Aradi Közlöny, 1923. augusztus (38. évfolyam, 166-189. szám)

1923-08-01 / 166. szám

taszternél fontos tanácskozásra gyűltek össze. A tanácskozásról mindez ideig semmi sem került nyil­vánosságra. OSOIOIOKOIOIOSOIC logy­áll a len? InHoS 31*en fizettek 100 lejért ,* Aradon: 2.77 svájci frankot 1 8.43 francia frankot 16.66 szokott. 12000 külföldi magyar koronát, 10.000 tényleges magyar koronát, 15.000 belföldi magyar koronát, 35.000 osztrák koronát 400.000 német márkát. Zürichben 2’82 frankot Parisban 8.50 frankot Budapesten 10.150—10.850 kor.*­ Bécsben 34.500 osztrák koronát Berlinben 500000 márkát Ngrádban 48.75 dinárt Londonban 1 font 900 lej ,o g o a cd a cd a a b cd h cd * c=> 8 a A rajnai köztársaság. (Erősödik a mozgalom.) Parisból táviratoztak. Az el­szakadási mozgalom a Rajna-vi­­dék megszállt részén igen erősö­dött. Az Echo de Paris megjegyzi, hogy a m­izgalom oly erős, hogy ha a franciák­ akarják, akár holnap is létrejön a rajnai köztársaság, Pak­sból táviratozzák. A r­ajna­­vidéki sz­eparatisták tegnapi köb-­­ lenzi kongresszusáról a Havas­ügynökség a következő jelentést­ közli: A kongresszuson a szóno­kok hangsúlyozták, hogy a hely­­zet a rajnai tartományban tartha­tatlan. Szemére vetették a biroda­lomnak, hogy szabotálja a jóváté­tel; fizetéseket és kifejezést adtak a rajnavidékiek óhajtásának, hogy békében éljenek a világ minden nemzetével, különösen pedig Fran­ciaországgal és Belgiummal. A szónokok az annexió minden gon­dolatát visszautasították, szabad­ságot és függetlenséget követeltek’ és a rajnai köztársaság megterem­tése mellett foglaltak állást O H C31! OIIO ■ a H CD H O R CT« O államtitkár a vizsgálóbírónál. (Folyik a kihallgatás az Ulain­­ü­gyben.) Budapestről táviratozzák: Az Ulain-féle ingyen-részvények é­vad­ja ügyében dr. Kovács Miklós, az ü­gy vezetésével­ megbízott vizsgá­lóbíró, péntek és szombat délután több magasállású köztisztviselőt hallgatott ki. A kihallgatottak kö­zött van dr. Borsos Endre minisz­teri tanácsos, a Lakáshivatal mi­niszteri biztosa, ezenkívül Vértes­­sy Sándor államtitkár, Merfort Viktor helyettes államtitkár. Ezek a kihallgatások semmi nóvumot nem hoztak. A kihallgató italénak természetesen semmi részük nincs az ügyben. Kovács Miklós vizs­gálóbíró azokat hallgatja ki, aki­ket az ügyészség megkeresésében megnevezett. Így ki akart hallgat­ni egy Horváth nevű­ minisztert­ta­ A RADIKU 2 arUNY. a­nácsost. Ezen a néven küldték az idézést a pénzügyminisztériumba, és onnan az a válasz jött, hogy nem ismernek Horváth nevű­ mi­niszteri tanácsost. Az ügyészségi megkeresés még több nevet sorol fel, akiket tanú­képpen ki kellene hallgatni, de Ko­vács vizsgálóbíró ezeknek kihallga­tásától eláll, mivel már most is tisztán látja a helyzetet. Még e hé­ten ki fog szállani a bankokhoz, hogy ott is megejtse a vizsgálatot. Ennek megtörténte után azonnal értesíteni fogja az ügyészséget a vizsgálatok eredményéről, azután pedig visszavonul az ügy további vezetésétől. Ennek indokolásakép­pen azt hozza fel, hogy szabad­ságra megy. Még nem döntöttek arról, hogy utána ki fogja a vizs­gálatot vezetni. oioioioioioioioioioioiaiogoiogogoioi Amerikai szélhámosok Budapesten, (Akik gyalázzák az amerikai magyarságot. Egy newyorki magyar lap szenzációs cikke.)