Aradi Közlöny, 1926. szeptember (41. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

1926 szeptember 1. K 6­2­13 ü N­Y Arad magyarsága kijelölte a magyar tanácstagokat Tizenkét rendes és négy póttagságra történt a jelölés. Az intéző­­bizottság egyhangú határozattal állapította meg a jelölteket. Barabás Béla dr. nyilatkozata a magyar egységről (Saját tudósítónktól) Ma dél­előtt a Boncu Vasul prefektussal való tárgyalások levezetésével megbízott delegáció, Barabás Béla dr., Parecz Béla (ír- és Velcsov, Géza dr. újból megjelent Boneti Vazul prefektusnál és közölték vele az intéző--tizotts­ág határoza­tát, amely tertőt a magyarság az egyezményes­ lista mellett dön­tött és elfogadja a részére fel­ajánlott 12­0 rendes és négy pót­tagsági helyet. Bonen prefektus örömének adott kifejezést afölött, hogy a magyarság is megértette az ő intencióit és konciliáns ma­gatartásával elősegítette egy párt­­közi egyezség alapján összeállí­tandó és közmegelégedésre meg­válogatott paktumom lista győ­zelmét.­­­­ Délután fél 5 órakor a Ma­gyar Párt helyiségében összeült a jelölő bizottság, amely rövid vita után összeállította a magyarság jelöltjeinek névsorát. A névsort a délután 6 órára egybehívott inté­ző­bizottság­­ elé b­s terjesztették, amely egyhangúlag magáévá tet­te a jelölő bizottság javaslatát, így tehát az egyezményes listán az aradi magyarságot a következők­­fogják képviselni: RENDES TAGOK, 9. Striegl József iparos, 10. Brandt István iparos,­­ 11. Liszka Pál kiskereskedő, 42. Dr. Vörös László lapszerk. PÓTTAGOK: 1. Lőcs Rezső dr. ügyvéd, 2. Bérczy Lajos tanár, 3. Kócsy Jenő hírlapíró. . 4. Wendt Manó nyugdíjas. Deutsch Andor, aki a jelölő­bi­zottság tagja volt, már a bizottsági ülésen kijelentette, hogy csak az esetben vállal jelöltséget, ha azt Baross Lajos nem fogadná el. Az intézőbizottság még az este folya­mán közölte a magyar jelöltek név­sorát Boney prefektussal, aki azt megelégedetten vette tudomásul. Az intéző­bizottság ülése után munkatársunk beszélgetést folytatott Barabás Béla dr.-ral, aki a követke­zőket mondotta: — Szabadságidőm alatt a Bács­kában minden nap kézhez kaptam az Aradi Közlöny példányait, amelyből azt láttam, hogy a községi választá­sok körül nagy ellentétek merültek fel a Magyar Párt kebelében és onnan messziről attól tartottam, hogy ezek a küzdelmek szakadásra fognak vezetni. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor hazaérkezve azt láttam, hogy az intézőbizottsági üléseken — ha voltak is ellentétes irányú felszólalások — a bizottság minden egyes tagját igaz magyar érzések fűtötték és a párt talán soha sem volt egységesebb és öntudato­­sabb, mint ma. Jellemző a pártunk­ban uralkodó testvéri hangulatra, hogy a máskor nagy vihart kiváltó személyi kérdésekben is a legkisebb­ nézeteltérés nélkül határozott az in­tézőbizottság és egyhangúlag fogad­ta el a jelölő­bizottság által előter­jesztett névsort. Még egyszer leszö­gezem, hogy a Magyar Pártban megnyilvánult összhang és megértés a legnagyobb megelégedéssel és örömmel tölt el.­­ Az egyezményes listára vonat­kozólag csak annyit mondhatok, hogy noha néhány taggal kevesebb lesz a városi tanácsban a magyar képviselők száma, a választás harc és izgalmak nélkül fog lefolyni és ezáltal a város érdekében való mun­kának zavartalansága biztosítva van. A prefektus úrral való mai tárgyalá­saink során azt a kötelező ígéretet kaptuk meg, hogy a kisebbségek kárpótlásaként az elvesztett néhány tanácstagság helyett a megyei bizott­ságnak a városi tanácsba küldött de­legátusai között helyet fog foglalni Takácsy Miklós és Weissenburger