Arc', 2001 (6. szám)
2001 / 6. szám
(9) Glueck, „Duchamp Opens Display," New York Times, January 14, 1965. (10) From Jean-Marie Drot, „Marcel Duchamp: A Game of Chess, ” 1963, exp. & re-ed. Home Vision, 1987. nyilvánulását. Észlelhetnek fiziológiai változásokat is, beleértve a testhőmérsékletet, a vérnyomást, az izomfeszültséget, a légzés és a szív ritmusát. Az érzelem-felismerő rendszerek fejlesztésének célja a hatékonyabb és intenzívebb Interakció használó és komputer között. De el lehet játszani egyéb nem-haszonelvű lehetőségekkel is az érzelem-felismerő intelligens környezetek számára, esetleg a vágy, a humor és a véletlen bevonásával. Ezeket öntötte Duchamp ironikus közömbösséggel műveibe. A francia Jean-Marie Drot filmrendezőnek adott interjújában megjegyezte: „Valami, ami igazán érdekel, hogy humort vigyek alkotásaimba... a humor az, ami - merem állítani - rájuk üti a komolyság bélyegét.”(9) Ahogy a Nagy üveg bemutatta a Baudelaire-i szinesztézia gépesített formáját a látás, a hallás, a tapintás és a szaglás érzetének összekapcsolásával, úgy működhetnének az intelligens terek a tapintható birodalmán keresztül, hasonló szinesztézia képességgel. A Nagy üveg meta-nyelvészeti értelmezéseinek analógiájára, nagyon is helyénvaló lehet a használót egy nyelvet meghaladó nyelvvel megörvendeztetni, mely értelmezi az emberi érzelem elsődleges nyelvét. Egy meta-szövegmagyarázó funkció létesítése az intelligens környezetek számára magán az érzelmi megismerésen, vágyon vagy humoron keresztül elindíthatja a kritikus kapcsolat fejlesztését a lakók érzelmei és az érzelem észlelő rendszerek között. Immáron a nyelv magától értetődően függ a meta-nyelvtől, hogy megmagyarázza önmagát. Az érzelmi jelzések meta-nyelvének fejlesztése az új komputer-technológiák megjelenésével az intelligens terek érzelem-felismerő irányzatának paradox átszervezését eredményezheti. A hamisítatlan Duchamp-i iróniában az érzelmi mechanizmus kontextualitása kontextusa tagadásával valósul meg. • Fordította: M. Gyöngy Katalin • Linda Dalrymple Henderson, Duchamp in Context: Science and Technology in the Large Glass and Related Works. (Princeton, NJ: Princeton UP, 1998). • Janis Mink, Marcel Duchamp: 1887-1968, Art as Anti-Art. (Germany: Benedikt Taschen, 1995). • Francis M. Naumann & Hector Obalk, ed. trans. Jill Taylor. Affectt I Marcel: The Selected Correspondence of Marcel Duchamp. (London: Thames & Hudson, 2000). • Francis M. Naumann, Marcel Duchamp: The Art of Making Art in the Age of Mechanical Reproduction (New York: Harry N. Abrams, 1999). • Rosalind W. Picard, „Toward Agents That Recognize Emotion”, M.l.T. Media Laboratory Perceptual Computing Section Technical Report No. 515. Actes Proceedings IMAGINA. Monaco: March 1998, pp. 153 - 165. • Arturo Schwarz, The Complete Works of Marcel Duchamp, vol. 1 & 2, 3rd rev. & exp. ed. (New York: Delano Greenridge Editions, 1997). Irodalom /egyzék/Bibliography • Dawn Ades, Neil Cox & David Hopkins, Marcel Duchamp (London: Thames & Hudson, 1999). • Yves Arman ed., Marcel Duchamp plays and wins, joue et gagne (Paris: Marval, 1984). • Walter Benjamin, Illuminations ed. Hannah Arendt, trans. Harry Zohn (New York: Schoken Books, 1968). • Anne d’Harnoncourt & Kynaston McShine, ed. Marcel Duchamp. (New York: The Museum of Modern Art & The Philadelphia Museum of Art, Prestel, 1973). • Marcel Duchamp, The Bride Stripped Bare by Her Bachelors, Even, typographic ver. Richard Hamilton of Marcel Duchamp’s Green Box, trans. George Heard Hamilton. (Stuttgart: Edition Hansjörg Mayer, 1976). • The Writings of Marcel Duchamp, ed. Michel Sanouillet & Elmer Peterson. (New York: Oxford UP & Da Capo, 1973).