­ ­ A Newyorkban megjelenő Ame­rikai Magyar Népszava egyik leg­utóbb Aradra érkezett számában hosszú közleményt olvasunk, a­melyben az amerikai lap leleplezi azokat a szélhámosokat, akik Ame­ri­kából visszatértek Budapestre és ott gyalázzák az amerikai ma­gyarságot. Az érdekes és eltűnést keltő közleményből közöljük az alábbi részleteket. — Amerikából az utolsó idő­ben visszament Magyarországra néhány züllött ember, akinek itt már nagyon égett a talpa alatt a föld. Ezek az emberek súlyosan ro­vott múltjuk ellenére is szóhoz tud­tak jutni Magyarországon, s kizá­rólag piszkolódó cikkeket tartal­­­­mazó „lapot“ adnak ki, s­lőadáso­kat tartanak. Ez a­­néhány sötét , alak módot és eszközt talált arra­­ is, hogy a parlament elé vigye hit­vány hazudozásait, azt remélve, hogy magára tudja terelni Magyar­országon a gyanútlan közfigyel­met s ezzel valamelyes pozícióhoz fog jutni. Mi Amerikában már meg­szoktuk, hogy a kétségbeesett exisztenciák csalnak, lopnak, ha­zudnak, rágalmaznak, s többnyire rá se hederítünk az ilyesmire, ab­ban a hitben, hogy az ilyen hitvány alakok előbb-utóbb úgyis hurokra kerülnek, ha idejekorán meg nem Amikor azonban Ameri­kából megszökve Magyarorszá­gon oly sikeresen szélhámoskod­nak, hogy a nemzetgyűlés elé vi­szik hitványságaikat, előkielő kö­rökbe befurakodnak és miniszte­rekre hivatkoznak, — akkor nem az amerikai magyarság számára ,mely ezekkel az urakkal úgyis tisztában van, — hanem a magyar társadalom számára néhány tájé­koztató sorral tartozunk’. — 1920-ban Amerika legna­gyobb szélhámosainak egyike több százez­er dollárt csalt ki az ameri­kaiaktól, jórészt magyaroktól az­zal, hogy majd kukoricaszárból fog gazolint főzni s a közel jövőben minden automobilt ezzel az uj ga­zolinnal fognak hajtani, amelynek „fermagáz“ ■ nevet adott a szélhá­mos feltaláló. Amikor az óriási csa­lás napfényre került, a „feltaláló­nak“a társa, aki nem feltaláló-társ, hanem egyszerű büntettes­ társ­a volt,­innen Amerikából, ahol külön­ben már sok baja volt is bírósá­gokkal, még idejekorán kereket ol­dott és Budapesten ütötte fel a szállását a Gellért-szállóban. Ez az úr Perényi Béla, aki kétségbe­esett küzdelmet folytat, hogy ami Amerikában nem sikerült neki, azt elérje legalább Magyarországon , hogy valami exisztenciát teremt­sen magának­.­­ Valamivel később került haza Magyarországba egy másik hasonszőrű gentleman, Fáy Zoltán úr, aki elég rossz emléke­ket s elintézetlen ügyeket hagyva hátra amerikai bíróságoknál, egye­bek­ között és legutoljára a pitts­­burgi büntető bíróságnál, innen át­szökött Canadába, mely noha na­gyobb, mint egész Európa, mégis annyira szűk lett neki, hogy csak­hamar onnan is megszökött és visz­szakerü­lt Magyarországba. Ez a két ember azután B Bu­dapes­ten havonta kétszer megjelenő tár­sadalmi és közgazdasági folyóira­tot intézett. Hogy maguk’ körül na­gyobb zajt csapjanak, lapjuk tar­talmát egy interpellációban el is­­mondatták a nemzetgyűlésen Kiss Menyhért ébredő vezérrel. Az in­terpelláció részben Huszár Károly volt miniszterelnök ellen irányult, akit az amerikai magyarok által alapított Magyar-­Amerikai Bank elnökévé választottak. Huszár Ká­rolynál­ ugyanis egy igen nagy bű­­ne van : ő véletlenül itt volt 1920. augusztusban Newyorkban, mikor a fermogáz-csalás kipattant, s igy a fermogáz-csalás kipattant, s igy nagyon jól ismeri Chaster és Peré­nyi Béla ü­zelmeit. Perényinek