Aradi Friss Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 124-144. szám)

1923-06-08 / 127. szám

8S53 I •mmmmm ­I ■ f SS mmmmmm l||jj­h—: «?* 12—2* •*. ^gg^gSSS^ 3 V. évfolyam, 127. szám TELEFON: 503 1023. június 8 *^*********^® B ®*®*® ® ®**^® ®*■■■■■■■■■■■■■■ MMM>HMBHMIManHnHBIlit*K­MW'll­l[Til««Mailt' s§ä ® """í* i«»­ . BfWM JBTWto v ■ ä iÄSfÄ­iLi A­JmíMSWFMmM ■* • ««­KMifrwhii ■w ® ® Wf­vtimmBm ^sPfrG*1989 Mm ürmmmmMKm ^­jjdivAi'Til^ itttiMfrttawfjunwi .... - i— .... , •,’,*..-*.-. w.•»•««r30TMftS& áffinaffi« .«.«v­ íác KsMBHfflir^NSjw^ ■ ír aJwpt­­giSpr * m ,1^*l,""l^ * — - Távirati jelentések: Venizelosz külön görög-török békét sürget. Lausanne. A görög delegáció ré­széről ered az az értesülés, hogy Venizelosz arra az esetre, ha a béketárgyalások továbbra is olyan vontatottan fognak haladni, hivata­los lépést tesz a koferencia elnök­ségénél és arra fogja kérni a szö­vetséges főhatalmakat, egyezzenek bele abba, hogy Görögország kü­lön,békét kössön Törökországgal. De Siere, az Ottomán Bank ve­­zériga­zgatója, szerdán délut­án Parisból Lausanneba érkezett. Jól értesült forr­ás szerint arról va­n szó, hogy az Ottomán Bank hajlandó Törökorzságnak kedvező feltételek mellett kölcsönt­ adni, amely lehetővé tnné az angorai korín, nyilak, hogy a szövetsége­sek követelései szerint a hátralé­kos kamatokat aranyban fizesse. Ha ebbe a szövetségesek beleegyz­nek és Törökország elfogadja az ajánlatot, akkor lekerül a béke­­kenferes.Tia napirendjéről a még függő vitás­ kérdések legnehezeb­­bike és a keleti békekötésnek nem lesz többé akadálya. Poincaré a jóvátételről tárgyalt Albert belga királlyal. Páris, Poincaré miniszterelnök tegnap kihallgatáson volt a belga királynál. A találkozásról a Matin Byrü­sszeibe küldött munkatársa így számol be: Délután ment Poincaré a király­hoz aki rendkívül, érdeklődik a­ jó­vátételi probléma iránt s azt sze­retné, ha Anglia élénk részt venne a probléma megoldásában. I vincnír biztosította Allűrt ki­rályt arról,­ hogy­ ő is szívesen lát­ná, ha Anglia közreműködését meg lehetne nyerni és a szövetsé­gesek a jóvátételek terén szorosan­ összetartanának, de egyben meg­magyarázta, hogy miért kellett Franciaországnak és Belgiumnak külön akcióba lépnie és azt is, hogy miféle újabb rendszabályo­kat kivánnak foganatosítani avég­­ből, hogy Németországot kapitulá­cióra kényszerítsék. főü­gyészhelyettes hitfelekezet el­leni izgatás miatt kéri Lendvai István bűnösségének kimondását. Szerinte Lendvai védekezése nem állhat meg, minthogy a cikkben mégis felekezeti izgatást i­evert bele, minthogy annak minden egyes­­ vonatkozása a züllöttség és a zsidóság közötti összefüggést szeretné kimutatni és minden vo­natkozásában a keresztény hitfe­­lekezetet a zsidóság elleni gyűlö­letre izgatja. A Védő másfélórás beszéde után Lendvai állott fel és kijelentette­, hogy Hegedűs bajtársa után csak pár szót kíván szólni. Nagyon fáj neki, hogy ezt­ az izgatási pert a nyakába akasztotta az állami rend amelynek fennállásért harcolni a bitófáig kész. Nagy örömmel