Aradi Közlöny, 1926. június (41. évfolyam, 119-142. szám)

1926-06-01 / 119. szám

1926 junns­­. KOZE'fiNY Súlyos vád Aradmegye magyarsága ellen Addis László kritikája a naafgyarság választási magatartásáról. — Barabás Béla, Parecz Béla és Müller Vendel válasza. Saját tudósítónktól). Az arad-­­ megyei magyarság, amint az már­­ kétségtelenül megállapítható, úgy­­ a képviselői, mint a szenátori vá­lasztásokon becsülettel teljesítette azt a kötelezettségét, amelyet a kormánnyal való választási egyez­mény formájában vezérei vállal­tak. Arad város, valamint a me­gye magyar községeinek lakossá­­ga tanúságot tett a Magyar Párt és a kormányparstum iráiya hűsé­ge mellett azzal, hogy jelöltjeit határtalan lelkesedéssel fogadta s úgy Aradon, mint a magyarlakta szavazókörzetekben a kormány­lista került ki győztesen a válasz­tási küzdelemből. Az arad megyei magyarság egységes akarattal számarányának megfelelő erővel járult az urnák elé és úgy a ma­gyar sajtó, mint Erdély magyar közvéleménye osztatlan örömmel, a fegyvertárs öntudatával és a jól teljesített munka megnyugvá­sával fogadta a kormány orszá­gos diadalát. Ebben a kitűnő győ­zelmi hangulatban, amely a ro­mán-magyar testvériség utolsó válaszfalait is elsodorta, váratla­nul és fájdalmas módon csattant bele Goldis László kemény kriti­kája, amellyel az Aradon megje­lenő­­ Cuvântul Ardealului című lap hasábjain nyilatkozott az aradmegyei kisebbségek választá­si szerepléséről. Kétszeresen fáj­dalmasan érinti az aradmegyei magyarságot ez a kritika azért is, mert épen Goldis László kul­tuszminiszter ajkáról hangzott el- Goldis László együtt nőtt fel ve­lünk, közvetlen tamil voltunk a múltban hevosi küzdelmeinek, cso­dálattal néztük azt a napi politi­kán, egyéni sérelmeken való, szint­te történelmi magasságokig elérő felülemelkedést, amelyet a gyula­­fehérvári pontok megszerkeszté­sénél­ tanúsított. Egyénisége, tő-­­ fekvései, a nemzetiségi megértést célzó politikája megszerezték neki az aradmegyei magyarság szere­­tetét és nagyra értékelését is. Az ő szavainak ostora tehát mélyebb sebeket üthetne az itteni magyar­­ság érzékenységén, de szerencsé­re maga Goldis László sietett a lapban leközölt nyilatkozatának az élét el­tompítani azzal, hogy a szombaton este lezajlott pártva­­csorán a kisebbségekkel való to­vábbi együttműködést hangoz­hatta. Mit mondott Goldis min­­­niszter. — Ebben a pillanatban — mon­dotta Goldis László — még nem tu­­­­dom, hogyan folyt le a választás a­­ többi vármegyékben, de az aradx me­­l­gyei kisebbségek szereplésével nem­­ vagyok megelégedve, mert úgy a né­metek, mint a magyarok részéről azt tapasztaltam, hogy szavazataik nagy­részét az egyesült ellenzék, sőt a cá­­zisták listáira adták le. Ez a tény két­ségkívül bizonyos elked­vetlenedést vált ki azokból, akiknek az volt az intenciójuk, hogy a kisebbségeket kö­zelebb hozzák a jelenlegi kormány po­ltikájához. Ennek dacára a kormány nem fog eltérni programjának ama részétől, amely a kisebbségekhez való közeledést hirdeti és megértő, békülékeny, igazságos bánásmódot ígér. Remélem, hogy ez a politika , haza nem román népeit is meg fogja győzni a román állameszméhez való közeledés szükségességéről. — Konstatálhattam azt is — foly­tatta Goldis — hogy egyes kamarai és szenátusi jelölések főként magyar polgártársaink részéről, meglehetősen szerencsétlenek voltak és nagyrészt ennek tulajdonítható sok román sza­vazat elmaradása, amelyeket egyéb­ként okvetlenül a kormány listája ka­pott volna. Ez amellett bizony­ít, hogy a jövőben a kisebbségi politika vezetőinek nagyobb bölcsességre és körültekintésre van szükségük, mert ha a kisebbségek a kormány részéről a békülékenység és a megértés politi­káját