Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)

1924-04-30 / 92. szám

Arad, XXXXL évf. 92. szám. Szerkesztőség Arad, Aesev-priota» Kiadóhivatal Betr. Regele Ferdinand 4tfz. (József főherceg­ at.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny. Arad Telefonsz­au Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Ara­d lej. 1924. április 30. Szerda Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN : Egész évre ... Pél évre J negyed évre Havonta — ... 600 Le ... 800 Lej. .. 160 Lei 50 Le­jMeté­k diftuöis sz irín­­■sgJelMlk naponta ref'"' Efy«­uáa ára 3 lej, va«! 4 lej. Bmurestten 50 baniv... több. Miért titkolózik a vasút, ha valamilyen szeren­csétlenség vagy baleset történt. Az utóbbi időkben nem tudni miért de ismét az állig begombolkozás ósdi politikája kapott lábra a vas­­útigazgatós­ágnál és a vasútállo­másnál. Minden érdeklődőt az ob­ligát vállvonogatással küldenek el, nem akarnak tudni semmiről sem­mit, a telefonhívásokra nem felel­nek és ezalatt vigaal terjednek el a­ városban a legvadabb rémhírek. Legutóbb az arad megyei Bokszeg községben történt kiseb­­ mérvű baleset. Halálozás vagy sebesülés nem történt, de az onnan jövő után sok fantasztikus híreket terjesztet­tek­, a Hír megnagyobbodva ter­jedt és Aradon már óriási mérvű katasztrófáról beszéltek. A vasút, amely egyetlen szavával eloszlat­hatott volna minden alaptalansá­got, beburkolózott és semmit sem tett, hogy a rémhirelefátot szú­nyoggá törpítse. Ma ismét vad hírek terjedtek el Tövis környékén Re­gátban és történt vasúti szerencsétlenségek­ről. A sajtó több izben fordult a hi­vatalos és egyedül illetékes vasút­­igazgatóságh­o­z felvilágosításért, de ott minden felvilágosítást meg­­tag­adtak, a vasúti tisztviselők ki­jelentették, hogy felsőbb utasítás­ra hallgatniuk kell és a sajtónak meg kellett elégednie a kétes érté­kű­ magánértesüléssel. A vasútigaz­gatóság nem gondol arra, hogy szülők aggódnak gyermekeikért, férjek feleségükért, gyermekeiő apáikért, a rohanó vonat közeli hozzátartozókat visz a Házán, a­kiknek a sorsa nem lehet közöm­bös az aggódók előtt. Közölni kell a nyilvánossággal minden esetben a valóságot. Ha a katasztrófa nagy arányú, úgy még mindig jobb a legborzalmasabb igazság is, mint a bizonytalanság. Ha azonban csak kisebb mérvű szerencsétlen­ség történt, úgy annál inkább aján­latosabb a teljes valóság felfedése, mert ezzel legalább a kósza híre­det szállítják le kellő értékükre. A Sajtó szerepe minden vasúti bal­esetnél elsőrendűen fontos. A sajtó ma a közönség tájékoztatója, ba­rátja, bizalmasa és a sajtó a Hi­vatalos hatósági szervek szócsö­ve, amelyen keresztül tájékoztat­hatják és­­ meg is nyugtathatják a közönséget A titkolózás, a bürokráciának ez az ósdi maradványa már min­denütt megbukott és meg kell buk­nia a vasútnál is. A vasút a közön­ségé és a közönsége ellenőrizni is akarja azt Párisi lap elismerő cikke a román külügyminiszterről. (Duca Keleteuróp Parisból jelentik. A Petit Pari­­s&?/1 szerint Duca román külügy­miniszter azért maradt vissza Pa­risba, hogy tanulmányozza a ro­mán-francia közeledés kérdését. A lap megjegyzi, hogy Duca és­­Benes ma Európa legnagyobb dip­lomatái közé tartoznak és műkö­désükkel hatásosan hozzájárulnak Keleteurópa békéjének­ megterem­téséhez. Működésük gyümölcsét már a lausannei konferencián is látni lehetett. Amikor 1922-ben Otim­ a békéjének éve,­ Duca külügyminisztert első ízben­ fogadta Poincaré miniszterelnök kihallgatásán, a francia miniszter­elnökben Duca külügyminiszter azt a benyomást keltette, hogy éleslátásával és diplomáciai kész­­ségével nagy, szolgálatokat tehet Európa békéjének. A lap azzal zár­ja cikkét, hogy azok a tárgyal­­­sok, amelyek a francia-román szerződés létrehozásának­ érdeké­ben folynak, eredménnyel fogunk befejeződni. Poincaré Londonba utazik. (Nem vonják vissza a Ruhrt megszálló csapatokat.) Parisból táviratoztak: A Chi­cago Tribune arról értesül, hogy Poincaré miniszterelnök a jövőnt­ben Londonba utazik, hogy Mac­donald angol miniszterelnökkel ta­nácskozzon. Parisból táviratoztak: A Petit Parisien a belga kormány-férfiak­nak- Polincaréva­l való tárgyalásá­ról azt írja, hogy az értekezlet