lát­ta, hogy Gregor főügyészhelyet­­tes még nagyobb antiszemita, mint ő. Nem tett egyebet, mint mocskos tényeket fotografált, s«eim­miféle« hitfelek elzetű­ motívumot nem említett «cikkében, ő igenis karvalyorrokat lát mindenütt, de a karvaly orrok kifejezés nem te­kinthető hitfelekezeti «kritérium­nak. Ha a bíróság «el is­ ítéli, ez nem fogja őt befolyásolni későb­bi tetteiben. Rövid tanácskozás után a bíró­ság meghozta ítéletét, melyben Lendvai Istvánt felmenti a hitfelekezeti izgatás bűn­tettének vádja alól, mert mint az indokolás mondja, a bíróság jogi felfogása szer­int a cikkben nincs izgatás. A zsidóság ellen, nem mint hitfelekezet ellen irt Lendvai, de az uj vagyonos zsidóik elleni, akik külön társa­dalmi osztályt foglalnak el Ma­gyarországon. Vagyonuknál, sor­suknál, életmód­juknál fogva. A becslilet­es, tisztességes munkás zsidókat ezektől meg kell külön­böztetni, ezekben az új zsidókban különös vonás van, ezért alkotnak külön társadalmi osztályt. A cikk lesújtó véleményei csak ezekkel szemben hangzottak el. Gregor főü­gyészü­e­l­yettes a fel­mentő ítélet ellen fellebbezést je­lentett be. Következett Lendvai második bű­nperének tárgyalása. 1922 jú­lius 9-én Lend­vai István meglá­togatta Héjjas Ivánt, a honvédtör­­vényszék által Zibona János és társai ellen kimondott ítélet előtt, beszélgetést folytatott vele. Héj­jas elmondotta Len­dlvainak, hogy ő neki semmi titkolni valója nincs, ha van valami vétsége, ál­­lítsag bíróság elé és hozzon fe­lette valami becsületes bíróság ítéletet. Héjjas megnyugtatni igye­kezett a faji sajtót, hogy nagyon sokat cselekedett eddig is, de a jövőben i­s sokat fog tenni. Fog­lalkozott ezután K­ín­ai a beszél­getés alkalmával azzal is, vájjon "adott-e ő parancs"t Z honáé­knak és Danieléknak Izsákon a zsidók kivégzésére. A cikk miatt bü­ntetvő feldicsé­­rés­ vétsége miatt a királyi ügyész­ség megindította az eljárást Lend­vai ellen, aki kihallgatása során kijelentette, h­ogy ezt a cikket köz­érdekből írta, mert közérdeknek tekintette, amikor Héjjas Ivánt, a keresztény Magyarország bálvá­nyát, Nyugat-Magyarország fel­szabadítóját, a legaljasabbib táma­dások érték, tisztán állítsa be a keresztény magyar közvélemény előtt. Héjjasban nem az esetle­ges büntetőt dicsérte, de az in­­tranzigens keresztény magyart. Lendvai kihallgatása után Gre­gor főügyészhelyettes kijelenti, miu­tán a Zbopa- és Héjjas-ü­gy­i­rátáid nincsenek beszerezve indít­ványozza azok beszerzését és c­­ér­ v a fő tárgyalás elnapolását. Lend­vai védője eh­hez hozzájárult, egyben kijelenti, hogy Lemival ák­­­kor még nem ismerte a lénymást, mert Héjjas senkinek sem adott parancsot a zsidók kivégzésére. Héjjas ellen semmiféle eljárás nem volt és így Héjjas közkegyelem­ben részesülhetett A bíróság ezután úgy végzett, hogy megkeresi a­­ s­óderfelfi­gye­­lőség ügyészségét, a i­én­as eben felbujtás miatt folyamatba tett bűnügy iratainak beszerzése vé­­gett, meg a nyilatkozatban említett aján­lott levelet, azt Asztalos Sándor nem kapta meg. Hiteles tanúvallo­mások igazolják