igénylik, annál inkább kell ügyelniök arra, hogy elkerüljék a ro­mán nemzeti érzékenység legcseké­lyebb megsértését. Akinek füle van, hallja meg ezeket! Barabás Béla felel Goldis Lászlónak. Goldis László nyilatkozata termé­szetszerűleg kisebbségi körökben élénk visszhangot keltett. Barabás Béla dr szenátor, az aradmegyei Magyar Párt elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — Fájdalmasan érint Goldis László kemény nyilatkozata, amelyben mél­tatlanul vádolja meg az aradmegyei magyarságot. A szavazás tudvalevő­leg titkos volt és igy lehetetlenség an­nak a megállapítása, hogy ki melyik listára szavazott. Én és velem együtt a Magyar Párt vezetőségének min­den tagja minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekeztünk a magyar­ság tömegeit a táborunkba vonni és propaganda­ útjaim folyamán meg is győződtem arról, hogy az aradi megyei magyarság túlnyomó többsége lelke­sedéssel állott a zászlónk alá. A vá­lasztás eredményéből is azt látom, hogy fáradozásunk nem volt hiába­való és ez különösen a szenátorvá­lasztáson nyilvánult meg, amikor a magyarság komolyabb­­elemei járul­tak az urnák elé. Mi mindent elkö­vettünk a közös lista győzelme érde­kében és a közös lista­­győzött is. Nem tartom tehát indokoltnak most annak a kérdésnek a felvetését, hogy ki hová szavazott. Meggyőződésem szerint az aradmegyei magyarság — talán egy kis, szélsőséges gondolko­dású töredék kivételével — megtette kötelességét és győzelemre segítette a paktumos listát. Mi magyarok a leg­teljesebb őszinteséggel és lejalitással akarjuk, hogy a román nemzettel való testvéri együttműködés feltéte­leit megszerezzük és éppen ezért esik rosszul nekünk ez a kritika, me­lyet jószándékainkért és jótetteinkért kaptunk. Arad magyar képviselőjé­nek nyilatkozata. Parecz Béla dr., Arad megye ma­gyar képviselője a következőket mon­dotta: — Goldis László saját szavai szerint is akkor tette meg szóban­­forgó nyilatkozatát, amikor a vá­lasztások eredményeit még nem ismerte. Pszichikailan?, emberileg érthető, hogy a miniszter — vala­mi elkedvetlenítő körülmény ha­tása alatt — pillanatnyi rosszked­vében keserű szavakra fakad és én Goldis nyilatkozatát egy ilyen pillanat szülöttjének tartom. Ha látta volna azt a spontán lelkese­dést, őszinte lojalitást és magá­val ragadó hangulatot, amely a­ választások folyamán a magyar községekben uralkodott, nem hi­szem, hogy így honorálta volna a magyarság szereplését. Nem ta­gadom, rosszul esik ez a kritika, de erősen hiszem — és ezt a meggyőződésemet Goldis szom­ba­t es­ti pohárköszöntője is támo­gatja,­­ hogy az országos eredmé­nyek birtokában és az azóta a megyéből befutott részletes je­lentések közlései nyomán más ve­­eménye van a miniszternek arról az oroi­zánsan egységes állásfog­­laláról, amelyet az aradmegyei magyarság a közös lista­­adalra­­vitelében tanúsított. "Ami pedig azt a feltevést illeti, hogy a Magyar Párt nem választotta meg szerencsésen a jelöltjeit, er­re csak azt félelem, hogy a kor­mánynak módjában lett volna még a jelölések nyilvánosságra hozatala előtt tiltakozni olyan je­löltek szerepeltetése ellen, akik­nek személye sérti a román nem­zet érzékenységét. A kormány jóváhagyta a Magyar Párt által beterjesztett jelölt­listát és ezzel a p­édiumot is magára vállalta. A németség is válaszol. Müller Vendel dr., az arad me­­gyei sváb politikai párt vezetője a­­kultuszminiszter kijelentéséről a következőket mondotta: — Tagadhatatlan, hogy kisebb hibák történtek a választásoknál, de el kell ismernie mindenkinek, hogy a kisebbségek támogatása nélkül az eredmény mégis csak más lett volna. A választáson ki­zárólag rajtunk kívül álló techni­kai okokból estünk el Szentannán négyszáz