Nándor is, így aztán a magyar— német kisebbség 14 rendes és 4 póttaggal tesz képviselve a tanács­ban. 1. Barabás Béla dr. szenátor, 2. Parecz Béla dr. képviselő, 3. Nagy Sándor dr. ügyvéd, 4. Baross Lajos dr. kereskedő, vagy Deutsch Andor kereskedő, 5. Varjassy Lajos v. polgármester 6. Velcsov Géza dr. ügyvéd, 7. Steigerwald Alajos bútorgyáros 8. Domán Sándor kereskedő ü­gyünk, az a taktus, amit a ritmus­sal szoktak összetéveszteni, hol­ott ritmus és taktus két teljesen különböző dolog: a taktus gépie­sen ismétel, a ritmus teremtve megújít. A mindenséget átható rit­must a mai, az elgépiesedés felé rohanó kor ember© alig érzi. Tör­tetve küzdő korunk hajszája ke­vesebb szabadidőt hagy a termé­szet ritmikus szívverése megfigye­lésére, élvezésére és arra, hogy magunk is nyugodtabb, derűsebb életet élhessünk. De ennek jó­részt mi vagyunk okai. Mit te­szünk azért, hogy életünket har­­monikusabbá tegyük? Panaszko­dunk s a kényelmeskedés laissez faire, laissez passer álláspontjára helyezkedünk. Nincs erőnk igás­­ideges életünk megváltoztatásá­ra! ... A magunk, ai Holnap is- Susúga egészsége, ereje, szépsé­ge, kiegyensúlyozott életélvezés© érdekében szakítanunk kell tétlen magunk elhagyásával! Hozzá kell szoknunk testünk rendszeres kép­zéséhez, ami kezdeményező- és akaraterőnket, fegyelmezettségün­­ket növeli, céljaink könnyedeb­ben, frissebben való eléréséhez vezet. Ezzel eljutunk egy harmo­nikusabb, a lelkiekre is kiható életben, mely felszabadulni segít mai egyoldalú, a természettől és természetestől mindjobban eltá­volodó, jellegzetes háború utáni s csak szerzésre beállított törek­véseink bilincsei alól. 'y'Ű£\'r\Ckn Szerdán dől el az Acsev sorsa. A fa­ncsasici tanács holnap dönt a megvétel ügyében. (Bucureşti, augusztus 31.) A mai minisztertanács mai ülésében behatóan foglalkozott az Arad- Csanádi vasút megvásárlásával és a döntést ebben a kérdésben hol­napra halasztotta. A szászvárosi református kollégium ügyét Groza miniszter referálta és javasolta az épület megvételét. Ezzel szemben a kormány több tagja a kollégium bírói zár alá vétele mellett fog­lalt állást, amíg az ügy eldönté­sére felkért fórum végleg nem ha­tároz. A határozatot ebben a kér­désben is a holnapi miniszterta­­nácsra halasztották. 3 mellett s felhasználódna a levegő a rotor hajtására. 40—50 száza­lék gyorsasági előnyt jelent ez, amit későbbi kísérleteim be is iga­zoltak. A motorok felfelé indítják a gépet s amint elértem a megfe­lelő magasságot, elállítom a mo­torok működését s a rotorkészü­lék kezd dolgozni A gép szár­nyai, amikor a repülő felfelé megy, a földhöz merőlegesen si­mulnak a géphez, amikor már a kívánt magasságot elérte, a szárn­, nyak automatikusan ki­terjes­zked-' nek a rájuk lelhet támaszkodni. A leszállás ugyanígy történik.­­ Gondolja, hogy nagy mé­retben is sikerülni fog a kis ké­szülék eredményét elérnie? Válaszképen önérzetes maga­­bízó , mosolylyal elmosolyodik. Megsiámogatja a kis modellt s túl­áradó lelkesedéssel beszél a ,,Bus“-ról. Erre a névre keresz­telte el Pogány József az első ,,Listaero-rotort." aradi kereskedő különös kalandja. Összecsíptek a darazsak a Maros-­ parton. (Saját tudósítónktól.) Kellemet­len baleset érte ma délelőtt Licker Ferenc aradi kereskedőt. A kereskedő a Maros partján sétálgatott és a mozi közelében észrevette, hogy az ott játszado­zó gyermekek kövekkel dobálóz­nak egy pontra. Közelebb ment, hogy kíváncsiságát kielégítse, eb­ben a pillanatban egy lehullott kő­darab nyomában darazsak ez­rei röppentek a­ levegőbe. A gyer­mekek, akik felfedezték és fel­zavarták a darázsfészket, elmene­kültek, a