Aradi Ujság, 1923. január (22. évfolyam, 5-22. szám)
1923-01-07 / 5. szám
Egyes szám áru 1 len. Vidéken, 150 Leu. XXII. évfolyam 5. szám. TELEFON: 503. Hirdetéseket felvesz: „Kelet“ hirlapiroda Str. Alex (Salac-utca), „Wallinger" hirdetési Iroda Str. Boranovics (Lázár Vilmos utca) és a kiadóhivatal. Paradi Insx. Távirati Jelentések Mussolini az angol javaslat ellen. Róma:A tegnapi minisztertanácson Mussolini beszélt a párisi konferenciáról és részletesen tájékoztatta minisztertársait az angol terv felől a Párisba küldött olasz delegáció szakvéleménye alapján. Kifejtette, hogy a terv nem felel meg az olasz érdekeknek, így elsősorban a négy évre szabott moratórium, amely megfosztaná Olaszországot a német szénszállításoktól és kényszerítené, hogy szenét a világpiacon szerezze be, miután az angol terv szerint a moratórium az anyagszállításokra is kiterjedne. Ehhez járul, hogy az angol javaslat olyan tartozásokat fe akar elengedni Németországnak, amelyek az olasz költségvetésben mint fontos bevételi tételek szerepelnek, nem is szólva a kisebb, volt ellenséges államok irányában fennálló igényeik törléséről, a Romániának és Csehországnak folyósított előlegek elengedéséről, amitOlaszország nem tehet meg. A francia és az olasz aranyfedezet már hatodfél éve Amerikába került, London. Az a nagy meglepetés, amely annak nyomán támadt, hogy az angol kormány már régebben Amerikába szállította Franciaország és Olaszország aranylelétjét, a mai reggeli lapokban visszhangra talál. .Hivatalos részről kijelentik,hogy a francia és az olasz árufedezetet már 5 és fél év előtt elküldték az Egyesült Államokba és hogy ez a két megállapodás alapján történt, nevezetesen a londoni és a párisi kormány között egyrészt, másfelől a francia és az angol nemzeti bank megegyezése után. Először a francia kormány egy milliárd aranyfranknyi letétjét szállították ki Amerikába az angol nemzeti bankból, később Olaszország 400.000 aranyfrankját. Mind a két aranyletét hadianyagok vásárlására szolgált Amerikában, tehát lehetetlen Anglia számára az aranyaat összevásárolni. Megállapíti ató, hogy az angol közvéleményre nézve az aranyletét kinszállítása éppen olyan meglepetés, mint Olaszországban és Franciaországban. Újabb részletek a Rasin miniszter elleni merényletről. Már decemberben meg akarta ölni a minisztert. Rasin állapota reménytelen. Bécs. Tegnap délelőtt tizenegy órakor jött a telefonos hír Prágából hogy dr. Rasin pénzügyminiszter ellen gyilkos merényletet követtek el. Egy fiatalember, aki körülbelül húszévesnek látszott, négyszer lőtt el pénzügyminiszeter, mikor lakásának kapuján kilépve, az automobilba akart szállani. A járókelők rávetették magukat a merénylőre és lefogták. Dr. Rasin pénzügyminiszter eszméletlenül terült el a járdán. Néhány percig tartott csak, míg a mentőkocsi megérkezett, hordágyra tették és beemelték a súlyosan sebesültet. Egy közeli szanatóriumba vitték és az első orvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy életbenmaradásához kevés a remény. Az a golyó, amely csípőjén fúródott be, valószínűleg nemes szerveket roncsolt össze. A merénylő a körülállók kérdésére azt mondta, hogy a Bohemia bank tisztviselője és elvesztette egész vagyonát, mikor a cseh korona zuhanása beállott. Politikai okok nem késztették a gyilkosságra. Ma a következő részleteket jelentik: A merénylőt Supalnak hívják és első kihallgatásakor azt állította hogy a prágai Bohemia bank hivatalnoka és húsz éves. Nem volt nehéz rájönni, hogy személyi adatai hamisak. Supal nevű hivatalnoka a Bohemia banknak nincsen, nem is volt. A merénylő egy biztosító társaság alkalmazottja, Rieutsch-Bródból származik. Elmondta a rendőrtisztviselő faggatására, hogy politikai motívumok érlelték benne az elhatározást. Nem tartozik semmiféle politikai párthoz, a cseh légiónak sem tagja azonban erős a hite, hogy Rasin politikai tevékenysége pénzügyi téren romlásba vezeti a csehszlovák köztársaságot. Bevallotta azt is, hogy már régen készül a merényletre. December 11-én kihalgatásra jelentkezett a pénzügyminiszternél, el is ment a minisztériumba és az elfogadó szobában várt. Az mentette meg akkor Rasint a golyótól, hogy egy női látogatója volt s a merénylő félt, hogy a pénzügyminiszter helyett ezt a hölgyet fogja leteríteni. Be sem várta tehát, hogy bebocsássák Rasinhoz és elment. Mikor ezeket jelentem, a merénylő kihallgatása még tart. ASzanatóriumból az a hír érkezik, hogy a csipőlövés súlyos és a pénzügyminiszter még nem tért eszméletre. Állapotát az orvosok reménytelennek tartják. 