azt, hogy Vas Sándor és Asztalos Sándor között olyan megállapodás jött létre, hogy Vas Sándor a szőlő vételárából 150.000 lent kézhez kap, azonnal köteles a bekebelezés­hez szükséges okmányt aláírni és ezzel természetesen meg­engedni hogy Asztalos Sándor a szőlőt birtokba vegye. A fenmaradó 100.000 lent Aszta­losunk csak 1924. évi április k­o 1 ó­tán kellett kifizetni és ezt a kö­vetelést jogában állott volna Vas­nak a szőlőre­ betábiláztatni és igy biztosítani magát. E világos meg­állapodás dacára az aradi drogéria tulajdonos a 150.000 leu lefizetése után egyszerűen megtagadta a tulajdonjog be­kebelezésére alkalmas ok­mány kiállítását, hanem köve­telte a százezer lej azonnali kifizetését. Amikor Asztalos Sándor ez ellen tiltakozott és kijelentette, hogy ez nemcsak megszegése a megállapo­dásnak hanem kriminális. Vas erre megjegyezte, hogy kiadja a tulaj­donjog bekebelezésére vonatkozó okmányt, de csak akkor, ha Asztalos Sándor már most ki­fizeti a százezer lej hátralékot vagy pedig, ha a megállapo­dásban kitűzött egy évi határ­idővel élni akar, akkor fizessen 20­­, kamatot az eredetileg megállapított 6% helyett. A szőlő vevője ezt a kívánságot természetesen visszautasította és ezután feljelentést tett Vas (Hentschel) Sándor aradi gyógy­­árukereskedő ellen. Habsburg József nem kapott osztrák vízumot. Nem vesz részt a magyar-osztrák automobi­turaut osztrák részén. Bécsb­en hétfőn reggel indul el hossza útjára 47 automobilból álló hatalmas kocsitábor, a ma­gyar-osztrák automobilturaut részt­vevőire. A versenyen a két ország legjobb túrakocsijai és egkiválóbb m­i vezetői vesznek rész­t. A magyarok közül Almássy László, gróf Andrássy­ Mihály, Pelmás Walter, Színi­­ János, Gru­­banovich Ákos startolnak a legtöbb győzelmi eséllyel. A túra magyar részvtvevői kö­zül egyedül József királyi herceg személye és kocsija fog hiányozni. A főherceg nem kapott vizumet Ausztriába és ezért csak Sümegen csatlakozik a Balatonfüred felé tö­rekvő kocsitáborhoz, saját maga által vezetett túrakocsiján. Hölgy versenyzője is lesz az erős férfi­idegeket és izmokat is alapos pró­bá­ba vető túraútnak. Pálffy-Daun grófnő válakozott rá, hogy maga vehesse a túrakocsiját. Magyarországon szabad a zsidók ellen izgatni. Egy magyar kurzus hírlapíró sajtóperei. Budapestről jelentik: A buda­pesti büntetőtörvényszéken teg­nap tárgyalták Lendvai Istvánnak a hírhedt kurzus újságírónak­­ né­hány sajtóperét. Az érdekes tár­gyalás lefolyása így történt: Lend­vai István személyi adatai­nak felsorolásánál elmondja, hogy atyját Léhner Péternek trnták. Tanítói oklevele van. Lendvai A Nép 1922 szeptem­ber 10-iki számában „Bucsu Bu­dától" címen cikket irt, melyben arról igyekszik képet adni, men­­nyire el­szomorodik egy tabáni kis kocsma u­d­varán borozgatás köz­ben, nkkor látnia kell, hogy Bu­da idegen hódoltság alá jutott. Már a kis kocsmák udvarán se le­het üldögélni — írja — mert romlott pe­stiek, romlott budaiak­kal testvériesülnek és a budai kis kocsmák udvarán nyüzsög, üvöl­töz, csámcsog, és gajdot a