Aradi Közlöny, 1932. november (47. évfolyam, 255-279. szám)
1932-11-01 / 255. szám
ARADI KÖZLÖNY. KEDD. NOVEMBER 1- PANASZKODÓ ARADIAK a munkaügyi miniszter előtt IOANITESCU megígérte a sérelmek orvoslását D. R. Ioanitescu egészségügyi és munkaügyi miniszter hétfőn déli egy órakor Temesvárról Lippán át Aradra érkezett. Temesvárig vasárnap részt vett az erdélyi és bánsági kisiparosok nagyszabású kongreszusán és vasárnap este autón indult el Arad felé. Lippán Bocu Sever volt bánsági miniszter vendége volt és onnan a rossz időjárás miatt csak a délelőtti órákban folytathatta útját. A minisztert a prefektúra előtt fogadta az aradi hatósági vezetőorvosok élén dr. LázárÁgoston megyei prefektus, dr. Botloc Elek városi interimár-bizottsági elnök, dr. Popa M. János alispán és dr. Moga Romulus rendőrkresztor. Közben vonaton megérkeztek a miniszter bucuresti-i kísérői is. (Mihail Enescu, a betegsegélyzőpénztárak vezérigazgatója, Ion Puscariu, a munkaügyi minisztérium vezérigazgatója, Galatasan egészségügyi vezérfelügyelő, Samuila Sándor, a kisiparosok szövetségének országos elnöke, Manoila Sabin, a népesedési hivatal országos vezetője, Christea Ionescu az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója,Oradian Traian, az országos tanonciskolák vezérigazgatója, Vulpe István, kerületi tanonciskolai vezérfelügyelő és még mások. D. R. Ioanitescu miniszter az esőben fedetlen fejjel szállott ki az autóból: ezüstös, markáns, intelligenciát sugárzó feje így is kiemelkedett a fogadtatás csoportjából. „Magam is Iparoscsaládból származok“ Az üdvözletek után a miniszter az aradi Ipartestület székházához hajtatott, ahol már a kora reggeli óráktól kezdve várták az aradi iparosok testületeinek képviselői, élükön Okiriu Iustin ipartestületi elnökkel. Itt láttuk Popescu Péter aradi munkaügyi vezérfelügyelőt, Trimbitioni Traian iparfelügyelőt, dr. Radu Cornelt, az aradi gyermekkórház igazgató főorvosát, dr. Moldovan Jánost, a megyei közkórház igazgató-főorvosát, dr. Vuia Salvatori, a szülészeti kórház igazgató-főorvosát, dr. Snarten Pált, a tüdőszanatórium igazgató-főorvosát és még másokat. A minisztert, miután megtekintette az ipartestületi hivatalokat, Olariu Iustin elnök üdvözölte és meghatott szavakkal ajánlotta védelmébe Arad kézműiparát. A miniszter tartalmas beszédben válaszolt: — Magam is iparos családból származom — mondotta D. R. Ioanitescu miniszter — és harminc éve dolgozom az ipar érdekeiért. Tizenkét éve vagyok tagja a kamarák országos szövetségének. A kisipar a gyáripari nagytőke és az ipari munkásproletáriátus között őrlődik, pedig sem a gyáripar nem pótolhatja a kézműiparos ügyességét, sem az ipari proletáriátus nem nélkülözheti a kisiparosság, munkalehetőségeit. Az iparos együtt él munkásával, segédje csaknem családtagja, ennek a ténynek nagy szociális jelentősége van. Az Önök szerepe, uraim, meg van határozva, legyenek akár románok, akár németek, svábok,, vagy magyarok, mind e szempontoktól függetlenül, egységesen meg kell vessék lábukat a mai viszonyok közepette is. Lehet, hogy sokukat elsodorja a válság, a kedvezőtlen viszonyok összetalálkozása, mégis arra kérem mindnyájukat, haladjanak a korral, legyenek minden tekintetben versenyképesek, mert így továbbra is megállják helyüket. Isten éltesse mindnyájukat! Samoila Sándor, az országos kisipari szindikátus elnöke hívta fel ezután a miniszter figyelmét az aradi ipartestület betegségéi azóintézményének leromlott sorsára, kérve támogatását. A miniszter kijelentette, hogy az aradi ipartestület teljes szervezetét mindaddig sértetlenül fenn kívánja tartani, míg a munkakamarákról szóló törvény életbe nem lép. Ebben az esetben is csupán a formák változnak, a szervezet gerinces célja változatlanul fennmarad. Ezután a miniszter gyors ítéletet hozott Prósz József aradi cipészmester