ér­dekében volna Huszárt diszkredi­­tálni, hogy ezzel előre is csökkent­se a súlyát annak, amit Huszár a termogázcsalásról és Perényinek az Amerikából való megugrásáról mint szemtanú elmondhat. A newyorki magyar lap végül figyelmezteti a magyar társadal­mat, hogy ne üljön fel a szélhámo­sok hazudozásainak, amelyekkel nemcsak az amerikai magyarokat igyekeznek befeketíteni, hanem az otthoni magyarságnak is nagy ár­talmára vannak. biosoioioEoad­Dio — Elítélték a német ügyvivő tá­madóját. Brüsszelből táviratozták. Met­dem Anxt hadnagyot, aki a brüsszeli német ügyvivőt inzultálta, négy­ hónapi fogságra ítélték. A bí­róság azonban az ítélet végrehajtá­sát felfüggesztette. ___ ­1923. augusztus 1. Barics Gyula elhagyta az aradi kórházat (Lakásán ápolják a művészt.) Barics Gyulán az aradi színház kiváló tagján körülbelül két héttel ezelőtt ismét elhatalmasodott az a nagy és részben gyógyíthatatlan betegség, amely az elmúlt év vé­gén is hónapokig a betegágyhoz kötötte. Akkor orvosai gondos ápo­lása megmentette Barics Gyulát a művészetnek és az aradi közön­ség felépülése után sokszor látta az aradi színpadon taváló alakítá­sait. Két héttel ezelőtt egy délelőtt ismét rohamai voltak Baricsnak, akit a mentők a kórházba szállítot­tak. Kezelő orvosai aggódtak a nagybeteg állapota miatt, mert azt hitték, hogy a visszaeső betegség­ből már többé nem sikerül Barics Gyulát kigyógyítani. Dr. Gr­ozda János, a közkórház igazgató-főor­vosa gondos ápolásának azonban eredménye lett annyira, hogy Ba­­­­rics Gyula az utolsó két napon már teljesen visszanyerte önuralmát és annyira jobban érezte magát, hogy a főorvos megengedte, hogy­ a be­teget lakására szállítsák és ott ápolják teljes felgyógyulásáig. A közönség kedvence természetesen még sokáig nem játszhatik a szín­padon, sőt egyelőre látogatót sem engednek hozzá, nehogy k­llgatólag hasson Barics Gyula beteg idegze­tére. Iso­d­aiOBonososo Irodalom, művészet * Heti műsor. Szerda: Kis ka­dét! Csütörtök: Bajadér, Kovács Kató és Misoga László vendégfel­­ítésével. Péntek: Orpheusz az alvó lapban. Szombat: Tosca * Farkas Imre legbájosabb ope­rettje, a Kis kadett, amelynek ked­ves meséje és fülbemászó muzsikája még ma is ép oly frissen hat, mint a bemutató napján. A Kis kadett, me­lyet szerdán elevenít fel az aradi színház, a legjobb szereposztásban kerül színre Horváth Mici, Halmos Mici, Tompa Béla, Sebestyén Jenő és Selmeczi Mihály játszanak a da­rabban . A maharadzsa szerelme, amely­ben benne van a misztikus Kelet minden varázsos mélysége és a pá­risi színésznő könnyed kacérsága, a­mely magán hordja Paris bélyegét, érdekesen szövődik a Bajadér ope­rettben, amely diadalmasan járta be a világvárosok színpadjait. A Baja­dér csütörtöki előadását vendégsze­replések teszik érdekessé. A női fő­szerepet Kovács Kató, az oradeai maréi (nagyváradi) színház anima­­donnája, míg a táncoskomikus sze­repét Misoga László játsza. A többi szerepeket az aradi társulat első­rendű tagjai játszák. * Offenbach örökszép dalai csen­dülnek fel ismét pénteken este a ze­­nekarban és Orpheus ezernyi Veszély között talál rá Euridykére. Az Orpheus csodaszép zenéje, mely Of­fenbach leggyönyörűbb alkotásainak egyike, még ma is vetekszik a mo­dern operett-irodalom bármelyik ter­mékével. ■ A gyönyörű operett prec­ímer szereposztásbal. keriil.jizinre !

Next