kormánypárti szavazó­tól, akik önhibájukon kívül nem szavazhattak le. Ennek dacára ál­líthatom, hogy a német kisebbsé­gek nagy része Arad megyében is a megegyezéshez híven, a csillagos listára szavazott le. Miért javul a lej? (Bucureşti, május 31-) Politikai körökben megcáfolják azt a hírt, hogy a Banca Naţionala a külföldön lejt vásárolt és ezzel idézte elő a valuta javulását. A lej értékének emelkedése a kor­mány gazdasági rendszabályainak és a jó terméskilátásoknak kö­szönhető. A lej állandó javulása következtében a bucureşti-i tőzsdén nagy a bőség a külföldi devizáikban és már paritáson alul is kí­nálják eladásra a készleteket._________________________________ A zsidó szentegylet ünnepe. I Ünnepélyes tagfelvétel az ara­di Chewra Kadisában. — Az uj tagok­­ névsora. (Saját tudósítónktól.) Tegnap tartotta meg az aradi Chewra Ka­­disa szokásos* évi tagfelvételi napját. A szépen feldíszített köz­gyűlési teremben a jó falatoktól roskadozó asztalok mellett Münz Mártonná, Ráskai Miksáné és Ká­roly Sándorné tevékenykedtek s buzgón kinálgatták a jelentke­zőknek az izes ennivalókat. Az uj tagfelvételre jelentkezettek mindegyikét dr. Vágvölgyi Lajos főrabbi meleg beszéddel kö­szöntötte s felkérte őket, vegye­nek tevékeny részt az egyesület működésében. Azután dr. Kep­­pich Jakab elnökhelyettes, majd az elöljáróság tagjai üdvözölték szívesen az újonnan belépetteket. Egész nap folyt a tagtoborzás s estig 66 uj tagot vettek fel a Chevra Kadisa kebelébe. Az uj tagok névsora a következő: Erdős István, Engel Dezső, Engel József, Erdős Dávid, Krausz Jenő, Krausz Pál, Schwarcz­­ Mór, Schwarcz Al­fréd, Schwarcz Rudolf, Schwarcz Ernő, Barna István, Weisz Dá­vid, Meisl Gyula, Réder Adolf, Holczer Jenő, Holczer­­ László, Boros Oszkár, Surányi Jenő, Jelinek Béla, Jelinek László, Markovics Miksa, Kálmán Jenő, Kemény Lajos, Mezei Izidor, Me­zei Jenő, Hirschmann Ignác, Kemény Ferenc, Szántó Miksa, Leipniker Tibor, Weiszberger Sá­­muelné, Károly Sándor, Schwarcz Miksa, Schwarcz Dezső, Sebes­tyén Ede, Csere Béla, Grosz Pál, Moskovitz József, Gábor Sándor, Bérczi Károly, Szász­ Dávid, Varga Imre, Kaufmann Andír dr. Singer Lajos, Faragó Tibor, Sándor Ferenc, Schwarcz György, Krausz Lázár, Fried Lipót, dr. Dohány Sándor, Ney Ernő, Fischer Géza, Engel József, Deutsch Sándor, Deutsch Miklós, Neuländer Ferenc, dr. Székely Aladár, Steinfeld Imre, Kornis Árpád, Kornis Pál, Porzsolt Jenő, dr Herzog Sándor, Róth Hen­rik, Róth Ede, Weiszberger Gusztáv, Weiszberger Gábor, Eiser Ernő. Azok számára, akik tegnap nem jelenhettek meg, még nyolc­­ napot tűztek ki, amely idő alatt felvétethetik magukat a hitközség irodájában. A hagyományos tár­­sasvacsora pedig, amelyen a régi és új Ghevra-tagok megis­merkednek, junius másodikén lesz a zsidó fiu­ iskolában s mint az előjelek mutatják, igen jól fog sikerülni, körülbelül 250—300 je­lentkezőre számítanak. 1926. junius: a Szent-Margitszigeti Szanatórium megnyitása Bpesten! A legmodernebb belgyógyászati és fizikoterápiás gyógyintézet. A lakószo­bákban kenős, szénsavas gyógyfürdők köszvény, reuma és női bántalm­ak ellen Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szív­betegek számára. Soványitó- és hizó­­kurák. Röntgen. Laboratórium. Víz­­gyógyintézet. Strandfürdő. Felvilágosí­tással és prospektussal szolgál úgy a szanatórium, mint a Szent-­Margitszigeti Nagyszálloda kérdéseiben: az Igazgatóság, Buda­pest, str., Margitsziget. Sürgönyeim : BUDAPEST, MARGÓ TEL, 2013 ­ Győzött a portugál forradalom, Londonból táviratoztakA Chi­cago Tribüne lissaboni értesülése szerint Mendoza de Cadam tá­bornokot, a vérnélküli forradalom vezérét bízta meg a köztársaság elnöke az új kormány megalakít­­ásával

Next