Aranyosvidék, 1924 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-19 / 16. szám

JCHUJCIT. évfolyam. 16 Twda (Topdak, 1924 április 19 ARÁNYOS VIDÉK F JirilTIÄRI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.­­ MEGJELENIK HETENKÉNT SZOMBATON. Kiadóhivatal: Szerkesztőség : •Sí*7 J6“fí ÄieTM 8kld^e M­ hai* «, , Turda-Torda, Calea Ferdinand (Egyházíalra­ult Vitorius No. 86 (Főtér), ahol a hirdetések is Felelős szerkesztő s­­ f, ,, "7 felvétetnek. Telefon szim 84, A­­ 1W , ■ Vi 10- sz- Szerkesztőségi telefon sz. 65. A lap szék­ért Előfizetésl úr: PR. BAROTHY ISTVÁN. részét Ülető közlemények hetenként legkésőbb friss évre 150 Lei. II Negyedévre 38 Lei. ügyvéd. csütörtök délig a szerkesztőség címére küldendők Ml évre 76 Lw* I­I Egy szám­ára 3 Lev. II [1 Kéziratokat vissza nem adunk. HUSVÉT. A keresztény emberiség legszebb, legmagasztosabb ünnep­e ismét elér­kezett. A legkisebb faluk fatornyos templomaiba, a nagy városok kupo­lás székesegyházaiba seregestöl to­long a hivő lelkek áhitatos sokasága. Ünnepies komolyság az arcokon, ti­tokzatos érzések a szivekben, szebb világot kereső, misztikus gondolatok a lelkekben. A háború vérzivatarában társaikat vesztett harangok mélabús hangjai szent zengedezéssel zúgnak-búgnak ,­ hívogatnak. Mintha mondanák: „Te szegény,­ megalázott, remény­vesztett, boldogtalan ember, jöjj a templomba, borulj le a hatalmas Isten előtt . . . és imádkozzál! Jöjj, szánd meg én bánd meg gyarlóságaidat, sok bű­­neidet, melyekkel oly rúttá tetted ezt a szép világot és nyomorúsá­gossá az életet. Meg is hallják az emberek közül igen sokan a hívogató szavakat s eddig nem érzett érzelmekkel gyü­lekeznek az Urnák házába; me­gha­totta­n ígérnek maguknak is, az Úr Istennek is új életet. Megcsendülnek az igehirdetők ajkain a jézusi sza­vak : „én vagyok a feltámadás és az élet, aki én bennem hiszen, ha meghal is él“. Fölelevenedik a lel­kekben a Mester nagyszerű alakja, világot megváltani akaró, bámulatos munkája, jellemének tisztasága, nagy szivének alázatossága, szelídsége, er­kölcsi bátorsága, nemes önfeláldo­zása. És ah hányan tesznek erős fogadást, hogy ettől „sem élet sem halál el nem szakasztanak“. De az ünnep elmúlik á mi is­mét azok maradunk, akik voltunk. Az ünnep külső fényével eltűnnek az ünnepies érzelmek is s feledésbe megy az erős fogadás. Az ember robotol tovább a világ nagy tusájá­­ban s tapossa a mindennapi élet or­szágúját. Nem lesz semmi, ami szép ünnep hatásából megmaradt. Az a erős elnyomja a gyöngét, a gazdag közönyösen halad el a szegény mel­lett, a cifra dáma lem­osolyogja a koldus­asszony szegény rongyait, a hatalmi gőg büszkén uralkodik a m­egalázottak, az elnyomottak fölött. Hát csakugyan igaz amit a pa­pok prédikálnak, hogy a Krisztus feltámadott és szelleme itt él közöt­tünk?! Álljunk meg egy pillanatra s emlékezzünk! . . . Olvassuk el saját szivünk történetét, — mert minden szív a maga életrajzát írja s életira­­tában egy uj vonást jegyez minden dobbanása. Vizsgáljuk meg