0I09080I0SQI0BOSC, — A királyi fattyú anyja, Miről híres Arad, Emelt ön már tőkét? Nyugdíjas színészek karácsonya, Az újjáíróasztal mellől, „A Fáklya“ ötödik éve, Szenzációs hírek stb. című érdekes cikket közöl az „Aradi Fáklya“ mai legújabb száma. 74410 1923. január 7. Román publicisták a Magyar Párt mellett, Mit mond Costa Foru. Kevesen vannak még a román közélet kiválóságai és a sajtó munkásai között, akik az objektivitás szemüvegén át vizsgálva a magyarság politikai szervezkedését annak valódi értékét felismerni képesek és e felismerés mellett nyíltan tanúságot is mernek tenni. Annak nagyobb szolgálatot tesz a belső konszolidációnak az, hogy Gierga Miklós után most a román újságírás büszkesége, Costa Fora is a Magyar Párt védőinek sorába áll. A jeles publicista az Adeverulban „Az erdélyi magyarok egyesülése“ cím alatt cikket írt és ebben a következket tárja a tévelygő román közvélemény elé: „Diákságunk nacionalista tüntetésére a mi magyar nemzetiségű polgártársaink azarl feleltek, hogy megalakították az Erdélyi Magyar Pártot. .Jól tették-e a magyarok, hogy egymással egyesültek? Bizonyos, hogy, igenje ez joguk és érdekük volt, sőt, ha jobban megvizsgáljuk, még nekünk is érdekünkben állott. A Jósika bárónak ennek a szép és impozáns mágnásalaknak elnöklése alatt a választmányban helyet foglaló személyiségek kellő biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy a párt manifesztumában nyíltan kifejtett célokat becsületesen fogják szolgálni. A párt lesz az összekötő kapocs a kormány és a magyar nemzetiségi kisebbség között. Mindaz a sok elégedetlenség, melyet ma nem lehett orvosolni, a párt útján hatóságaink tudomására jut. Kik ma titkon szenvednek, nyílt utat találnak panaszaik előterjesztésére, a párt választmánya pedig ezek közül a jogosakat kiválasztván sok jó szolgálatot tehet magyar polgártársainknak, de az ország kormányának is. Hogy a pártállam lenne az államban s hogy általa a magyar irredentizmus megerősödnék? A magyar párt a többi népi és vallási kisebbség szövetsége mellett, amelyek az ország területén alakulhatnak, virágozni fog, ha jótékony hatása lesz. Ha azonban vallott hasznos céljától eltévelyedne, ha netalán rossz útra térne akkor az ország törvényeibe ütközni s ennek hátrányos következményeit érezni fogja. De mire való ez a gyanakodás? Vájjon az erdélyi románoknak nem volt-e a magyar időben román nemzeti pártja? Állam volt-e az államban? Velünk regátbeliekkel irrendentista összeköttetést tartottak-e fenn? Ma nyíltan megmondhatjuk e tekintetben az igazat s az, igazság az hogy ha a mai állapotot az ő vagy a mi irredentizmusunktól kellett volna várni, még ezer évig várhattunk volna anélkül, hogy megvalósuljon. Ugyanúgy állunk a magyar irreedntizmus rémképével. A mai magyar kisebbségeknek ugyanazok a jogaik és érdekeik a mik hajdanában a magyar uralom alatt a románikéi voltak. Mindnyájunknak és különösen az intellektuálisaknak, erre ügyeljenek diák urak! — az a kötelességünk, hogy a népi és vallási kisebbségekkel szemben ugyanazokba a nemzeti elfogultságból származó hibákba ne essünk, amelyekbe a magyarok estek. A háztulajdonosnak nem kell lakásigazolvány. Minden engedély nélkül beköltözhet saját házába. Az aradi törvényszék a napokban érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott. Egy ügyből kifolyólag kimondotta a bíróság, hogy egy háziúr minden engedély nélkül beköltözhet a saját házába megüresedett lakásba, mert a lakásigazolványi kötelezettség csak a lakókra vonatkozik. A Szél utca 9. számú háznak Kompasz József aradi iparos a tulajdonosa. Amikor ebben a házban egy többszobás lakás megüresedett, a háztulajdonos, aki nem lakott a saját házában, beköltözött a lakásba, anélkül, hogy ezt a körülményt a lakáshivatalnak bejelentette volna. A lakáshivatal, aki nem akceptálta a háztulajdonos eljárását, ötezer lej pénzbüntetésre ítélte Kompaszt és arra kötelezte, hogy a lakást üresítse ki. Az ügy felebbezés folytán a törvényszék elékerült, ahol Zeiner Gusztáv dr. ügyvéd képviselte a háztulajdonost, aki azt vitatta, hogy a háztulajdonosnak nem kell igazolvány. Teljesen elég, ha egyszerű