karvaly orrú tömeg. Az övék mindenki, a pénzes Jakaboké és a félmeztelen Rebekáké. A vádlott az elnök kérdéseire kijelentette, hogy cikkét közér­dekből írta. Az erkölcsi romlott­ságot akarja vele ostorozni, de semmiféle hitfelekezetet némi ál­lott szándékában megbántani. A vádat képviselő dr. Gregor Tovább folyik a harc az aradi droguista eladott szőlője körül. Miért tettek feljelentést Vas Sándor aradi dro­gista ellen. Az Aradi Friss Újság néhány nappal ezelőtt megírta, hogy Vas Sándor aradi drogéria-tulajdonos ellen az aradi ügyészségen csalás­­sikkasztás miatt bűnvádi feljelen­tést tettek. A becsületében súlyosan megtámadott aradi drogéria-­tula­j­­donos az aradi lapokban hosszú nyilatkozatot közöl, melyben kije­lenti, hogy alaptalanul és igazság­talanul történt a bűnvádi feljelen­tés, mert ő a szőlőjét korrekt fel­tételek mellett adta el Asztalos Sándor gazdatisztük. A szóló vétel­ára 250.000 lej, amelyből a vevő 150.000 lejt fizetett csupán, a hát­ralevő 100.00 lejt egy év múlva kellett volna lefizetnie, ő most nem tett mást, minthogy ajánlott levélben ennek a százezer l­írnak a biztosítására hívta fel a szőlő 9 vevőjét még­pedig új keretek között ame­­yek l­egtisztességesebbek. Ezt mondja nyilatkozatában. A másik oldalról viszont a követke­ző tényállás közlésére kértek fel bennünket: Vas (Hentschel) Sándor gyógy­áru-kereskedő nyilatkozata nem fedi a valóságot, sőt ferdítésekkel ki akarja csavarni a való tényeket. Vas (Hentschel) Sándor nem irta Rádió hirdetés. f Apjának meggyilkolásával vádolta mostohaanyját. Egy aradm­egyei bűnügy epilógusa Egy nagyszabású bűnügyben fe­jezte be ma az aradi vizsgálóbí­­róság a­z eljárást. Még a múlt év végén történt, hogy az aradme­­gyei Sikló községiben egy éjszaka hirtelen meghalt Codrean De­mat­ter jómódú gazdálkodó«. Harmad­napra eltemették a gazdálkodót, akinek haláláról csak­­ hónapok múlva kezdtek suttogni az embe­rek. Azt beszélték, h­ogy a máso­dik felesége mérget adott be neki, hogy a vagyonát megszerezze. Meg­hallot­a ezt Codreán Jápíxs ,­­ aki fia volt az elhunyt Codreán De­­meternek. Codreán János a­z aradi ügyészséghez feljelentést küldött be, melyben mostohaanyját gya­núsítja apjának meggyilkolásával s kéri «holttestének exhumálását és fel­boncolását. A vizsgálóbíró eleget tett a kérelemnek és az el­múlt márciusiban ejtették meg a boncolást, de­­ eredménytelenül. Nem tudták ugyanis megállapí­tani, hogy mi okozta az öreg föl­­desgazda halálát. Ezért a bélrészeit a bucurestii igazságügyi orvosi in­tézetnek elküldték vizsgálat cél­jából. Tegnap érkezett meg erről a vizsgálatról szóló jelentés az igazságügyi orvosi intézettől. A­­ vélemény szerint a földes gazda bélrészeiben egyáltalán nem talál­tak olyan anyagot, amely arra mutatna, hogy mérgezés követ­keztében halt volna mag. A vizs­­gálóbíróság ennek következtében tehát az özvegy ellen indított eljá­rást megszüntette. Az ATE országos atlétikai versenye vasárnap délután fog le­zajlani az alvártéri sporttelepen. A LEGJOBBAN étkezhet Vadászkü­rt étteremb­en.

Next