lelkünk benyomásait; kérdezzük meg önmagun­kat : tanítványai lévén, cseleked­tünk-e úgy, mint Ő cselekedett; érez­tük-e a hegyi beszéd valamelyik boldogságát; megtartottuk-e a két főparancsot; szeressd az Istent, sze­­ressd felebarátodat; gyógyítottunk-e sebeket, töröltünk-e­ könnyeket, se­gítettük-e a szegényt; áldoztunk-e a jótékonyság oltárán; leróttuk-e kö­telességeinket önmagunk, családunk, hazánk, nemzetünk és egyházunk iránt; megadtuk-e a császárnak ami a császáré, az Istennek ami az Is­tené; mutattunk-e lemondást és ön­megtagadást a jövő élet érdekében; harcoltunk-e bátran, törhetlen kitar­tással az igazságért; hordoztuk-e az élet keresztjét türelemmel, hiven, mig annak súlya alatt ös­­sze nem ros­­kadánk Emlékezzünk csak! Az öt éves világháború végig tombolt vén föld­részünk testén. Országhatárokat moz­dított ki régi helyeikről, koronás fő­ket sulytott le, vagy tett földön fu­tokká. Elpusztított megszámlálhatat­lan életet, porrá zúzott fölbecsülhe­­tetlen értékeket, az évszázak alkotá­sainak annyi drága kincseit. Miért? Állítólag a népjogok érdekében! És ma, a háború bevégződésének hato­dik évében, több a jogtalan, az el­nyomott, a kifosztott emberek száma, mint volt a háború előtt. Nagyobb a nyomor, ennek nyomán az elégedet­lenség, a keserűség, több a mély az ég felé kiált! Európa sóhaj, ke­reskedelme, ipara, közgazdasági élete tönkre­téve vergődik tehetetlenül, élettelenül. És nincs ember, aki éle­tet leheljen bele. Nincs, aki uj, bé­kés, nyugodt életet parancsoljon. A hatalom birtokosai a kon«on mara­kodnak , a népek milliói a megne­hezült élet súlyos keresztjei alatt nyögnek. Föltám­adott a Krisztus ? Hirdethetjük-e ezt igazi húsvéti öröm­mel ? . . . Nem! Legfönnebb fájó, sejtelmes reménykedéssel. Mert hi­szen a­mig lesznek elnyomók és el­nyomottak, győzelmi mámorban dő­zsölök és nyomorult amig lesz hatalmi gőg jogfosztottak; és önkényes jogtiprás és lesznek ugyanazon or­szágnak első-másod-harm­adrendü hon­polgárai ; amig öldöklő fegyvereket kovácsolnak s közben az emberi kul­túrának hajlékait az iskolákat erő­szakosan megfojtják ; amig lesz olyan orgánuma a sajtónak, amely hasáb­jain helyet ad olyan cikknek, mely statistikájában a magyarokat a ku­tyák után helyezi­k; amíg az ember embertársában faji, nyelvi és felekezeti különbség nélkül nem ismeri meg az embert és nem becsüli meg egymásban az emberi értékeket, addig a Krisztus nem támad fel; nem, mert fél, hogy is­mét megfeszítik. Azért mégis örömmel és szent reménykedéssel üdvözlünk szép hus­­vét ünnepe, mert Te vagy a legszebb sejtéseknek, a legfölemelőbb gondo­latoknak Isten áldotta napja! Lönnczy Dénes. & S.: i­; Al­fi IC Áj női- és férfi­­divatáruházak W­in* Férfi és női szövetek állandó nagyraktára 1 140 cm. széles kabát és öltöny szövet tiszta gyapjú 260 Lei. Divat különlegességek : erepmaroehen, crep de chine, georgettek, epongek, gyapjú delének, grenadinok. Szabó kellékek, dús választékban! Lapunk mai száma 12 oldal, Ára 3 lei Szabott árakt

Next