondját. Uhland, mint a német romantikusok általában a népköltészeten kívül a német középkor világából táplálja képzeletét. A germán epicán, a Nibelung éneken sőt a többi középkori epikusok (Gottfried v. Straszburg, v. Eschenbach stb.) művein tanulja az elbeszélés mesterségét. Külső formául is többnyire a Nibelung verset használja. Tárgyait is jobbára a német közép­korból veszi; a lovagkor mondái, alakjai azoknak regényes kalandjai vonzzák őt. Elbeszélése mindennél fogva epikaibb hangú és modorú krónicaszerű, terjengő, mindazáltal nem oly szélesen leíró, mint a Schilleré. Echtermayer (Unsere Balladen und Romanzen poesie) találóan nevezi e nemű költemé­nyeit rhapsodiáknak, a­mennyiben nagyobb hős költemények egyes részeiül, episodjaiul tekinthetők, habár tárgyuk néha csak egy-egy adomaszerű monda, egy-egy érdekes alakhoz kapcsolva. — Azonkívül — ama régi lantosok módjára — a cselekvényt nem pusztán elbeszéli, hanem beol­vasztja annak reá tett hatását is egyszersmind; úgy hogy elbeszélése nem a Goethe objectiv, naiv előadása, hanem sentimentálisabb hangú, elöntve a maga egyéni hangulatával; s balladáinak lyraisága nem is a dalformában van, hanem abból az egyéni hangulatból árad, a­melylyel elbeszélése mozzanatait kíséri és alakjait elönti. Legjobban maga Uhland jellemzi e költeményeket azon pár sor által, miket eléjök írt: „Doch vielleicht, wer stillem Deuten Nach zu gehen sich bemüht, Ahnt in einzelnen Gestaltungen Grosseren Gedichts Entfaltungen, Und als Einheit im Zerstreuten Unsere Dichters ganz Ge műt h“. Garay balladás költészetén nyomról nyomra kisérhető Uhland hatása: tárgyainak egy része is ennek költészetéből való. „A sír,“ „Az elásott lant,“ „A troubadour,“ „Az apród.“ az Uhland tárgyainak világából valók. És aztán ahogy Uhland a német középkor mondáinak sőt történelmének is egy részét feldolgozta, Garay is megénekli a magyar történet és monda minden jelesebb alakját és az „Árpádok“-ban egy egész történeti korsza­kot. — Még inkább tetszik meg azonban Uhland hatása Garay balladás

Next