ügyében, akinek büntetését elengedte, amelyet túlórázás miatt kapott. Nepedfél millió többletbevétel a munkáspénztárnál A miniszter és kísérete a Munkásbiztosító intézményét tekintette meg ezután és őszinte megelégedésének adott kifejezést annak vezetése, működése és példás eredményei felett. Aminisztert Platós igazgató fogadta, aki műkö- désének eddigi kilenc hónapja alatt 3 mársfió 457.000 lejel növelte a munkáspénztár jövedelmét. Úgy a miniszter, mint Enescu Mihail vezérigazgató és Calarasanu munásbiztosítási yezérfeiügyel© ismételten gratuláltak az eddigi deficit eltüntetéséért. Platós igazgató rámutatott válaszában arra, hogy működését az intézmény orvosi karának támogatásával — melynek éléndr. Chindler ált — támasztotta eddig is eredményesen alá. A miniszter a megyei közkórházat is felkereste, ahol dr. Moldovan János igazgatófőorvos kalauzolta végig az intézmény osztályain. Ioanitescu miniszter úgy itt, mint a gyermekkórházban és a Fischer Eliz szülészeti kórházban megelégedésének adott kifejezést. Vuia dr. igazgató-főorvos intervenciójára a kórház működése továbbra is biztosítva van, amennyiben a minisztérium közel félmillió lejt utalt ki a fennálló tartozások kiegyenlítésére. A miniszter körútját — miután az iparos-tanonc-otthont is meglátogatta — a késő déli órákban társasebéd fejezte be. A Kamara memoranduma a kereskedelmi és ipari sérelmek miatt A körfűrésszel dolgozó bútorasztalosokat a munkásbiztosítás kategóriáinál a legmagasabb veszélyességű osztályba sorozták, valamennyi munkásukkal egyetemben és méghozzá a biztosítási díjak differenciáit 1926-ig visszamenőleges hatállyal követelik tőlük valamennyi munkásuk után. Egyik-másik aradi cégnél ez a differencia a százezer lejt is megközelíti. A sérelem megszüntetését a kamara memorandum formájában dr. Trailescu Ionel kamarai titkár útján juttatta a miniszter elé. A kamara az ellen is tiltakozott, hogy a munkamarákról szóló törvény a kisiparosokat ugyanegy kategóriába akarja sorolni a saját munkásaikkal. A fűszerkereskedők érdekében is interveniált a kamara és azt kérte, hogy a fűszerüzletek is akkor tarthassanak ebédszünetet, amikor a többi kereskedelmi üzletek, tehát déli 1—3 óra között. A miniszter átvette a memorandumot és megígérte, hogy kedvezően fog intézkedni és azt is meggondolás tárgyává teszi, hogy milyen aránylagos kulcs szerint lehetne bizonyos mérsékléseket alkalmazni az egyes ipari szakmák munkaadói által fizetett biztosítási díjakra vonatkozóan. Bucsúzás közben D. R. Ioanitescu miniszter az aradi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az ipari élet vezető egyéniségeinél tett látogatást, majd Bucurestibe utazott és a pályaudvaron kijelentette, hogy legközelebb Lugojeanu kereskedelmi és iparügyi miniszter társaságában keresi fel Aradot, hogy együttesen beszéljék meg Arad speciális ipari, kereskedelmi és munkanélküli-problémáit. Arad nagy halottjai Írta: CSIKY KÁROLY: Fenséges a halál, mert az örök nyugatomhoz vezet, de vigasztalan, mert az idők végtelenségébe meríti az elmúlást... Ámde az életben maradottak szeretete győzedelmeskedik az elmúlás felett: a visszaemlékezés életre hívja, megidézi az elhunytakat Halottak napján.. Különös kegyelettel gondolunk ezen a napon azokra, akik életüket nagy és nemes célok szolgálatábaállították, s a közéletnek önzetlen munkájukkal feledhetetlen szolgálatokat tettek. Emelkedett szívvel száll viszsza "Szellemünk elhunyt, értékes, munkás életet élt nagyjaink emlékéhez- Hatottak napján mélységesen átérezzük azt az erkölcsi tartozást, amely arra késztet, hogy ünnepiszerűen emlékezzünk meg róluk, azokról a férfiakról, akik a mai nagy Arad alapköveit rakták le... A régi Arad ama szerencsés városok közzé tartozott, amelynek mindenkor voltak kiváló fiai. Különösképpen a mult század hetvenes éveiben, a magyar