egységes nézetre jutott és a jóvá­tételi bizottságinak átengedi mind­azoknak az intézkedéseknek elké­szítését, amelyek a jóvá­tételi ter­vek keresztülvitelét lehetővé te­szik. Elhatározta az értekezlet, hogy a Ruhrvidék gazdasági kiürí­tése semmiké­pen sem vonhatja maga után a francia és belga csa­patok visszavonását. Meghatáro­zott hadsereg-kontingens mindad­dig a Ruhrvidéken marad, amíg Németország kötelezettségeit nem tejesí­tette. Megegyezés jött létre, hogy a német birodalom gazdasá­gi és közigazgatási egységét a szakértői terv keresztülvitelének kezdete után fokozatosan helyre­állítják. Theunis magánbeszélgetése Poin­­caréval Parisból távira­tozzák. Theu­­nis belga mi­szterelnök Poincaré­val való megbeszéléséről kijelen­tette, hogy teljesen magánbeszél­getést folytattak. Értekezésük any­nyira magánjellegű volt, hogy az titkárok és gyorsírók jelenléte nél­kül folyt le. Theunis és Hymans ma este térnek vissza Brüsszelbe. Parisból táviratoztak. Újabb jelentés szerint Poincaré, Theunis Ies Hymans az értekezleten megál­lapíto­ttá­k Belgium és Franciaor­alapel­veit. Megállapodásuk szeri­ntt Né­met­országnak végre kell hajtani a szakértők tervezetét, a végrehaj­tást pedig a jóvátételi bizottságnak hivatalosan is szankcionálni kell, hogy a franciák és belgák mosta­ni ellenőrzési és szervezési intéz­kedéseit a Ruhrvidéken és a Raj­na tartományokban függesszék fel és változtassák meg. A német bi­rodalom­­gazdasági és pénzügyi egységének a szakértők kívánsá­ga szerint való helyreállítása nem jelenti azt, hogy a két kormány katonai megszálló intézkedései azonnal megszűnnek. A két kor­mány a brüsszeli határozathoz ragaszkodik, amelyen ismételten precizírozott és megállapítja az egyetértést abban a tekintetben, hogy a Ruhrvidék kiürítését nem teszik függővé pusztán Németor­szág ígéreteitől. Parisból jelentik: A jóvátételi bizottság közzétette a szövetsége­sekne­k a szakértői javaslatokra adott válaszát. Parisból jelentik: Poincaré mi­nisz­ter­elnök ma hosszabb kihall­gatáson fogadta Fl­ores­cu, volt ro­mán igazságügyi minisztert. A német választások. Düsseldorffból jelentik: Marx kancellár egy választó gyűlésen hosszabb beszédet tartott, amely­ben hangsúlyozta a most folyó v­á­lasztások történelmi jelentőségét. A kancellár annak a reményének adott kifejezést, hogy a centrum párt reális politikáját szem előtt tartva elősegíti a francia-német közeledést, illetve együttmű­kö­­dést. . ... V. , Berlinből jelentik: Newyorki jelentés szerint ott megalakult az a bankkonzorcium, amely az új német jegybank részére a dollár­­kölcsönt folyósítja. Hír szerint a német jegybank egyelőre öt mil­lió dollár előleget kap Az angol-orosz tárgyalások. (Az angol bankárok a magántulaj­don visszaállítását követelik a szorv­jet kormánytól.) ” Londonból jelentik: "Rakovszk, a szovjet regaíció vezetője nyi­latkozott az amgrol-orosz tárgyalá­sokról .„ — Az angol-orosz tárgyalások mondotta — formálisan folynál?. Hiszek abban, hogy a tárgyalások kedvezzen •veg­ym­TM'- 'nyeamré­nyekre természetesen éppen a­z eredmény érdekében mindkét­ rész­ről szükség van. A­­tárgyalásokat nem zavarják a­z olyan megnyi­latkozások sem, mint az angol bankcsoport egy részének memo­randuma, amelyben a szovjet kor­­mánytól követelték a magántulaj­don visszaállítását és a külkeres­kedelem ellenőrzésének megszün­tetését. A szovjet kormány válasza erre a memorandumra röviden és kategorikusan az volt: ennyit sor­ra sem! Rakov­szki kijelentette még, hogy az angol-orosz kereskedelem rövidesen fellendül, mihelyt Orosz­ország megkapja a kért kölcsönt. A s­zovjet kormánynak a kölcsönt illetőleg az a szándéka, hogy an­nak legnagyobb részét megrende­lésként visszahagyja Angliában. A háborús adósságok kérdésében Oroszország csak az esetben is­meri el az angol követelést, ha viszont Anglia elismeri az oroszok ellenkövetelését. ­ összehívják a magyar nemzet­gyűlést. Budapestről táviratozzák. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint, a nemzetgyűlés elnökségé­­hez harminc képviselő aláírásával kérvény érkezett, hogy a Házat azon­nal hívják össze. Szcitovszky Béla­­ elnök május másodikára hívta egybe a nemzetgyűlést & is

Next