bejelentést intéz a lakáshivatalhoz arról a körülményről, hogy a házában megüresedett lakást elfoglalta. A törvényszék, amely Kovács József táblabíró elnöklete mellett tárgyalt, hosszabb tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely teljes egészében elfogadta a háztulajdonos ügyvédjének álláspontját és kimondotta, hogy a háztulajdonos minden engedély nélkül elfoglalhatja a házában megüresedett lakást, mert lakásigazolványt csak lakásbérlőnek lehet kiadni. A lakáshivatal hatásköre csakis a bérbeadott lakásokra terjed ki, olyan eseteikre, amelyben a bérbe adó és a bérlő szerződéses viszonyban állnak egymással. A háztulajdonos által igénybevett lakást nem lehet bérelt lakásnak tekinteni, mert hisz a háztulajdonos nem fog saját magával szerződést kötni. Ezért a lakáshivatal hatásköre és a lakásigazolvány kényszere nem terjed ki a háztulajdonosokra. A törvényszék, egyben törölte a Kompasz terhére kivetett ötezer lejes bírságot. adóhivatal Arad, Bal» vantai Regina Maris (Andrâssy-nt 204 ■■■ Cenzurat: Dr. V. MARCOVICL ■■■ Felelős szerkesztős Dr. VÖRÖS LÁSZLÓ. ■■■ Kiadja : az Aradi Lajs O kiadó Vállalat. Nemagonizál a Fekete macska. Jobban érzi magát, mint valaha. Lapkiadók különös ambíciója. Az „Aradi Újság“ tegnapi száma hosszabb cikkben írta meg, hogy a „Fekete Macska“ című saradon megjelenő irodalmi hetilap, amely nívós tartalmával egész Erdélyben feltűnést keltett, a kiadóik üzleti kalkulációjának negatív mérlege után megszűnik. Tény, hogy a „Fekete Macska“ új száma ma megjelent Aradon és az eddigieknek semmiben sem marad mögötte. A lap munkatársainak nevében ma Fekete Tivadar, a lap főszerkesztője, az alábbi levelet küldte az „Aradi Újság “-hoz: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Az „Aradi Ujság“ tegnapi számában lapomról, a „Felkette Mateská“ ról megírták, hogy agonizál. A cikk íróját minden valósznűség szerint tévesen informálták. A „Fekete Macska“ mai száma megjelent, a lap megszűnéséről szó sincs, a kiadóim hallatlanul ambicionálják a ráfizetést. Az egész lapot azért alapították, hogy az aradi írókat és költőket felülfizessék. Elismerem, hogy drága a nyomda és drága a papír, de nekem és financiereimmek minden pénzt megér, hogy meg ne bukjunk. Erre én munkát, kiadóim anyagiakat, munkatársaim tehetséget reszkíroznak. Kolportőrjeink igazolják, hogy az eddig megjelent számok szerte Erdélyiben elfogytak. Köszönöm az „Aradi Újságának, hogy elismeri a lap irodalmi értékét,de ugyanakkor kérem, hogy állapítsa meg a „Fekete Macska“ minden agónia nélkül való friss lélekzését. Némely misztikus kávéházi sarkok halottkémeinek olcsó próféciáját, vagy szállongó verzókat rövidesen üres szóbeszédnek deklarálom. A t. Szerkesztőségnek nagyon köszönöm, hogy soraim közlésére módot nyújtott. Igaz hívük: Fekete Tivadar. Filharmonikus koncert. Osztatlan nagy siker jegyeiben folyt le a tegnap esti filharmonikus hangverseny. A nagytermet zsúfolásig megtöltő műértő közönség nagy reményeket fűzött a kitűnő szólista Unger Ernő zongoraművész, a budapesti zeneakadémia tanárának teljesítménye elé. Az est gerince Tschaikowsky zongorahangversenye volt szimfonikus kísérettel. Már az első háromnegyed ütemű frissen lüktető ttétel után szűnni nem akaró tapsorkán fogadta a művészt, mely a monumentális maestosóban végződő utolsó tétel eredményeként két szóló zongora ráadást eredményezett. Unger Ernő D aknányi Capriccióját és Scriabin csak a balkézre írt Nocturnóját játszotta. Melegen átérzett előadása, kertek és precíz futárnak tökéletes technikájának temperamentumos nagy erejű előadása méltán ejtettek bámulatba. Balkezének orchestrális erejét a balkéz-nocturnában — mit legutóbb a nagy orosz Lechintől hallottuk — csillogtatta. Külön érdekesség volt, hogy az apa és fia aratták együtt a diadalt, Unger Mór, az egyesület pompás karmestere elfojtva megindultságát, kiváló érzékkel tanította be és vezényelte a nagyszerű zenekart. Az első szám Beethovennek talán legnépszerűbb szimfóniája, a Pastorale volt, melynek minden szépségét pontosan hozta ki a zenekar. Befejezésül könnyű farsangi izű lormás zenét kaptunk, Berlioz római karneválját. A dinamikai hatásokra épített műben gyönyörű részei vannak egy ritkán hallott hangszernek ,az angol kürtnek. A hangverseny után a közönség melegen ünnepelte Unger Ernőt, Unger Mórt és a zenekart. dr. —gár.