meglepett kereskedőt azonban, mielőtt menekülésre gon­­tolhatott volna, megtámadták a felzavart darazsak. A kétségbe­esett ember a darazsak csípésétől okozott irtózatos fájdalmában ro­hanni kezdett, de a veszedelmes rovarok nyomon követték. Csak nehezen sikerült kimenekülnie a darázsrajt­ól, de akkorára keze, feje és arca össze-vissza volt csípve. Licker Ferenc a kellemet­len kalandjáról jelentést tett a legközelebb posztoló rendőrnek, a­ki ugyan jegyzőkönyvet vett fel az esetről, azonban aligha szolgál­tathat a rendőrség elégtételt a sok fájdalmat átszenvedett kereskedő­nek, mert nincs módjában kérdő­re vonni és megbüntetni a bosz­­szúálló darazsakat, mert legföl­jebb az történhetik, hogy a nyo­mozásukra kiküldött detektiveket, a legjobb esetbe­n is ők csípik majd meg. Magyar ember találta fel a rotor­repülőt Egy budapesti pincér macának követeli a rotor­­repülőgép feltalálásának dicsőségét. (Budapest, augusztus 31). Kül­földi lapoik az utóbbi napokban so­kat cikkeztek egy né­m­et mérnök­ről, aki feltalálta a rotoros repülő­gépet, illetve, aki Flettner gyárt­mányának felhasználásával készí­tett© 11 gépét, s akinek első kísér­letei meglepő eredménnyel vég­ződtek. Közben pedig érdekes szenzáció történik: egy pesti pin­cér szerényen bejelenti, hogy ő már egy fél esztendővel ezelőtt feltalálta a helyből felemelkedő s tetszés szerinti helyre merőlegesen leszálló, rotorral és motoros szer­kezettel működő repülőgépet. Pogány, Józsefnek hívják ezt a pincért, aki jelenleg egy körúti kávéházban működik. A világhá­borúban orosz fogságba került, mint fogoly gépgyárakban dolgo­zott és alapos jártasságra tett szert­­a gépipari szakmában. A forradalom éveiben elmenekült és visszatért Magyarországra. Ott a munkanélküliség miatt nem tudott bejutni egy gépgyárba sem. Elha­tározta, hogy pincér lesz. Már öt esztendeje az. Flettner találmányá­ról csak az újságcikkek nyomán értesült Pogány József. Akkor el- Zi­. járatta, hogy ezt az energia­forrást átviszi a légi közlekedési eszközöknél. Több modelt készí­tett, amíg végül sikerült megkons­truálnia új találmányát. Kispesti egyszerű lakásában mutatja fából és alumíniumból ké­szült modeljét. A model közel két méter hosszú, ,,Listaero-motor“­­mak nevezte el. Elülső részén egy, tetején két légcsavar van. Egymás után két szárnya van a gépnek, a­melyek nemcsak vízszintesen, ha­nem függőleges irányban is sze­relhetők. A két felső légcavart motorok hajtják, az elülső légcsa­var pedig a rotor számára való , csak ak­kor működik, amikor a gép már a levegőben van. A rotor a pilótaülés előtt magaslik ki a gépből. Pogány József a követke­zőkben magyarázta el a gép tör­ténetét és működését: — Valahány száz repülőgépet láttam, mindig csodálkoztam, hogy a csavar forgás közben rá­préseli a levegőt a motorra, ami nagy ellenállást fejt ki. Ezáltal sokkal nehezebben halad a gép előre. Ha azonban a csavar egy rotorra sűrítené a levegőt, egy­szerűsítené a mozgást," így két részre osztva suhanna el a gép . Borzalmas vonatkatasztrófa Finnországban. Koppenhágából táv­iratozzék. Helsingforsi jelentés sze­rint a finn főváros főállomásán sú­lyos vasúti katasztrófa történt. Egy utasokkal zsúfolásig megtelt személy­vonat kiugrott a sínekből és az állo­más perronjára futott fel, majd át­tör­te az állomási csarnok egyik falát. A katasztrófát az okozta, hogy a fékszerkezet felmondotta a szolgála­tot amit a vonatvezető már egy kilo­méterrel az állomás előtt észrevett ugyan, de nem volt képes a katasz­trófának elejét venni. A szerencsét­­lenségnek tizenöt súlyosan sebesült­­je van. i.,n Liii.n.m.reg

Next