alkotmányos élet visszaállítása után. A Tégi Arad nagyjairól kívánok ezúttal — Hatottak napján — szeretettel visszaemlékezni, fma még szemtanúja voltam annak a lelkes küzdelemnek, melyet Arad régi iparosai, gyárosai, kereskedői és kiváló szellemi munkásai a város felépítése és kulturális fejlesztése érdekében kifejtettek- Megérdemlik, hogy Halottak napján kegyelettel idézzük vissza szellemüket és nemes emléküket szeretettel vetítsük az új generáció szívébe. Atzél Péterrel kell kezdenem a múltba nyúló árnyak névsorát Az alkotmányos élet visszaállítása után Arad város polgármestere, később főispánja s a város ügyeinek mindenkor lelkes támogatójavolt. Atzél Péter"vetette fel és vitte a megvalósulásig a városi színház és bérház eszméjét, mert ezzel Aradot nagyvárossá akarta tenni. S a Iacz Gyula következik az árnyak sorában... Huszonnyolc éven át volt Arad város polgármestere. Ez alatt az idő alatt épült fel a városi árvaház, iskolák, laktanyák nőttek ki a földből és felépültek a marosparti védgátak- Salacz Gyula polgármestersége alatt csatornázták a várost, kiépítették a vízvezetéket és Arad terein, utcáin aszfaltburkolatok csillogtak. Dr. Darányi János jószívűsége és emberszeretete folytán a legnépszerűbb orvosa lett Arad közönségének. Saját költségén magánkórházat építtetett a szegények számára. A kórházat ő maga vezette és tartotta fenn. Az utókor hálája szobrot emelt neki, amely a Baross-parkban áll. Báró Neuman Ede, Dániel és Adolf európai hitű, hatalmas szeszgyárukkal és műmalmukkal nagy lendületet adtak Arad kereskedelmének és iparának. Az utókor hálájára kimeríthetetlen jótékonyságukkal is rászolgáltak. Felépítették a teljesen modernül berendezett járványkórházat, a gáji kisdedóvó iskolát, s ahol segélyre volt szükség, mindenkor ők voltak az elsők az adakozók között-VarjassyÁrpád tanfelügyelő lelkes kulturbarát volt. A hatalmas Kultúrpalota építésének eszméje tőle ered- A Kölcsey Egyesület az ő elnöklete alatt, erkölcsi és anyagi támogatása mellett gyönyörű kultúra-fejlesztő missziót végzett. Boros Béni, Vásárhelyi Béla és Nachmnéber Ödön is lelkesen részt vettek a városfejlesztési munkában. A Körösvölgyi és Csanádi Vasutak kiépítése, az Arad-Csanádi Gazdasági Takarékpénztár alapítása az ő lelkes buzgalmuk eredménye. Hozzájárultak Arad város fejlesztéséhez Weitzer János és Spitzer Ignác is, akik legendás vagyonuk nagy részét a város közcéljaira hagyományozták. Az aradi orvoskar egyik kiváló tagja, dr. Kabdebó János nemcsak tudományával, de szívével is gyógyította betegeit. Nagy emberszeretetét különösen az 1873-i nagy kolerajárvány alkalmával bizonyította be, amidőn mint a járványkórház főorvosa feledhetetlen érdemeket szerzett. Sok emberélet megmentése fűződik az ő orvosi tevékenységéhez. A város fejlesztésének nagy munkájában lelkesen részt vettek: Simay István, aki egy nagy fürdőépületet és báró Andrényi Károly, aki gyermekkórházat építtetett, továbbá az akkori városi törvényhatóság tagjai, kereskedők, iparosok, név szerint: Bogdánffy Gergely, Náray Imre, Varjassy József, Fényes Károly, Tavaszy Antal, Remetey Fülöp Károly, Tarjányi Vilmos, Tagányi István, Chorin Ferenc, Széll Ernő, Kristyók Zsigmond, dr. Marek Lajos,báró Bánhidy Béla, Ring Károly, Beles János, Dániel Lázár, Szalay Károly, Beck Alajos, Probszt Károly, Ackermann Mihály, Schönwald, Prinner, Wälder, Mittelmann, Kintzig, Kneffel, Soltz, Dományi, Ransburg, Ring, Éles, Jirasek, Dengl, Steinitzer, Hendl, Nagy Kálmán és még sok jeles polgára Aradnak. Halottak napján tele van a lelkem az elmúlás gondolatával és az a megnyugtató, vigasztaló érzés tölti be szivemet, hogy élni szép, de meghalni jó... Az életbenmaradottak pedig önmaguknak állítanak emléket akkor, midőn megbecsülik apáik munkásságát és lelkük hervadhatatlan virágaiból fonnak koszorút fejfájukra.-